Idén tavasszal két, ügyviteli, termelésirányítási szoftvert fejlesztő cég alakította át képviseletté az utóbbi két-három évben kiépített magyarországi hídfőállását. Az egyik a svéd Industrial & Financial Systems AB (IFS AB), a másik a német Infor Business Solution AG (Infor AG). Az egyik sajtókonferencián, a másik sajtóközleményben jelentette be a megalakulást, ami abban is hasonló, hogy az általuk készített, forgalmazott termék honosításában, az első eladásokban részt vevő emberek adják a képviseletet. Az Infor AG az 1994 óta termelésirányítási szoftvert fejlesztő Corvex Rt.-ben szerzett tulajdont. A Corvex 1997-től 1998-ig egyedi fejlesztések mellett nagy németországi ipari cégek számára készítette, szállította és felügyelte az egyedi és kisszériás gyártást szervező IntegRaise programot. Vevőik között előfordult ezerkétszáz fős cég is, négyszáz terminállal. E tapasztalatok birtokában vállalkoztak a német Infor AG magyarországi képviseletére és az infor:NT termelésirányítási rendszer forgalmazására. A programot 1999 tavaszára lokalizálták, és azóta nyolc helyre el is adták. A jó indulás és a kialakult jó kapcsolat vége az lett, hogy ez év májusától a Corvex Infor:Corvex Rt. néven az Infor AG leányvállalata és az infor:NT termelésirányítási rendszer kizárólagos magyarországi forgalmazója lett. ők az Infor AG tizennegyedik külföldi kirendeltsége. Az infor:NT-t több mint háromezer ügyfél használja különféle iparágakban. Az rendszer integráltan kezeli és támogatja a termeléshez kapcsolódó valamennyi vállalati folyamatot, a gyártmányszerkesztést, a vevői rendeléskezelést, a számlázást, a logisztikát, a termelést és a vállalatvezetést. Moduláris felépítésű, tehát az egyes modulok, kiegészítő funkciók bevezetése lépcsőzetesen történhet.

A corvexesek tapasztalata szerint az infor:NT bevezetésének gyorsan jelentkező, legnagyobb előnye az átfutási idők csökkentése. Egy termék átfutási idejének nagy részét ugyanis a műveletek közötti várakozási idők teszik ki. Az infor:NT használatával a várakozási idők harminc-negyven százalékkal csökkenhetnek, miáltal nő a vállalat piaci versenyképessége, csökken a készletszint. Forgótőke szabadítható fel, ami javítja a likviditást.

Az IFS AB magyarországi partnere 1998 óta az IQSoft. Ők készítették el a magyar változatot, és az ő részvételükkel történt az első magyarországi telepítés a tiszaújvárosi Akzo Nobel Coatings Rt. festékgyárban. A gyár, mint neve is mutatja, egy svéd központú multihoz tartozik, és ott központi elhatározásból használják az IFS-t. Azóta újabb referenciák is vannak, összesen öt vállalkozásnál folytatnak erőforrás-gazdálkodást Magyarországon az IFS rendszerrel.

Van némi hasonlóság az IQSoft történetének korai időszakában történtek és az IFS-sel való kapcsolata között. A rendszerváltás idején az IQSoft nagy erővel terjesztette Magyarországon az azóta piacvezetővé vált Oracle adatbázis-kezelő rendszert, majd pár év elteltével, munkatársai egy részét elcsábítva alakította meg az Oracle a magyarországi leányvállalatot. Nos, az IFS is egy Oracle-környezetben működő rendszer, és az IFS AB magyarországi képviselete is az IQSoft-ból átigazolt szakemberekkel alakult meg. Igaz, nem kizárólag, hiszen például Vitális Péter műszaki igazgató korábban megbízott ügyvezető volt a Hewlett-Packardnál.

Az IFS valamivel erősebbnek látszik a nemzetközi porondon, mint az infor:NT. Az IFS AB budapesti irodája már a hatvannegyedik, és a cég tavaly ötvenöt százalékkal tudta növelni eladásait, miközben sok, integrált ügyviteli rendszert készítő, forgalmazó társaság eladásai csökkentek. (Az IFS AB adatai szerint az élmezőnyben őket a QAD, majd az SAP, az Oracle és a Symix követte, jóval kisebb növekedési aránnyal.)

Az IFS egy komponensekből álló, objektumorientált ügyviteli rendszer, jelen állapotában hetvenkétféle tematikus egységgel. Az objektumorientált rendszer lényege, hogy a feladatot ellátó szoftver nem egy tömbből, hanem egymást keresztül-kasul hívó eljárásokból áll, amelyek szigorú szabályok szerint cserélik ki egymás közt az információt. Ez a felépítés azért előnyös, mert megkönnyíti az új funkciók beillesztését, a programrészletek módosítását. A hálózati objektumorientált komplex rendszerek manapság legkorszerűbbnek elfogadott meghatározása a CORBA szabvány, amelyben az eljárások egymást egy úgynevezett brókeren keresztül keresik. Ha egy CORBA-bróker köré szervezett rendszerben kiderül például, hogy a folyamatokat egy ponton ketté kell választani, beiktatva egy új feldolgozási ágat, akkor elegendő az elágazásnál közbeiktatni egy új eljárást, mely kifelé ugyanúgy viselkedik, mint a korábban ott volt, belül viszont a két új ágat szervező eljárás valamelyikének adja tovább a feladatot.

Kétezerben az IFS AB-nál világszerte a legnagyobb hangsúlyt a flottavezetési csomag kapja, ami már kapcsolódik a világhálós stratégiájukhoz is. Az e-kereskedelemben ugyanis komoly szerephez jut a megrendelések teljesítése, a virtuális áruházban megvásárolt áru materializálása a vásárló által megadott címen. Sok apróságot kell minél gazdaságosabban házhoz szállítani, ami komoly szervezést, esetenként matematikai eszközökkel végrehajtott optimalizációt kíván. A szoftverház azért nem áll meg a terjesztésnél, más szálakon is igyekeznek bekapcsolódni az elektronikus üzleti infrastruktúra építésébe. Sorra készítik a kezelői felületek világhálós kezelői felületét, és megvalósítják azokat az objektumokat, eljárásokat, amelyek a virtuális piactéren való megjelenéshez szükségesek.

E fejlesztésekben a magyarországi leányvállalatnak egyelőre nem jut szerep, viszont a lengyelországinak igen. Ott működik az IFS AB közép-európai fejlesztőközpontja, ahol akár egyedi igények kiszolgálására is vállalkoznak.