Kettős prés alatt nyögnek a nagy mobiltelefongyárak: a piac a minél olcsóbb készülékeket igényli, az infrastruktúra szédületes iramú fejlesztése viszont azt kívánná, hogy a kihasználásukat - a beruházás megtérülését - segítő végkészülékek, mobiltelefonok kerüljenek az előfizetőkhöz. Szép példáját adta ennek a jelenségnek a Panasonic minapi budapesti sajtótájékoztatója, amelyen elhangzott, hogy nem tudják elég olcsón adni a telefont, túl sok benne a szolgáltatás.

Az Ericsson vezetése nyáron úgy döntött, hogy szétválasztja a két irányt: a jövőben egészen olcsó beszélgetős készüléket és sokat tudót is kínál. Ez egy természetes döntés, hiszen ugyanolyan fogyasztói cikkről van szó, mint a rádió vagy a tévé, amelynek a kínálata a pár ezer forintos készüléktől a milliósig terjed. A nagyon olcsó készülék a telefontársaságoknak is érdekük, mert a telefonálók körének további bővítéséhez már valószínűleg rövidesen Magyarországon is be kell vetni a "készülék ingyen van, csak a beszélgetésért kell fizetni" típusú akciókat. Olcsó készülékeit egy tajvani cégre bízza az Ericsson. A megállapodás szerint az Arima az Ericsson által megadott specifikációknak megfelelő "első telefont" tervez és gyárt nagy tömegben. Magának a gyártásnak a kihelyezése nem újdonság, az Ericsson már a kilencvenes évek eleje óta él ezzel az eszközzel. Ami új, az az, hogy magát a gyártmányfejlesztést is az Arima végzi majd.

Jan Wäreby, az Ericsson fogyasztói üzletágát vezető alelnöke úgy értékelte az Arima bekapcsolását, hogy költségeik csökkennek, profitjuk nő, és felszabadulnak erőforrások a legkorszerűbb termékek kialakítására. Mindez pedig erősítheti vezető szerepüket a mobilinternetben. Ha ezt a hírt összevetjük azzal, hogy az Ericsson eladta alkatrész üzletágát is, akkor látszik, hogy a svéd konszern még tovább koncentrál a fejlesztések, kutatások felgyorsítására.