Az e-világban a nagy adatmennyiségekkel dolgozók tudják, hogy a kezükben lévő információhalmaz óriási üzleti érték, s adatbázisaik kiaknázásához különféle adattárház- és adatbányászati szoftvereket használnak. Ezekkel például kielemezhetők az online módon vásárlók szokásai, s a weben keresztül minden korábbinál pontosabban célzott reklámanyagokkal láthatják el ügyfeleiket. Kifejezetten az internetes kereskedelem elemzésére szolgáló programokkal elvégezhető a szakszóval "clickstream"-analízisnek nevezett vizsgálat, amely egy nagyon látogatott weboldal forgalmi adatait, a látogatók viselkedési szokásait elemzi, s ebből von le következtetéseket a weboldal üzemeltetője számára.

Az internetre kerülő adatállomány növekedése hihetetlen tempójú. A bennük való eligazodásra szolgálnak a különböző keresőszerverek. Ezek a keresőszerverek körülbelül egymilliárd weblapot tartanak nyilván (1994-ben az egyik legelterjedtebb böngésző, a Lycos még csak ötvennégyezer oldalt említett), de olvasható olyan elemzés is, amely szerint már ötszázmilliárd weboldal létezik.

Az internetes kereskedelem elsősorban a vállalatok egymást közti üzletkötéseiben terjedt el szélesebb körben eddig. A Business to Business - rövidítve B2B - szoftverelemei már jó néhány éve megjelentek. Hinnék-e, hogy az elektronikus adatcsere (Electronic Data Interchange - EDI) például már több mint húsz éve használt megoldás a kereskedelemben? Az EDI a vevők és az eladók közti tranzakciók elektronikus dokumentálásának eszköze volt. A fejlődés, azaz a mai B2B lényege, hogy nemcsak dokumentálja, de össze is hozza a vevőt és az eladót, vásárlói közösségeket alakit ki. Így jönnek létre az úgynevezett elektronikus piacterek.

A hálózatban zajló adatforgalom ellenőrzése, a forgalmi statisztikák készítése, elemzése nagyban hozzájárulhat az eszközök optimális kihasználásához, kiderülhetnek a szűk keresztmetszetek, s ennek nyomán újraszervezhetők, bővíthetők a hálózat egyes szegmensei. Van olyan szoftver, amelynek segítségével átfogó hardver- és szoftverleltár készíthető akár egy hálózat több száz PC-jéről.

Ugyancsak a nagy forgalmú internetes megoldásokat alkalmazók számára vannak teljesítménymenedzsment-elemző szoftverek, ezek az e-business technológia nélkülözhetetlen elemeit, a webszervereket, a hálózati rendszereket, az adatátviteli megoldások hatékonyságát értékelik. Ezek a gazdag funkcionalitású szoftverek alkalmasak lehetnek például a hullámzó igénybevétel miatti esetleges szerver-túlterheltség kiegyenlítésére, illetve a világhálón keresztüli illetéktelen betörések megelőzésére.

Az internetes megoldásokra épülő "új gazdaságban" természetesen az alkalmazott szoftvereknek is meg kell felelniük az "e-világ" követelményeinek. A hagyományos szoftverrendszereket gyártó-fejlesztő cégek, ha nem akarnak lemaradni a kíméletlen gyorsasággal változó internetgazdaságban, sorra jelentik be és dobják piacra régi, például vállalatirányítási szoftvereik internetes, "dotcom"-os verzióit.

A szoftverek jogtisztaságának kérdéséről mindig másként gondolkodott a "nagypénzű" szoftvergyártó és a "kispénzű" szoftvervásárló. A magánfelhasználók számára a hazai szoftverárak még mindig elég magasak, így sokan továbbra is az ingyenmásolatokat választják. Ráadásul a szoftvergyártók sem egyformák: szinte mindegyikük másképp forgalmazza licenceit, más feltételekkel adja kedvezményeit, használati jogosítványait. S a különböző országokban sem egységesek a szoftverjogvédelmi törvények, szóval e témakörben elég nehéz tiszta képet rajzolni. Magyarországon is több törvény részei foglalkoznak a szoftverszerzői jogokkal, íródott paragrafus a szerzői és szomszédos jogok megsértéséről, a számítógépes csalásról, a számvitelről stb. Ezek mindegyike részleteiben vagy egészében vonatkozik a szoftverjogokra is. Sérti a szoftvereket védő szerzői jogokat, ha valaki a programot vagy annak dokumentációját jogosulatlanul lemásolja, nem is szólva arról, ha terjeszti, de sérti az is, ha valaki több gépen futtatja a szoftvert, miközben csak egyre van engedélye. Bonyolíthatja a rendcsinálást egy vállalatnál az a tény, hogy a hardverrel együtt megvásárolt úgynevezett OEM szoftvereket gyakorta nem is tüntetik fel külön tételként a számlákon. Ezek teljesen legális szoftverek, jól dokumentált számla híján mégis nehéz róluk ezt bizonyítani.