Jelentés a hazai internetgazdaságról

A GKI Gazdaságkutató Rt. - a Webigen Rt.-vel és a Sun Microsystems Magyarországgal együttműködve - új, a vállalati szférát egészében átfogó kutatást indított, melynek célja az internet és a kapcsolódó üzleti alkalmazások ismeretének, elterjedésének, jövőjének vizsgálata, az internet alapú kereskedelemre és az információtechnológiai piacra vonatkozó várakozások feltérképezése. A kutatás során a teljes hazai vállalati kört az internetgazdaságban való érintettségük, tapasztalataik alapján öt vállalati csoportra osztották: általános vállalati kör, kis- és nagykereskedelem, turizmus, idegenforgalom (vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás, utazásszervezés, közlekedés), pénzügyi tevékenység (bankok, brókerek, biztosítók), szakértői kör (internetszolgáltatók, kábeltelevíziók).

A negyedéves rendszerességgel történő kérdőíves felmérés legelső fázisában az általános vállalati kör elemzése készült el. A felmérés során a kettős könyvvitelt vezető, ötven főt meghaladó foglalkoztatotti létszámmal rendelkező közép- és nagyvállalatokat keresték meg a nem kiemelt ágazatokban, elsősorban a feldolgozó-, villamosenergia- és építőipar, valamint a szállítás-raktározás, posta, ingatlanügyletek és a gazdasági szolgáltatások területén. Összesen háromszázkét vállalat válaszolt, a kialakult minta mind árbevétel, mind foglalkoztatás tekintetében a GKI szakértői szerint jól reprezentálja a vizsgált ágazatok többségét.

A válaszadók 64,6 százaléka jelezte, hogy intranetes hálózat működik vállalatánál, további 14,9 százalékuk pedig ennek bevezetését a következő egy-két évben tervezi. Az anyavállalattal való kapcsolattartás intranetes formája 21,2 százalékuknál már jelenleg is megvalósul, míg az elkövetkező években a válaszadók 13,2 százaléka szándékozik ezt kialakítani (figyelembe kell azonban venni, hogy a kérdőívet kitöltő vállalatok nem mindegyike leányvállalat).

Rendelkezik internet-hozzáféréssel a vállalatok döntő többsége, hetvenkilenc százaléka, sőt egynegyedük az internetkapcsolatot minden gépén elérhetővé teszi. A válaszadók további tíz százaléka fontolgatja az internet-előfizetést a közeljövőben, míg tizenegy százalékos arányban sem jelenleg, sem a közeljövőben nem szándékoznak rákapcsolódni a világhálóra.

Saját honlapot a válaszadók közel fele, 49,8 százaléka már kialakított. A weboldalak számának bővülése továbbra is dinamikus marad, ugyanis a vállalatok 33,6 százalékának terveiben szerepel az önálló honlap működtetése. A fennmaradó 16,6 százalék nem is tervezi honlap kiépítését.

Az internet biztosította üzleti lehetőségek kiaknázásának egyelőre alacsony arányát támasztják alá az internethasználati szokások is.

Jelenleg az internet és a vállalati fő funkcionális területek, úgy mint az értékesítés, a beszerzés és a marketing összekapcsolása még szinte egyáltalán nem jellemző a vizsgált vállalati körre. Az internet alkalmazásának értékelésénél a válaszolók az értékesítést találták vállalatukra jelenleg a legkevésbé jellemzőnek, de alacsony az internet használata a beszerzés, a beszállítók figyelése és keresése, valamint a marketingtevékenység terén is.

Az élen a levelezés végzett mint a vállalati internethasználatra leginkább jellemző tevékenység, melyet az adatállomány-továbbítás, az adat- és információgyűjtés, valamint a tájékoztatás követ. Az ügyfélkapcsolatok mint lehetséges alkalmazási terület a középmezőnyben foglal helyet.

A vállalati várakozások alapján a következő néhány évben az internethasználatra továbbra is a levelezés lesz elsősorban jellemző. Bár az említett alkalmazási területek mindegyikének intenzívebb megismerésére, elterjedésére, használatára lehet számítani, az internethasználati szokások, az alkalmazások fontosságának rangsora nem változik érdemlegesen.

Az internet előnyei közül a vállalatok a legfontosabbnak a külső kommunikáció javulását ítélték, de szinte hasonlóan fontos az internet által a cég ügyfélkapcsolatának, valamint versenyképességének javulása. Az intranet legfontosabb előnyei közül a belső információáramlás gyorsulását, a hatékonyabb munkamegosztást és a költségcsökkentést emelték ki a vállalatok.

A vállalatok forgalmából az internetes értékesítés részaránya a várakozások szerint az építőiparban lesz a legmagasabb 2001-ben (7,6 százalék) és 2002-ben (8,2), de internetes forgalom tekintetében dinamikus bővülésre számítanak a feldolgozóipar (1,7, illetve 6,4 százalék) és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások ágazat (1,2, illetve 5,2 százalék) vállalatai is az elkövetkező években. Az általános vállalati kör becsült internetes forgalma 2001-ben 411,2 milliárd forint, míg 2002-ben 1267,7 milliárd forint.

A válaszok szerint 7,5 százalékkal nő jövőre a vállalkozásoknál az internethez hozzáférő alkalmazottak aránya. Jelenleg a munkavállalók 10,5 százaléka kapcsolódhat a világhálóra a munkahelyén, amely arány egy éven belül 17,7 százalékra emelkedik. Ezeket az arányokat a megkérdezett ágazatok teljes létszámára vetítve idén mintegy százhúsz-százharmincezer fő, jövőre kétszázhúsz-kétszázharmincezer alkalmazott fér majd hozzá az internethez.

A GKI Gazdaságkutató Rt. számos más kutatásához hasonlóan ezen felmérésének eredményeit is egy indexben, a GKI-Webigen vállalati internethasználati indexben összegzi. A konjunktúraindex, mely a magyar gazdaság vizsgált szegmensének az internettel és az internetes üzleti alkalmazásokkal kapcsolatos várakozásait számszerűsíti, négy részindex számtani átlagaként áll elő. A részindexek a következők: e-értékesítés, e-vásárlás, internetlehetőség, IT-humán erőforrás. A GKI-Webigen vállalati internethasználati index induló értéke - 14,9, árbevétel-súlyozással - 22,3, ami az általános vállalati kör pesszimista várakozását mutatja az internet elterjedésével, az internet gazdaságot átalakító hatásával kapcsolatban.