Sík Zoltán kormánybiztos nem sokat nyaralhatott az idén. Hol újságírókat fogadott, hol a televízióban láthattuk, hol az interneten válaszolt a kérdésekre.
Az érdeklődés rendkívül felfokozott várakozást jelez: miután a kormányzat ráébredt, hogy a kommunikáció forradalma, illetve a gazdaság átalakulása folyik, amiből jó lenne nem kimaradni, hirtelen mások is észrevették a világban zajló folyamatokat.
Észrevették, és elkezdtek türelmetlenkedni, mintha attól, hogy kineveztek egy kormánybiztost, egy csapásra utol kellett volna érnünk Amerikát vagy Japánt. Aki ismeri valamennyire az államigazgatást, az tudja, hogy ilyesmit várni botorság. Öntörvényű, lassan változó folyamatok vannak, amikbe ha valaki durván beleavatkozik, nagyobb lehet a kár, mint a haszon. Egy új egység, most kormánybiztosság, később esetleg minisztérium esetében ami fontos, az a jövőkép, az alapozás és a kapcsolatok kialakítása a közigazgatás többi egységével. Kérdéseinkkel ebbe az irányba tapogatóztunk.
Informatikáért és híradásért felelős kormánybiztosként mit lát fontosnak e két területen?
- Három terület összenövésének korát éljük, a számítástechnika és a távközlés mellett a tartalomszolgáltatásét, a médiáét is. A hírközlés jól körülhatárolható, több mint száz év óta szabályozott terület, könnyen beilleszthető a jogrendbe. Ezt kell összeegyeztetni a jóval gyorsabban fejlődő, szerteágazó informatikával, ahol az újdonságok sokszor megelőzik a szabványt. A törvényhozónak sosem az informatikára érdemes odafigyelni, hanem az élet érintett területeire.
Kell egyáltalán szabályozni?
- A piac igényli a szabályozást tartalmi szempontból is, mert az nemcsak korlátoz, de véd is. Szükségesek a törvények, rendeletek, hogy az új egyáltalán működhessen, megjelenhessen a piacon.
Nem lehetséges, hogy a technika túllép a szabályozhatóságon?
- Szerintem nem, és azért nem, mert ez egy visszacsatolt, önmagára ható rendszer. Informatikai eszközökkel lehetséges a tartalomszűrés, a technika megteremti saját ellenőrzésének eszközeit.
Az oktatásban és a fejlődés elősegítésében is van szerepe a kormánybiztosságnak. Mikorra várható például az informatikai képzés, továbbképzés teljes ellehetetlenülése?
- A fizetések rendezése, ami szerintem is megkerülhetetlen, és általában az oktatás sem tartozik hozzánk, az Oktatás Minisztérium feladata. Tőlük kapunk anyagokat, az ő kutatásaikra támaszkodunk, bár az információs társadalom főcsoportfőnökség is dolgozik azon, hogy soha ne következzék be ellehetetlenülés. A fejlődés és az oktatás kérdését együtt, globális feladatként fogalmazzuk meg: ez a feladat az információs társadalom kialakulásának elősegítése. Nem közvetlenül, hanem a gazdaságra, a közigazgatásra való ráhatással. Ahol a szabályozás mellett van közvetlen feladatunk, az a közigazgatás korszerű informatikai és kommunikációs infrastruktúrájának a kialakítása.
Ez tehát, ha jól számolom, három feladat. Hogyan jelennek meg a szervezetben?
- Kormánybiztosság vagyunk, ami jelent egy titkárságot és az azt kiszolgáló, segítő főcsoportfőnökségeket. Ezek a minisztériumi szerkezetben helyettes államtitkárságnak felelnek meg. Három van, mindegyikük megfelel egy állami feladatcsoportnak. A nemzetközi ügyek, a szervezés a titkárság feladata, a főcsoportfőnökségek az ő munkájukhoz és az enyémhez végeznek előkészítő munkát. Az informatikai társadalom kérdéseit kutató munkatársaim az elvi kérdéseken dolgoznak. A feladatuk a stratégiaalkotás, a valós folyamatok megfigyelése, elemzése, az előrelépést ösztönző megoldások kimunkálása, a kapcsolattartás a társadalommal. Mindenhez érteniük kell, hiszen a kutatások, elemzések szintézisét kell létrehozniuk, majd abból levezetni a cselekvési programokat, javaslatokat. A szabályozási főcsoportfőnökség vesz részt a jogalkotásban, készíti elő az ágazatot érintő törvényeket, rendeleteket, ad véleményt a többi tárca tervezeteiről. A kormányzatot érintő távközlési és informatikai kérdésekkel pedig a harmadik, az elektronikus kormányzat főcsoportfőnökség foglalkozik.
