A nemzetközi utazóközönség negyvenhárom százaléka szívesen élne készpénz nélküli társadalomban, ahol minden fizetést kártyával lehetne lebonyolítani, tizenhat százalékuk pedig már ma is elavultnak tartja a készpénz használatát - tanúsítja az a kutatás, amelyet az Audits and Surveys Worldwide nemrég végzett el a Visa International megbízásából.

A vizsgálatban részt vevő kilenc nemzet közül a brazilok vannak a leginkább meggyőződve arról, hogy gyorsan közeleg a készpénz nélküli társadalom kora (hatvanhárom százalék). Őket a kanadaiak (ötvenkét százalék), majd pedig a britek (negyvenhárom százalék), a németek (negyvenhárom százalék) és a japánok (negyvenhárom százalék) követik. Az ausztrálok (huszonkét százalék), az egyiptomiak (harminckilenc százalék) és az Egyesült Arab Emirátusok lakói (harminckilenc százalék) kevésbé bíznak abban, hogy már a közeljövőben megszabadulhatnak pénzérméiktől és bankjegyeiktől.

Bár a kutatás Magyarországra nem terjedt ki, a Visa nemrégiben végzett felmérése szerint nálunk is formálódóban van a készpénz nélküli társadalom. 1998 és 1999 között például nyolcvanhárom százalékos növekedés volt megfigyelhető a Visa-kártyákkal végzett fizetési (POS) tranzakciók számában, míg a Visa-kártyákkal elköltött összeg ugyanebben időszakban negyven százalékkal, 2,07 milliárd dollárra emelkedett.

"Magyarországon már nem a készpénz uralkodik" - nyilatkozta Radu Obreja, a Visa International Magyarországért felelős területi menedzsere. "A magyarok egyre gyakrabban használják kártyáikat nagy összegű és mindennapi vásárlásaik kifizetésére, míg korábban ösztönösen készpénzt vettek fel az automatából erre a célra. A növekedés hátterében a kártyák nyújtotta kényelem és biztonság áll, hiszen Magyarország a nyugat-európai államoknál sokkal rövidebb idő alatt épített ki modern fizetési infrastruktúrát."

A nemzetközi közvélemény-kutatásban megkérdezett hétszáz világjáró szintén a kényelemmel (hatvanhét százalék) és a biztonsággal (hatvanhét százalék) indokolta, hogy miért nem visz száz dollárnál több készpénzt magával külföldre. Hatvannégy százalék azt is megemlítette, hogy lopás esetén a kártyát sokkal könnyebb pótolni, mint a készpénzt.

A felmérés szerint az ausztrálok és az amerikaiak érzik a leginkább úgy, hogy nincs szükségük készpénzre. Legtöbbjük már nyolcvan-száz dollárral a zsebében is bátran nekivág a külföldi útnak. A brazilok, a japánok és a Közel-Kelet lakói azonban szívesen tartanak ennél több pénzt tárcájukban.

A külföldre utazók fizetési döntései világosan igazolják, hogy a kártyahasználat mind jobban kiszorítja a piacról a készpénzt. Ez a trend Magyarországon is egyre jobban érezteti hatását. A megkérdezettek nyolcvan százaléka gondolkodás nélkül kártyával fizet a szállodában. Repülőjegyvételnél, autóbérlésnél és éttermi fizetésnél ez hetvenöt, hetvenegy és ötvennyolc százalék esetében van így, míg külföldi vásárlások során hatvanhárom százalék használja fizetőeszközként kártyáját.

A Visa a világ kedvelt fizetési eszköze, vezető fizetési márkája és legkiterjedtebb nemzetközi fizetőrendszere. Nagyobb forgalmat bonyolít, mint az összes többi jelentős fizetőkártya együttvéve. Vezető szerepet játszik új fizetési termékek és technológiák kifejlesztésében - ezzel is huszonegyezer pénzügyi tagintézménye és azok kártyabirtokosai javát szolgálja. A Visa jelenleg nyolcvannál is több intelligenskártya-programot bonyolít a világ harmincöt országában és az interneten. Ezek keretében mintegy huszonhárommillió Visa chipkártyát - köztük nyolcmillió Visa Cash kártyát - bocsátott ki. SET (Secure Electronic Transaction) programjai segítségével lehetővé teszi és folyamatosan fejleszti az interneten bonyolított kereskedelmet.

Az egymilliárdnál is több Visa, Visa Electron, Visa Cash, Interlink és PLUS kártya éves összesített forgalma eléri az 1,6 billió (azaz 1012) amerikai dollárt. A Visa kártyáit világszerte több mint tizenkilencmillió helyen fogadják el - köztük a Visa nemzetközi ATM-hálózatának 627 ezer bankjegykiadó automatájánál.