A tavalyihoz képest harmincöt százalékkal bővültek, és jelentős mértékben fejlődtek a száz legnagyobb magyar vállalat által fenntartott weblapok, de a cégek még mindig nem használják ki maximálisan az internetben rejlő lehetőségeket - derül ki a Carnation Research felméréséből. A Carnation Research 2000. szeptember közepén vizsgálódott a száz legnagyobb magyar vállalat internetes megjelenéséről. A kutatás alapját a Dun & Bradstreet 1999-es Top 100-as listája képezte, amely a vállalatokat nettó árbevételük szerint rangsorolta. A Carnation Research a nemzetközi vizsgálati standardok alapján egy speciális értékelési szempontrendszert dolgozott ki, melynek segítségével hét alapvető paraméter alapján értékelte a weblapokat. A vizsgálat kiterjedt a megjelenített tartalmak értékére és funkcionalitására, a tranzakciós lehetőségekre, az interaktív alkalmazások jelenlétére, valamint a navigáció, a design és a technikai elemek megvalósítására.
A legtöbb cég már felismerte az internetes megjelenésben rejlő hatalmas PR-kapacitást és potenciális üzleti lehetőséget, így a tavalyi évhez képest harmincöt százalékkal bővült a Top 100 vállalatok által fenntartott weblapok száma. Az 1999 tavaszán végzett Carnation Top 100 kutatás, mely a vállalatok informatikai infrastruktúráját és internetes jelenlétét vizsgálta, még csupán negyvenöt cég webes megjelenéséről számolhatott be, idén azonban már hatvanegy site strukturált elemzésére kerülhetett sor. Eltérő fejlettséget mutatnak a honlapok tartalmi, esztétikai és technológiai paraméterei. "A színvonalas megjelenésű site-ok sok esetben nem tartalmazzák az alapvető információkat sem, nem szerepelnek rajta a cég életéhez kapcsolódó hírek, aktualitások és érdekességek. Az internet nyújtotta interaktív megoldásokat pedig még kevesebben alkalmazzák" - mondta Lipkovics Olga, a Carnation Research vezetője. Az interaktív alkalmazásokat tekintve példaértékűek a Westel 900 és a Malév megoldásai. Tartalmi szempontból kiemelkedő a Pannon GSM és a Richter Gedeon Rt. színvonalasan megfogalmazott, részletes, többnyelvű, képekkel illusztrált, érdekes információkat tartalmazó weblapja.
A száz legnagyobb árbevétellel rendelkező vállalat közül továbbra is a telekommunikációs és informatikai cégek internetes megjelenése a legszínvonalasabb, őket követik a jelenleg vagy egykor állami tulajdonban lévő szolgáltató vállalatok. Az internet jelentőségét elsősorban tehát azok a cégek ismerték föl, amelyek az új ügyfelek meggyőzése mellett az ügyfelek megtartását helyezték filozófiájuk középpontjába.
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy nincs összefüggés a cégek árbevétele és internetes megjelenése között. "Elsősorban tehát még mindig nem árbevételfüggő egy cég internetes megjelenése. A döntő fontosságú inkább az, hogy az adott vállalat mennyire tartja fontosnak az internetes kommunikációt" - nyilatkozta Lipkovics Olga. Az új médiumban rejlő lehetőségeket felismerő vállalatok fontosnak tartották egy professzionális webfejlesztő csapat kiválasztását, akik magas színvonalon és jól strukturáltan dolgozzák ki a weblap információs architektúráját, tervezik meg internetes arculatát és végzik el a szükséges programozási, valamint fejlesztési feladatokat.
Az értékelés hatfokú likertskálán történt, a szakemberek 0-5-ig pontozták a honlapokat. A nulla a kívánt tulajdonság hiányát, az ötös pedig az adott feladatra jelen viszonyok között legjobbnak tekinthető megoldást jelölte. Az eredmények kiértékelését súlyozott mátrixrendszerben végezték, így minden weblap egy átlagolt pontszámot kapott. A kutatás az hét szempont szerint és a megadott súlyozással vizsgálta a vállalatok webes megjelenését.
Használhatósággal kapcsolatos, illetve tartalmi kérdések (negyven százalék)
- megjelenített tartalmak értéke (húsz százalék),
- funkcionalitása (húsz százalék).
Webes alkalmazások (harminc százalék)
- tranzakciós lehetőségek (tizenöt százalék),
- interaktív alkalmazások (tizenöt százalék).
A megvalósítás formai elemei (harminc százalék)
- navigáció (tizenkét százalék),
- design (kilenc százalék),
- technika (kilenc százalék).