Ericsson: gyorsuló idô

Még mielôtt a szakmai elôadásokra került volna sor, Kányádi Sándor költôvel és Horvát János médiaszakértôvel beszélgetett Fodor István vezérigazgató arról, hogyan látják ôk a napjainkban zajló technikai forradalmat. Kányádi Sándor szerint az internet lehetôség arra, hogy közvetítésével bensôséges kapcsolat alakuljon ki egy budapesti és egy új-zélandi magánmagyar között. Horváth János számára a változások legerôsebb jele, hogy megszunik a tévé közösségteremtô ereje. Utoljára talán Diana hercegnô temetése volt olyan tévéközvetítés – mondta –, amely közös élményt jelentett a nézôknek. Kányádi Sándortól azt is hallhattuk: a nemzetnek célja, hogy tovább vigye Istennek számára kiválasztott nyelvét az emberiség létezésének végsô határáig, s ehhez kimuvelt emberfôk kellenek. E gondolata találkozott Fodor Istvánnak a nap végén az Ericsson Magyarország lehetôségeirôl elmondott szavaival. Fodor István arról beszélt, hogy tudásintenzív társadalom van kialakulóban, az Ericssonnál egyre fontosabb a kutatás, amihez pedig muvelt, megbízható alaptudást szerzett, kiváló tanulási képességgel bíró fiatalokra van szükség.

A bemelegítést szakmai elôadások követték, amelyek két fô gondolat vagy törekvés köré csoportosíthatók. Az egyik a telefonhálózat átalakítása a kapacitásokat jobban kihasználó és beszédet, adatot egységesen kezelô csomagkapcsolt hálózattá, a másik a végállomás, a felhasználói eszköz – telefon, internetterminál mobilizálása, rádiósítása.

Az utóbbi irány két muszava a WAP és a Bluetooth. Az utóbbi egy kis teljesítményu, digitális rádiós kapcsolati rendszer, egy megabit/másodperc sávszélességgel. Ez a sávszélesség már elegendô lesz például arra, hogy egy lakásban legyen egy központi internetállomás, de az embernek ne kelljen elôtte ülnie. Elegendô lesz egy bluetoothos vékony üveglap, amin megjelenik a színes kép és egy szintén bluetoothos fejbeszélô. E kettôvel a lakásban bárhonnan lehet majd böngészni a világhálót. A fejbeszélô elsô, mobiltelefonhoz konstruált változatát már Budapesten is bemutatta az Ericsson, termékként várhatóan nyáron jelenik meg a piacon.

A másik fókuszpont az egyesített beszéd- és adatátviteli hálózat, amelyet Miskolczi Gábor ismertetett. Az Ericsson egy átfogó, háromszintu koncepciót dolgozott ki, az Engine-t. Ennek az elérési kiszolgálókból álló alsó szintjén az úgynevezett médiakapuk fogadják a vezetékes vagy rádiós hálózaton érkezô bejelentkezéseket, és továbbítják a jelet a kapcsológépeket is tartalmazó gerincre vagy maghálózatra, amely fölött a harmadik síkban vannak az alkalmazásokat, szolgáltatásokat vezérlô kiszolgálók, például a telefóniaszerver. Az egész rendszert egy komplex felügyelettel lehet irányítani, ellenôrizni.

Hangsúlyos az Ericsson Magyarországon belül a kutató-fejlesztô részleg szerepe. A kutatólaboratórium, a Traffic Lab része a nyolc telephelyes Ericsson Research hálózatnak. Dibuz Sarolta Sprint és maratoni futás címmel mutatta be a fô kutatási területeket, amelyek túlnyomó része az internettel, az IP-vel kapcsolatos. Hangsúlyozta, hogy egyre több szabvány-elôkészítési feladatot kapnak, egyre több munkacsoportban folytatnak aktív elôkészítô tevékenységet. Az Ericsson mindig élenjárt a távközlésiszabvány-készítésben, s ez a munka ma is hasznos, mert biztosítja, hogy a kutatási eredmények rendre beépüljenek a technikai megoldásokba. Ez versenyelônyt jelent a piacon.

Lomniczi Tibor, a vállalati alközpontok specialistája arra mutatott rá, hogy ahol nincs rá szükség, ott nem érdemes áttérni az IP-s adatátvitelre. A hatalmas értéket képviselô meglévô vállalati hálózatok, központok fokozatos átépítését ajánlotta. A több mint egy évtizede már amúgy is digitális Ericsson alközpontokhoz megvásárolhatók azok a kártyák, amelyek már kezelni tudják a PC–PC, PC–telefon kapcsolatokat is.

Utolsóként ismét egy vendég, dr. Lajtha László professzor beszélt Szabad gondolkodni, néha hasznos is címmel, elôadását Babits-idézetekkel fuszerezve a kutatás, fejlesztés ellentmondásairól. Felhívta a figyelmet arra, hogy mintegy ezermilliárd USD értéku befektetés évi százmilliárd dollárt hoz a világot behálózó távközlési rendszerek tulajdonosainak. Ezt nem fogják kidobni, meg kell várni, míg amortizálódik.

Lajtha professzor úgy látja, hogy a konvergenciával, a liberalizációval és a globalizációval egy mérnöknek óvatosan kell bánnia, hiszen – ahogyan az Hans-Peter Martin és Harald Schumann A globalizáció csapdája címu, magyarul is megjelent könyvében olvasható – könnyen odajuthat vele az emberiség, hogy húsz százaléka jól él, míg a nyolcvan százaléka nyomorog. A globalizáció – hallhatták a jelenlévôk – nem is új, több mint száz évvel ezelôtt találták ki azok, akik az ITU-t, a Nemzetközi Távközlési Uniót megalapították, és kidolgozták a szabványokat.

Távozáskor a vendégek egy kis zöld könyvvel lettek gazdagabbak. Az Üdvözöljük! Ez a harmadik generáció címu brosúra közérthetôen ismerteti a GSM következô generációját, a mozgóképátvitelre is alkalmas szélessávú mobil távközlési rendszert, amellyel érdemes már ma megismerkedni.