Féléves lézeres eredmények >> Januárban jelentették be a magyar fejlesztésű lézertechnológiai adatátviteli rendszerek, valamint távközlési berendezések gyártásával és nemzetközi értékesítésével foglalkozó LaserBit Rt. telekommunikációs gyártóvállalat létrehozását. Győri Béla elnök-vezérigazgató júniusban a vezeték nélküli távközlési technológiáról szóló konferencián elmondta, hogy sikerült tartani az angol, amerikai és magyar tulajdonosok által felállított tervet. Óbudán építették ki a központi gyártóbázist, figyelembe véve a kétéves tervekben szereplő felfutó igényeket. Kialakult a stabil szakembergárda, és nagy gondot fordítottak a bemérési és a fejlesztési munkákat gyorsító speciális műszerpark beszerzésére. Az induló félév elsődleges céljai között szerepelt az európai, amerikai és ázsiai kereskedelmi csatornák kiépítése, ma már előrehaladott tárgyalások folynak OEM-beszállításokról is. Változatlanul fő célterületnek számít a GSM, az internet, az ipari alkalmazások, de mindinkább előtérbe kerülnek a rendszer lehallgathatatlanságából adódó alkalmazások. Az első félév fejlesztési eredménye, hogy megalapozták egy olcsó, rövid hatótávolságú infraberendezés gyártásának lehetőségét, másrészt a rendszer érzékenységének növelésével megteremtődtek a jelenlegi 2,5 kilométernél jóval nagyobb átviteli távolság feltételei. Tovább bővült a multiplexer-család, jelenleg pedig a cég szakemberei a vezeték nélküli színes képátvitel tökéletesítésén dolgoznak. A technológia átviteli sebességhatára elérte a tíz Gbps-t, ez a vezeték nélküli rendszereknél a leggyorsabb.

Szoftverexport-marketing >> Az ITDH (Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.) meghirdette a szoftverexportmarketing-programot, hogy a nemzetközi szoftverfejlesztés piacon magyarországi kis és közepes vállalatok is jelen lehessenek. Az öt éve indított PHARE-támogatású program kereskedelemösztönző tevékenységekre helyezte a hangsúlyt. Kezdetben a program szoftvercsomagokra koncentrált, később multimédiával, rendszerintegrálással, elektromos adatcserével, kommunikációval, ipari automatizálással, az internethez kapcsolódó tudományos alkalmazásokkal és eszközökkel, az Y2K problémával, forráskihelyezéssel, k+f kockázatitőke-befektetésekkel is összekapcsolódott. Az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. az ITDH megbízásából a PHARE-program keretében programsorozatot szervezett, az IVSZ támogatta a rendezvényeket. Az exportképes szoftverrel rendelkező cégek kiválasztása után üzleti találkozók szervezése következett, majd nemzetközi kiállításokon való részvétel (CeBIT, Invex), szoftverklubok alakultak, internethomepage-et és interaktív szoftveráruházat hoztak létre. Nagy sikert aratott a Hungarian Software Companies CD-ROM, amely magyarországi szoftvercégeket mutat be a termékek és szolgáltatások részletes felsorolásával. Kiderült, hogy a hazai kis- és középvállalkozások igényt tartanak hasonló jellegű rendezvényekre, támogatásokra. A programban részt vevő cégek többsége jelentősen növelte nemzetközi eladásait, néhány vállalkozás kiemelkedően gyors karriert futott be, a magyar szoftverfejlesztő cégek számára a nemzetközi piacra jutás akadályai enyhültek.

A Mikropo az Expo 2000-n >> A hannoveri világkiállítás magyar megjelenésének hivatalos szállítójaként a Mikropo Rendszerház a felelős a magyar pavilonban működő audio- és vizuáltechnikai rendszerért. A tavaly mintegy egymilliárd forint forgalmat bonyolító cég tevékenységi körei közül a rendszerintegráció mellett egyre nagyobb szerepet kap a vizuáltechnikai üzletág - tudtuk meg Molnár László ügyvezető igazgatótól. Két változat közül - hagyományosan elölről vászonra vagy pedig hátulról egy merev, kétrétegű felületre vetítenek - az utóbbit kevés gyártó cég szállítja, ezek egyike, a belga Barco termékei kerültek az expo magyar pavilonjába. E megoldásnál a speciális, kétrétegű optikai technológia miatt élesebbek a kontúrok, és élvezhető a kép akár nappali világításnál is. Így a pavilonba a mozivetítők helyett videoprojektorokat építettek be, amelyek szélsőséges időjárási körülmények között, is megbízhatóan, folyamatosan működnek, öt hónapon keresztül napi tíz óra hoszszat, tizenöt percenként. Nyolc ablakban tekinthető meg a hazánkról készült rövidfilm, az egy és két tonna közötti ablakok pontos mozgatása után kellett a megfelelő projektort kiválasztani, beépíteni. Hétezer lumenes készülékekkel sikerült a kívánt minőséget elérni. 16:9 képarányú, nagy fényerejű, nagy felbontású projektorokhoz külön vezérlőrendszert építettek ki a cég szakemberei azért, hogy a nézőnek ne kelljen kapkodnia a fejét, mégis minden képernyőn mást-mást lásson. A vetítésnél könnyen kezelhető MPEG tömörítési technikát alkalmaztak. A százmillió forintos beruházást sikerült a rendelkezésre álló két hét alatt befejezni.