A kereskedelmi cégek és hálózatok egyelőre nem várják, hogy az internet elterjedése gyökeresen megváltoztatná vállalatuk piacát. Az internet lehetőségeit bevallásuk szerint még nem tudják kellőképpen kihasználni, viszont úgy gondolják, hogy egy-két éven belül a vállalati működés számára az internet döntő jelentőségűvé válik. Ez derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. - a Webigen Rt.-vel és a Sun Microsystems Magyarországgal együttműködve - indított új, a vállalati szféra egészét átfogó kutatásából, amelyről előző számunkban olvashattak. A 2000. IV. negyedévben megkezdett vizsgálat célja az internet és a kapcsolódó üzleti alkalmazások ismeretének, elterjedésének, jövőjének feltárása, az internet alapú kereskedelemre és az információtechnológiai piacra vonatkozó várakozások feltérképezése. A kutatás során a teljes hazai vállalati kört öt csoportra osztották, amelyből most a kereskedelmi cégek válaszait ismertetjük.
A kereskedelmi szektort a forgalom nagyságából adódó eltérő internethasználati szokások alapján két nagyobb csoportra, hálózatokra és cégekre bontották. Az 1999-ben négymilliárd forint feletti árbevételt elért, jórészt kereskedelmi hálózatot működtető vállalatoknak küldött kérdőívben a hangsúlyt a hálózati jellegből adódó sajátosságokra (például bonyolultabb készletnyilvántartás; logisztikai hálózat üzemeltetése; az egységek, beszállítók és központ közötti kapcsolat jellege) helyezték. Vizsgálták azt is, hogy az általuk realizált, a piacon jelenlévő kisebb cégeknél nagyságrendekkel nagyobb forgalom hogyan befolyásolja internethasználati szokásaikat, a fejlesztésre fordított pénzügyi eszközöket, valamint jövőbeli várakozásaikat. A másik csoportba olyan kis- és nagykereskedelmi cégek kerültek, ahol a hálózati jelleg már elhanyagolható, az alkalmazottak száma viszont meghaladja a húsz főt, és az 1999. évi árbevétel százmillió forint és négymilliárd forint között van. A visszaérkezett kérdőívekből kapott minta reprezentáltsága eléri a nyolc-kilenc százalékot. (A visszaérkezési arány megfelel a nyugat-európai hasonló kérdőíves felmérések öt-tíz százalékos arányának.)
A gyorsjelentés fő megállapításai a következők. A válaszadó nem hálózatos kis- és nagykereskedelmi cégeknek jelenleg hatvannyolc százaléka rendelkezik internet-hozzáféréssel. Egy-két éven belül további tizenhat százalékuk tervezi a rendszer kiépítését, a fennmaradó tizenhat százalék pedig egyelőre elzárkózik a világháló nyújtotta lehetőségek kihasználásától.
A válaszadó kereskedelmi hálózatok mindegyike rendelkezik internet-hozzáféréssel, és közülük minden negyedik az összes számítógépen állandó jelleggel elérhetővé teszi az alkalmazottak számára a világhálóhoz történő csatlakozást. Ezen vállalatoknál jelenleg az alkalmazottak körülbelül tizennégy százaléka, egy-két éven belül pedig huszonhat százaléka fér majd hozzá az információs szupersztrádához.
A kereskedelmi hálózatok ötvennyolc százaléka üzemeltet már belső számítógépes hálózatot (intranetet), míg nyolc százalékuk, bár még nem rendelkezik vele, de a közeljövőben tervezi a rendszer bevezetését. A válaszadó cégek harmincnégy százaléka pedig - egyelőre - nem akar élni az intranet nyújtotta lehetőségekkel.
A kereskedelmi hálózatok hetvenöt százaléka működtet saját honlapot.
A kereskedelmi cégek az intranet legnagyobb előnyének a belső információáramlás gyorsítását tartják. Második helyre a hatékonyabb munkamegosztást sorolták, míg a költségcsökkentés a harmadik helyre került. Véleményük szerint az internet legnagyobb előnye a külső kommunikáció javulása, ezt követi az ügyfélkapcsolatok javulása, harmadik helyre pedig a versenyképesség javulását sorolták.
A válaszoló kis- és nagykereskedelmi cégek nyolcvankét százaléka alkalmaz számítógépes árukészlet-nyilvántartási rendszert, tíz százaléka pedig tervezi a rendszer szakaszos kiépítését Minden negyedik cég rendszere támogatja az automatikus utánrendelést. A válaszadók meglepően nagy aránya, csaknem fele a következő egy-két évben internet alapúvá kívánja tenni készlet-nyilvántartási és árurendelési rendszerét.
A kereskedelmi hálózatok készlet-nyilvántartási és árurendelési rendszere a következő egy-két évben nagymértékű fejlesztésen fog átesni. A válaszadók a kereskedelmi egységeik között negyven százalékban, a kereskedelmi egységek és beszállítók között szintén negyven százalékban, a kereskedelmi egységek és a központ között már kilencven százalékban, míg a központ és a beszállítók között ötven százalékban internetalapra helyezik a készlet-nyilvántartási és árurendelési rendszereket.
A kis- és nagykereskedelmi szektornál talán a leglényegesebb kérdés az interneten keresztül történő értékesítés. A B2C, vagyis a fogyasztó felé irányuló eladások nagysága a kereskedelmi cégek mintájában 2000-ben megközelítette a kétszázmillió forintot. A reprezentáltságot alapul véve tehát országosan a forgalom értéke 2,4 milliárd forintra becsülhető. A válaszadók összetételére jellemző, hogy az eladott termékek leginkább papír- és írószerek, könyvek, CD-lemezek, számítástechnikai eszközök, valamint elenyésző mértékben élelmiszerek. A kapott válaszok a forgalom tekintetében - a GKI Gazdaságkutató Rt. véleménye szerint kissé túlzott optimizmussal - nagyarányú javulást jeleznek: 2001-ben a kereskedelmi cégek forgalmuk két és fél, 2002-ben már hat és fél százalékát realizálják majd interneten keresztül történő értékesítésből.
A válaszadó kereskedelmi hálózatok 2000-ben kétszáztizenhétmillió forintos elektronikus értékesítésből befolyt bevételt realizáltak, ami országos szintre vetítve 1,7 milliárd forintot jelentett. 2001-ben várhatóan az összforgalmuk egy százalékát, 2002-ben pedig már öt százalékát adja majd az interneten keresztüli értékesítés.
A kereskedelmi szektor csaknem fele jelezte, hogy a termékeket házhoz is szállítja.
A GKI Gazdaságkutató Rt. - számos más kutatásához hasonlóan - ezen felmérésének eredményeit is egy indexben, a GKI-Webigen kereskedelmi internethasználati indexben összegzi. Ez a konjunktúraindex, mely a magyar gazdaság vizsgált szegmensének az internettel és az internetes üzleti alkalmazásokkal kapcsolatos várakozásait számszerűsíti, négy részindex számtani átlagaként áll elő. A részindexek a következők: e-értékesítés, e-vásárlás, internetlehetőség, IT humán erőforrás. 2000. IV. negyedévében a GKI-Webigen kereskedelmi internethasználati indexének induló értéke -11,8. Az index, bár egyes összetevői már optimizmusról tanúskodnak, összességében a kereskedelmi szektor rövid távon még enyhe pesszimista várakozásait jelzi az internet üzleti életben betöltött szerepével kapcsolatban. Az index összesített negatív értéke alátámasztja véleményünket, hogy a válaszadó cégek árbevételre vonatkozó rövid távú várakozásai kissé túlzottak, inkább hosszabb távon teljesülnek majd.