Mobiltelefónia Magyarországon
Hatalmas koncessziós díjat fizetve belépett harmadikként a Vodafone a magyar mobil távközlési piacra, és megpezsdült az élet. Beindult az IP-s, a hagyományosnál olcsóbb nemzetközi távhívás, muködnek WAP-kiszolgálók, az elôre fizetett kártyákat pénzjegykiadó automatánál fel lehet tölteni és így tovább. Hol állunk, merre megy a világ, mi várható még? Errôl kérdeztük Sallai Gyulát, a Hírközlési Fôfelügyelet (Híf) infokommunikációs elnökhelyettesét.
– Miközben mi úgy érezzük, hogy rohamos a fejlôdés, mint ahogy az is, a környezetünkben még rohamosabb. Az Európai Unióban a mobilellátottság 1999 novemberében – errôl az idôszakról van részletes adat – harminchét százalékos volt. Akkora, mint Magyarországon a vezetékes. Ez majd negyedével nagyobb suruséget jelent, mint amire még néhány éve 2000-re számítottak a piackutatók! Nálunk tavaly novemberben 14,7 százalékos volt az ellátottság. Ennek mindössze negyven százaléka. Ez az adat is érzékelteti, hogy az Európai Unióban gyorsabban terjed a mobiltelefónia, mint nálunk. Finnországban már tavalyelôtt nyár óta több mobilállomás van, mint vezetékes. A finneknek mintha különleges vonzódásuk lenne a mobiltelefóniához, amit én már tíz évvel ezelôtt tapasztaltam. Izgatottan használták akkori mérnök ismerôseim a mobilkészüléküket, ami persze egészen más volt, mint a mai zsebtelefonok. Az északi országok vannak az élen, ott a mobilitás iránti igény nagyon nagy. De Csehország és Szlovákia is elôttünk jár. Egy éve még mögöttünk voltak, de náluk még gyorsabb a fejlôdés, mint nálunk. Az ütemet tehát tartanunk kell.
– Természetesen erre a területre is áll az egyenlôtlen fejlôdés törvénye. Ahol késôbb indultak, mint mi, ott gyorsabb a fejlôdés üteme. Mi nagyon jól rajtoltunk, szomszédaink látták az elônyét, azt például, hogy a vezetékes hálózat hiányosságait jól át lehet hidalni a mobilszolgáltatással. A versenynek biztosan van szerepe, majd lemérhetjük a harmadik szolgáltató belépésének hatását, de elemzés errôl egyelôre nincs a kezemben.
– Akkor most legyünk elégedetlenek?
–Errôl szó sincs. Csak jó tudni, hogy ezen a területen akármilyen gyors fejlôdés is elképzelhetô, megvalósítható, és az nem korlátozódik Magyarországra – állítja Sallai Gyula. – Hiszen már körvonalazódik a következô lépés, a mobiltelefónia harmadik generációja. Ez az UMTS – vagy általánosabban az IMT 2000 –, amirôl még nincsenek számok. Vannak viszont a mobilinternetre: 2003-ra kilencszázmillió mobilkészülék, mobil-elôfizetô lesz a világban, és annak a fele már a WAP-ot is tudja majd. Ez a szám, négyszázötvenmillió, nagyjából megegyezik azzal, amit a PC-s, vagyis a helyhez kötött internetezésre mondanak. Három év elegendô lesz arra, hogy a mobilinternetezés vagy WAP-ozás elterjedtségben utolérje a bô évtizede fejlôdô világhálós, böngészôs internetet. Rövidesen már csak WAP-os készülék kerül piacra, ami azt is jelentheti, hogy további két-három év, és a cserélôdés miatt gyakorlatilag már csak mobilinternetezésre alkalmas készülékek lesznek használatban.
– Izgalmas a számok mellett a mögöttes tartalom is. Hiszen akinek arra kell az internet, amire csak PC-vel lehet azt használni, az továbbra is arról internetezik majd.
– Pontosan. Ennél a megállapításnál csak az fontosabb, hogy lesz egy széles réteg, amely a mobilon keresztül jut el az internethez, és csak a mobilszolgáltatásokat fogja használni. Lesz, aki mind a kettôt használja, de az két, merôben különbözô szerep, felhasználási mód lesz. Mert az egyszeruség kedvéért internetrôl, mobilinternetrôl beszélünk ugyan, de a felhasználó szempontjából, tartalmi oldalról a WAP valami más. De azért hasznos az analógia, segíti az elterjedést, hiszen az e-commerce mellett kialakuló m-commerce is ügyesen rá tud épülni. Azt, hogy ebbe az irányba tart a fejlôdés, jól mutatja egy minapi hír, mely szerint az Ericsson, a Motorola és a Nokia kezdeményezte egy csoport felállítását az m-business alapjának, a biztonsági megoldások – a felek azonosítása, digitális aláírás, fizetôképesség ellenôrzése – kidolgozására, szabványosításának felgyorsítására.
