A magyar internet történetének egyik legnagyobb szabású felmérése zajlott 2001. február 5. és 18. között. Az online népszámlálásnak is nevezett CyberScope Hungary felmérés során 7011 internethasználó válaszolt a Marketing Centrum Országos Piackutató Intézet kérdéseire. Az internetes népszámlálásban huszonöt nagyobb vagy speciális szolgáltatásokat nyújtó weboldal vett részt, köztük a Datanet, a HVG, az IDG, az Est.hu, az Index, a Nexus, a Vianovo, az Origo, a Prim, a stop! és az RTL Klub. A kérdőív a magyar netpolgárok társadalmi-demográfiai megoszlásáról és az internethasználati szokásokról tartalmazott kérdéseket. A CyberScope Hungary online adatfelvételen alapult, a kutatást azonban több, személyes megkérdezésen alapuló reprezentatív felméréssel vetették össze.
A Marketing Centrum és más kutatóintézetek személyes megkérdezésen alapuló felmérései alapján a felnőtt lakosság tizennégy százalékára tehető az interneteléréssel elvileg rendelkezők és kilenc százalékra a valamilyen gyakorisággal internetezők aránya. A CyberScope válaszadóinak döntő hányada egy ennél is szűkebb csoportból, az aktív - hetente többször vagy naponta - internetezők köréből került ki. A CyberScope válaszadóinak kilencvenhét százaléka aktív internetező: hatvankilenc százalék naponta, huszonnyolc százalék pedig hetente többször használja az internetet. Az aktív internetezők csoportja a magyar lakosság öt-hat százalékát teszi ki. A több mint hétezer válaszadó az aktív magyar internetezők több mint egy százaléka, ami egyébként kiemelkedően magas adatfelvételi arányt jelent.
A felmérés alapján megállapítható, hogy az internet legaktívabb magyar használói között továbbra is a férfiak erőteljes dominanciája jellemző, a válaszadók több mint kétharmada férfi (hetven százalék). Ugyanakkor a tendenciák azt mutatják, hogy a nők aránya fokozatosan emelkedik az aktív internetezők körében. Az internetezők táborához az utóbbi fél évben csatlakozóknak már közel negyven százaléka nő.
Az adatokból kitűnik, hogy minél régebben internetezik valaki, annál gyakrabban használja a világhálót. A már több mint három éve netezők döntő többsége (nyolcvanhárom százalék) naponta belép a világhálózatba, míg a kevesebb mint egy éve netezőknek csupán felére igaz ez (ötvenkét százalék). A heti néhány alkalommal végrehajtott internetezés elsősorban őket, a kevesebb mint egy éve "böngészőket" jellemzi (negyven százalék). Ez az adat alátámasztja azt a közkeletű nézetet, miszerint a "hálózat beszippantja az embert", hiszen minél régebben netezik valaki, annál valószínűbb, hogy naponta használja a világhálót. Az aktív internetezők hetente legjellemzőbben kettő-öt órát töltenek a hálón, erről számol be az internetezők negyede (huszonnégy százalék). Míg a válaszadók ötöde hetente több mint húsz órát tölt a világhálón, addig csupán négy százalékuk állítja azt, hogy hetente maximum egy órát internetezik.
A kutatás során kíváncsiak voltak arra is, hogy a netpolgárok mire használják a világhálót. Ezek alapján úgy tűnik, hogy az internet használatában a legfontosabb funkció a levelezés (hetvennyolc százalék), a keresőprogramok használata (hatvanöt százalék), a dokumentumok és egyéb fájlok küldözgetése (negyvenhét és negyvennégy százalék), az online újságok olvasása (negyvenöt százalék), valamint különböző programok letöltése (negyvenegy százalék). A neten keresztül történő vásárlás még nem igazán elterjedt jelenség Magyarországon. A kérdezetteknek csupán két százaléka számolt be arról, hogy rendszeresen a világhálón keresztül intéz bizonyos vásárlásokat. A válaszadók cáfolták azt a sztereotípiát, hogy az internet csak a szexoldalak kukkolására szolgál. Az aktív internetezők körében legalábbis nem gyakori a világháló ilyen használata: erotikus oldalak nézegetésével csak tizenöt százalékuk tölti az idejét.
A válaszadók az átlagosnál jóval magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek: negyvenkét százalékuk rendelkezik főiskolai oklevéllel vagy egyetemi diplomával, további tizenöt százalékuk pedig főiskolai vagy egyetemi hallgató. A foglalkozási szerkezetből kitűnik, hogy a szellemi munkát végzők meglehetős túlsúlyban vannak az internet használói között. A netezők közel kétötöde beosztott értelmiségiként dolgozik (harmincnyolc százalék), tizenhét százalékuk egyéb szellemi tevékenységet űz, tizenöt százalékuk középvezető, és tizedük felső vezető. Fizikai jellegű munkát a dolgozó internetezők hét százaléka végez.
A kutatás során a kérdezettek anyagi helyzetét és bizonyos technikai és használati eszközökkel való ellátottsággal is mérték. Ez alapján kitűnik, hogy az aktív internetezők túlnyomó többsége vagyonosabb az átlagnál. Többségük saját számítógéppel, mobiltelefonnal, CD-lejátszóval rendelkezik.