Bölcskei Imre helyettes államtitkár és Baksa Sarolta általában ismertette a törvénytervezetet, amelynek fô feladatként az átmenet szabályozását jelölték meg a mai, koncessziókkal, elôjogokkal terhelt távközlési piacból a teljesen szabad versenyes, liberalizált piacba. A KHVM szakértôi szerint a törvénynek lehetôvé kell tennie a technikai és szolgáltatási továbbfejlôdést, és . miután ezen a területen nem kértünk átmeneti felmentést . igazodnia kell az Európai Unió szabályozásához. A piaci szereplôk viselkedésének figyelésére, a kialakuló konfliktusok kezelésére kettôs hatóság felállítását tervezik, egy hírközlési felügyeletet és egy speciális, ezen a területen mûködô versenyhivatalt. Most úgy látják, hogy az informatika, a távközlés és a tartalomszolgáltatás teljes összeolvadása még egy lépést, további törvénymódosítást is szükségessé fog tenni.

Baksa Sarolta elmondta, hogy a törvénytervezetben a fogyasztók és a szolgáltatók, illetve a szolgáltatók között felmerülô vitás kérdéseket hatékonyan kezelô egyeztetô testület felállítását javasolják, többlépcsôs eljárással, és a határozatokat illetôen bírói jogorvoslat lehetôségével. A hatóságok szabályozási és ajánlási jogosítványokat is kapnak majd.

Pápai Zoltán tanácsadó elôadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a teljes liberalizálás a mai magyarországi helyzetben, amikor a Matávnak döntô fölénye van a piacon, nem vezet el a nyílt versenyhez. Az eddigi törvénytervezetekben szerinte nincs eléggé kidolgozva és elkülönítve az infrastruktúrát, illetve a szolgáltatást érintô szabályozás. (Az infrastruktúrára vonatkozik például a frekvenciaelosztás szabályozása, míg a szolgáltatásra az, hogy hogyan kaphat valaki jogot, mondjuk, helyközi távhívási kapcsolatok létrehozására. A magyarországinál liberalizáltabb piacokon például számos olyan társaság mûködik, amelynek nincs infrastruktúrája, mégis szolgáltat. Ilyenek többek között a visszahívásos nemzetközi távhívási szolgáltatók.)

A tanácsadó szerint még van mit finomítani az összekapcsolás szabályozásán és a helyi hálózathoz való szabad hozzáférés biztosítását célzó paragrafusokon is. Pápai Zoltán az . unbundling. kifejezést használva arra hívta fel a figyelmet, hogy minél jobban szét kell választani egymástól a távközlésben történelmileg összenôtt, de külön is kezelhetô dolgokat, elsôsorban az infrastruktúrát és a szolgáltatást. Összefoglalva véleményét a szakértô úgy fogalmazott, hogy a törvénytervezet túlságosan liberális, kevés benne a valódi verseny kibontakoztatását szolgáló eszköz. Figyelmeztetô példaként Új-Zélandot említette, ahol egy új szolgáltatónak négyévi pereskedés után sikerült megteremtenie a piacra lépés feltételeit.

Fellegi Tamás a többszintû szabályozás veszélyeire figyelmeztetett, szerinte a szolgáltatóknak minél több kérdés tiszta, világos törvényi szabályozása az érdekük. A Matáv Rt. elôadója szerint a szabályozás célja nem lehet a jelentôs piaci erôvel bíró szolgáltató gyengítése, az nem rekeszthetô ki egyes részpiacokról. Példaként a mobilszolgáltatást említette, ahol nincs szükség aszimmetrikus . az új belépônek elônyt adó . külön szabályokra. A Matáv célja az eszközalapú verseny erôsítése, ezért kölcsönösségi alapon képzelik el az összekapcsolást úgy, hogy a társaságok szimmetrikus szolgáltatásokat nyújtanak egymásnak.

Az alternatív szolgáltatók . a GTS, a Novacom, a PanTel, az UPC és a Vivendi . nevében Horváth Pál, a PanTel vezérigazgatója szólt. Az egységes hírközlési és távközlési törvénnyel kapcsolatos viták komolyságát és az ügy fontosságát egyaránt jelzi, hogy az elôzetesen kiküldött programban az alternatív szolgáltatók elôadása még nem szerepel. Horváth Pál szerint nagyfokú ma Magyarországon a távközlési piacon a bizonytalanság, az alternatívok mögött álló szakmai és pénzügyi befektetôk nem látják biztosnak a milliárdos beruházások megtérülését. Erôteljes a piaci kiegyensúlyozatlanság, és a törvénytervezet-változatokból nem tetszik ki a törvényhozók elkötelezettsége, proaktív törekvése a feltételrendszer átfogó felzárkóztatására a technikai lehetôségek, illetve az EU szintjére.

Az alternatívok egyetértenek a Matávval abban, hogy minél több kérdést törvényben kell szabályozni, de úgy látják, e kérdésben sem elég világosak a kormányzat szándékai. Horváth Pál szerint látnunk kell, hogy itt valójában az információs társadalom infrastrukturális hátterének a létrejötte a tét. Az pedig nem jön, nem tud létrejönni a mindenhol, mindenki számára elérhetô olcsó és jó minôségû hozzáférési szolgáltatás nélkül. Ô, mint mondta, eredetileg azt várta, hogy a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács rendezvénye zárónapja lesz a törvény-elôkészítési folyamatnak. A törvényjavaslat ötödik változatának elkészülte azonban éppen csak megteremtette a tiszta beszéd, a nyílt vita feltételét a szereplôk között, amit elôsegít az is, hogy nem terheli a folyamatot, hogy mivel kompenzálják a Matávot és a helyi telefontársaságokat a monopóliumuk megszüntetésének elôrehozása miatt. (Nem hozzák elôre. . A szerk.) Mert nem elég megfelelni a törvény téziseinek, nem elegendô az EU-konformitás, a törvény-elôkészítés során átláthatóan kell ütköztetni az érdekeltek igényeit. Az alternatív szolgáltatók szerint az új törvény csak akkor éri el a deklarált célokat, ha valóban megnyitja a piacot, ha lebontja a piacra lépés elôtt tornyosuló akadályokat, korrekt módon újraszabályozza a már mûködô szolgáltatók mûködését.

Hegedûs Sándor, az Antenna Hungária elôadója az ôket speciálisan érintô szabályozási kérdéseket vetett fel. Különösen sérelmezte, hogy a törvénytervezet nem kötelezi eléggé az ingatlantulajdonosokat arra, hogy tûrjék a különféle átviteli eszközök telepítését és mûködtetését.