– E törekvések mögött van valami egységes koncepció?
– Igen, van. Az internet és a mobiltávközlés egybegyúrásának a koncepcióját az Európai Unió felkarolta. Az új Európa Bizottság meghirdette az e-Europe-ot, ami tíz pontba suríti, mit kell tenni az internet fokozottabb elterjedéséhez. Ahogy ôk mondják, a feladat a „digitális írásbeliség, írástudás” elterjesztése. A stratégiai gondolat e mögött, hogy mobilban Európa nagyon jó, a digitális tudásban viszont rendesen el vagyunk maradva. A mobiltelefóniában ugyanis Európában egységesen a GSM terjedt el. Az itteni magas szintu ellátottság kialakulásának legnagyobb ösztönzôje a barangolás volt. Akinek van egy GSM-készüléke, használni tudja azt szinte egész Európában. Nincs kellemesebb annál, mint hogy egy GSM-telefon a világ száznegyvennél is több országában használható, és ezt a kényelmet, egyszeruséget meg kell ôrizni, sôt ki kell terjeszteni a harmadik generációra is. Az elterjedtséget jelzi, hogy februárban a négyszázötmillió mobil-elôfizetôbôl 245 millió volt GSM-rendszerben. Ez most hatvan–negyven százalékos arány a GSM javára. Két éve még fordítva volt, de a GSM elônye folyamatosan nô. Az európaihoz mérhetô átfogó területi lefedettséget más kontinensen csak Japánban értek el. Amerikában még messze vannak ettôl, ott a GSM-nek megfelelô PCS csak foltokban létezik. Ahhoz tehát, hogy a mobilinternet kialakuló új világában Európának legyen helye, és ki tudja használni a kettôbôl eredô szinergiát, az erôs mobil mellé gyorsan fel kell hozni az internetes tudást.
– Ennek egyik elôsegítôje, vagy inkább velejárója a harmadik generációs mobiltechnika?
– Inkább velejárója, de eszközévé is válhat. A nagy kérdés most a kompatibilitás szintje a kontinensek hálózatai között. Ezért az UMTS-t, az univerzális mobiltelefon-szolgáltatási szabványt elválaszthatatlannak tartom az IMT 2000-tôl. A ma még elérhetô cél ugyanis, hogy a harmadik generációs hálózatok, készülékek az egész világon kompatíbilisek legyenek egymással. Ez az IMT 2000 a Nemzetközi Távközlési Unió által meghirdetett koncepció célja és értelme. Ezért fontos, hogy az ETSI, az Európai Távközlési Szabványozási Intézet által elfogadott UMTS az IMT 2000-en belül valósuljon meg.
– Akkor végül is van világszabvány a harmadik generációra vagy nincs?
– ITU szinten van, ez az IMT 2000, ami egy családot ír le, s e család egyik tagja az UMTS. De ugyanakkor lehet Amerikában egy másik, Japánban egy harmadik rendszer. Japánban, ahol ma harminchét százalékos az ellátottság, ma nincs GSM, és valószínu, hogy az ô harmadik generációs rendszerük sem a GSM-re épül. Az ITU törekvése az, hogy ez a három megoldás ne szakadjon el egymástól, és viszonylag egyszeru legyen az átjárhatóság. Ugyanakkor az EU erôteljesen támogatja a harmadik generációs telefon bevezetését, és szeretnék, ha 2002 januárjára már minden országában létezne ez a szolgáltatás. A kétezer megahertz fölötti sávban a szélessávú szolgáltatás mellett is több hálózat felállítására van elég csatorna, ezért természetesen egyszerre több szolgáltató kap engedélyt. Finnországban már kiadták a licenceket, Angliában most folyik a licitálás, ami nagy figyelmet kelt, hiszen a meghirdetett öt engedélyre már húszmilliárd font összértéku licitnél tartanak. Ez több mint negyvenszerese a kikiáltási árnak. Minden képzeletet felülmúl ez a többszörözôdés, ami – bár lehet végül árfelhajtó szerepe – azt jelzi, hogy lesz fizetôképes kereslet a szolgáltatásokra. Természetesen az is érdekes kérdés, hogy mennyire lesz tömeges az igény.
– Ez a kérdés a WAP-nál is felmerül.
– Igen, ez egy izgalmas kérdés. 1968 óta foglalkozom adatátvitellel, és azóta azt látom, hogy a valódi igények mindig alatta maradtak az elôrejelzéseknek. A mobiltelefóniában viszont éppen fordítva történt, ott nem lehetett olyan, a valóságtól elrugaszkodott jóslattal elôállni, amire az élet ne cáfolt volna rá. Eddig sokkal több embert vonzott a bárhol, bármikor, bárkivel való beszélgetés lehetôsége, mint akár az internetezésé, akár a másmilyen adatátvitelé. Azt hiszem, itt döntôen a használhatóság számít, az, hogy mennyi és milyen háttértudásra van szükség, és mennyire kényelmes a használat. Én is úgy vagyok, hogy megnézem a WAP-ot, örülök neki, de egyelôre nem vált a véremmé a WAP-ozás. Lehet, hogy ha lesznek hasznos, vonzó alkalmazások...
