XHTML-szabvány

A több mint háromszáz vállalkozás képviselôjébôl összeállt World Wide Web Consortium (W3C) internetes szabványosítási csoport januárban kibocsátotta az XHTML version 1.0 szabványt, a világhálós jelölônyelv új változatát. A cél a HTML és az XML közös leszármazottjának kialakítása, az XHTML a HTML 4.0-t módosítja ebben az irányban. Azok, akik a HTML-ben otthonosak, ebben a nyelvben mindent ugyanúgy csinálhatnak, mint eddig, de ugyanakkor ki is bôvíthetik világhálólapjaikat, állományaikat XML-utasításokkal. A bejelentéssel egy idôben a W3C egy ingyenes szoftvert is közzétett, a Tidyt, amely HTML 4 állományokat konvertál XHTML-re, és kitisztítja a dokumentum jelölésrendszerét.

A bejelentés szerint az XHTML 1.0-t követve lehet olyan állományt szerkeszteni, amelyet a ma használatban lévô böngészôk meg tudnak jeleníteni, de ugyanakkor tovább is mehetnek az XML felé.

Az XHTML 1.0 jelentôségét többek között az adja, hogy a hordozható eszközökhöz használt WML, a WAP-os jelölônyelv valójában az XML leszármazottja. Most tehát megnyílik az út a számítógépes és a mobiltelefonos internetezés közös nyelve felé. Talán egyszer eljut a szabványozási folyamat olyan állományok összeállításának a lehetôsége felé, amelyekbôl a lényeges információ megjeleníthetô a mobiltelefon kijelzôjén, illetve felcicomázva egy számítógép képernyôjén is.

Mindezt az teszi lehetôvé, hogy – ellentétben a HTML-lel, az XML-ben megvan az SGML, a standard jelölônyelv szabványa által bevezetett definíciós mezô. Vagyis egy XHTML 1.0 állomány készítôjét már nem korlátozzák a HTML-konvenciók, maga is megadhatja, hogy az általa használt tegek, megjegyzések vagy leírások hogyan értelmezendôk.

Azáltal, hogy az XHTML állomány szerkezetét az elején lévô DTD, a dokumentumtípus definíciója határozza meg, megszunik az az állapot, amit manapság nap nap után tapasztalunk a világhálón: a felkeresett honlap megüzeni, hogy az általa összeállított dokumentum Microsoft- vagy Netscape böngészôvel jeleníthetô-e meg tökéletesen. Az XHTML 1.0 állomány megjelenítéséhez elemzôre (parserre) van szükség, ami a DTD-t felhasználva elemzi az anyagot, és mindenütt végrehajtatja a számítógéppel a DTD-ben elôírt muveletet.

Kezdenek kialakulni DTD-könyvtárak a világhálón, vagyis ahogy az ember a HTML-hez alkalmazkodva készítette a HTML honlapokat, most is kiválaszthat – vagy a meglévôkbôl összeállíthat – magának egy DTD-t, és ahhoz igazodva szerkesztheti a honlapját. Az általánosabb DTD-k között van egy MML, vagyis egy matematikai jelölônyelv, egy szinkronizált multimédiaintegrációs, az SMIL, egy kémiai jelölônyelv, a CML, vagy akár a Microsoft Channel Definition Formatja (CDF), vagyis csatornadefiníciós formátuma.

A szoftverházak kínálatában már számos XML szerkesztôrendszer van, ezeknek várhatóan a közeljövôben megjelenik az XHTML dokumentum elôállítását segítô változata.VaMá