Nagy számítógépgyártók évek óta szorgalmazzák, hogy az állam közvetve és közvetlenül segítse elő az emberek PC-vásárlását, internetre kapcsolódását. Milyen műhelymunka folyik ezzel kapcsolatban?
- Ezt a kérdést az információs társadalom főcsoportfőnökségen vizsgálták, és már ki is alakult a koncepciónk. Az év végéig legalább kísérleti programokat indítunk. Nem arról van szó, hogy fél áron vásárolhassanak az emberek PC-t, hanem, hogy az egy összegben megterhelő kiadást kedvezményes hitelkonstrukcióval váltsuk ki. A kedvezményes hitellel több év alatt, elfogadható havi törlesztés mellett juthatnak majd számítógéphez és internetkapcsolathoz az emberek. De nem elég az internetkapcsolat, azt használni is tudni kell. Az igény felkeltése, az oktatás és az infrastruktúra biztosítása után a negyedik lépés a rendelkezésre álló lehetőségek kihasználása. Csak ezt követően jelentkeznek az eredmények. Az új helyzet aztán újabb igényeket kelt, s kezdődik egy újabb ciklus. A mi feladatunk, hogy elősegítsük mind több ember bekapcsolását ebbe a folyamatba. Tárgyalásban vagyunk az internetelérés olcsóbbá tételéről más úton is. Állami szerepvállalás lehet az áfa-csökkentés, de ez még sok modellszámítást kíván, hiszen vizsgálni kell, hogy a közvetlen veszteség nagyobb-e vagy a közvetett haszon. Számomra egyértelmű, hogy hosszú távon mindannyian nyerhetünk vele, de ezt el kell fogadtatni a piaci és állami szereplőkkel.
Egyetért azzal, hogy az informatikában Magyarországnak, ha nem akar leszakadni, a fejlett országok színvonalára kell eljutnia?
- Versenyképességünk növeléséhez nem nélkülözhetjük az információs technológiákat. Ha a lehetőség adott lesz, mindenki szabadon dönt arról, mire kívánja felhasználni. De látni kell, hogy a modernizáció sokba kerül. Állami oldalról költségvetési pénz, vállalkozói oldalról tőkebefektetés kell hozzá.
Vannak-e kutatások arra nézvést, hogy az e-business megjelenése mely területeken a legsürgetőbb Magyarországon, és mit lehet tenni a folyamatok felgyorsítása érdekében?
- A piac sok szempontból önszabályozó, az állami szerepvállalás az esélyegyenlőség és a társadalmi kohézió fenntartása területén kap egyre nagyobb jelentőséget. Az üzleti életet érintő kérdések elsősorban a Gazdasági Minisztériumhoz tartoznak. Mi az információszolgáltatási, szabályozási hátteret adjuk, de foglalkozunk például a virtuális inkubátorházak kérdésével. A fejlődés gyorsításáról a Széchenyi-terv harmadik fejezetében van szó. Duális a magyar gazdaság, a GDP negyven százalékát száznál kevesebb cég állítja elő Magyarországon. Van viszont közel hétszázezer kis- és középvállalkozás, ők kevéssé tudnak beleszólni a GDP alakulásába. Ezért keressük a piaci szereplők összehozásának informatikai eszközeit. Amivel mi segíteni tudunk, az az infokommunikáció katalizátorszerepének kihasználása, elősegítése.
Nyár elején az egységes hírközlési törvénnyel kapcsolatos viták lényegében arról szóltak, hogy a valamikori állami társaság túlsúlyát érintetlenül hagyja-e, vagy igyekszik ellensúlyozni. Mi a helyzet azóta?
- Nincs változás a koncepcióban, továbbra is az átmeneti aszimmetrikus szabályozás irányába haladunk. Az új törvény e tekintetben is tökéletesen EU-konform lesz, figyelembe vesszük az ilyen irányú javaslatokat.
Évek óta napirenden van egy állami készenléti cellás rádiótelefon-hálózat kiépítése. Sokáig csak a Tetra és a Tetra Pol jöhetett szóba, de nemrég a Westel beindította a GSM Prót, ami új helyzetet jelent. Foglalkoznak a megoldások összehasonlításával?
- Ez a kérdés már magasabb szinten van, kormánydöntés előtt állunk, annak megtörténtéig erről nem tudok nyilatkozni.
Vargha Márton