– Mit várhatunk UMTS-ügyben Magyarországon?
– Figyelembe véve azt, hogy nálunk az 1800 megahertzes sávban most kezdôdött a szolgáltatás, és a Pannon GSM és a Westel csak ez év végén indul el vele, egyelôre nem várható olyan zsúfoltság, ami sürgetôvé tenné újabb frekvenciák megnyitását. A felkészülés már megkezdôdött ugyan, hiszen például az UMTS-re ajánlott frekvenciasávok foglaltak, azokat fel kell szabadítani. De maga az engedélykiosztás nem várható 2002 elôtt.
– Hogyan jellemezhetô röviden a magyar mobilpiac a technika, a szolgáltatások fejlettsége szempontjából?
– Ebben a szolgáltatóink az élen járnak, elég megemlíteni a WAP-ot vagy az IP-s távhívást, ami sok európai országgal egy idôben jelent meg a magyarországi szolgáltatóknál is. De elégedettek lehetünk a nemzetközi barangolási lehetôségekkel is. A WAP technikai szempontból a hálózati és szolgáltatási síkok fölött megteremt egy alkalmazási környezetet. Magát a technikát, a protokollt, a biztonsági megoldásokat nézve: mindez kiváló példája a távközlés, az adattovábbítás és a tartalom találkozásának. A WAP, ami a GSM-re ráépít egy vegyes, a GSM és az IP protokollrendszerét egyesítô alkalmazási környezetet, figyelembe véve a szukebb frekvenciasáv adta korlátokat, megteremti azt az ágyat, amiben aztán el lehet helyezni a különféle tartalomszolgáltatásokat. Döntô elem, hogy a mobiltelefónia kezdettôl felajánlotta a kényelmet, például a telefonszámok tárolhatóságát a készülékben. A használhatóságot, a kényelmet döntô tényezônek látom a mobil terjedésében. Ebben lépett tovább a világ azzal, hogy elkészült ez a tartalomszolgáltatási réteg. Kiváló példája tehát a WAP a távközlés, a média és az informatika konvergenciájának.
– Lesz-e az idén valami lényeges hatása a WAP-nak Magyarországon?
– Ez az ártól és a szolgáltatásoktól függ. Még nem olyan gazdag a tartalom, hogy bárkit jó szívvel arra tudnék biztatni, hogy vegyen egy WAP-készüléket, hiszen azok egyelôre a drágábbak közé tartoznak. De látva, hogyan mennek le az árak, a WAP-osoké is radikálisan csökkenni fog. Talán egy év múlva lesz az áttörés, de ebben döntô kérdés a sebesség és a szolgáltatás. A sebességi probléma még az idén megoldódni látszik, hiszen a szolgáltatók bevezetik a GPRS-t, a gyors adatátvitelt. A szolgáltatást pedig majd meglátjuk. Tömegessé attól válhat a mobil internet, ha vonzó, ha használható. Technikai szempontból meglesznek ennek a feltételei.
– Van-e a készülô egységes hírközlési törvénynek olyan része, amely érzékenyen érintheti a mobiltelefóniát?
– A frekvenciaelosztás új szabályozása érinteni fogja az UMTS-sel kapcsolatos engedélykiadást, de errôl ma még korai volna beszélni. A különféle szolgáltatások csoportosítása, az engedélyezési eljárások egyelôre nem kiforrott szabályozása érintheti a jelenlegi koncessziós szerzôdéseket. Arra azonban ma még nem lehet válaszolni, hogy ez végül kivételek, átmeneti szabályozások beépítésével vagy más módon oldódik-e meg.
– Az EHT szükségszeruen foglalkozni fog a számhordozhatósággal, hiszen ez ma már EU-követelmény. Mit jelent ez a mobilszolgáltatásban?
– Egyelôre az EU-ban is csak a vezetékes szolgáltatók között írták elô a számhordozhatóságot, azt, hogy az elôfizetô megtarthatja a hívószámát, ha szolgáltatót vált. A probléma általános megoldása, az „egy ember egy hívószám” megvalósulása még messze van. A technikaiak mellett felmerül a finanszírozás kérdése is, hiszen ahogy vándorolnak az elôfizetôk szolgáltatóról szolgáltatóra, az bonyolítja a kapcsolást és a számlázást is, ez pedig pénzbe kerül. Magyarországon ez a kérdés egyelôre indítási fázisban van, az elsô tanulmányok készültek csak el.
– Akkor térjünk vissza a közeljövôre. Lesz-e Magyarországon szilveszterkor két és fél millió mobil-elôfizetô?
– Kétmillió biztosan lesz, de a két és fél millióra is van esély.
– Élesedhet-e annyira a verseny, hogy megjelenik a piacon az ingyenkészülék?
– Erre is látok esélyt.