Elkészült a Magyar informatikai charta
A Magyar informatikai charta abból a célból született, hogy – összefoglalva a magyar informatikai szakma szempontjait – felhívja a figyelmet arra, a szakma szerint milyen elsôdleges kormányzati, jogalkotó és társadalmi lépések szükségesek ahhoz, hogy Magyarország információs és technológiai, s így hosszú távra ható modernizációja felgyorsuljon, és a jövôben megvalósulhasson az információs társadalom.
Magyarország technológiai és gazdasági fejlettségét tekintve hátrányos helyzetben van az Európai Unió tagállamainak többségéhez képest. Az Európai Unió az innovációs képesség, a technológiai modernizáció és az információs társadalomra való felkészülés területén lemaradt az Amerikai Egyesült Államok mögött. Magyarország mindkét hátránnyal szembesül. Az EU hoszszabb ideje foglalkozik az információs társadalom kérdésével, s ennek egyik legutóbbi látványos jele az „eEurope" dokumentum. Mindez sürgetôvé teszi azt, hogy a magyar társadalom is szembenézzen ezzel a kérdéssel. Magyarországnak az EU kezdeményezéseihez csatlakoznia kell, de ennél is többet kell tennie: megôriznie relatív regionális versenyelônyét, és felzárkóznia az Európai Unióhoz, sôt nem egy szempontból az Egyesült Államokhoz is. A világméretû globalizálódás miatt azok az országok, amelyek nem képesek technológiailag, infrastruktúrában, képzettségben integrálódni, kiszorulnak a beruházási és munkaerôpiacról. Kormányzati stratégia, jogi rendezés és gazdasági-társadalmi informatikai programok nélkül az ország nem tud gazdaságilag felzárkózni.
Az elmúlt évtizedben több elôkészítô tanulmány született az információs társadalom jelentette kihívásról és az arra adandó válaszok lehetôségeirôl. Az informatikai szakma jelentôs közremûködésével elkészült kormányzati, tudományos és egyéb szintû munkák mindeddig nem vezettek el az ezekre alapuló, a kormány által elfogadott, konkrét stratégiák és jogszabályok megszületéséig.
Ennek elôsegítése érdekében fogalmazta meg az Informatikai Érdekegyeztetô Fórum a Magyar informatikai chartát, azon kormányzati és társadalmi feladatokat, amelyeket az ország közép- és hosszú távú stratégiájának szempontjából szükségszerûen elvégzendônek lát azért, hogy Magyarország mielôbb a fejlett, versenyképes és jóléti-információs társadalmak sorába lépjen. Az Informatikai Érdekegyeztetô Fórum és a magyar informatikai szakma támogatni kívánja a kormány és az Országgyûlés munkáját az információs társadalom megvalósításában, és e cél elérése érdekében együtt kíván mûködni a társadalom minden szereplôjével.
A Magyar informatikai charta címû dokumentum összefoglaló javaslatok gyûjteménye a kormányzatnak és az egész társadalomnak címzett rövid mondatok formájában. Nem kormányprogram, nem elméleti tanulmány. E dokumentum formájánál fogva nem törekedhetett a kérdéskör mélységben történô kifejtésére és az elért eredmények méltatására, hanem a gyakorlati feladatok széles körére, a magyar gazdaság és társadalom minden részét érintô, sürgetô voltára hívja fel a figyelmet.
A charta céljai között felsorolja az alábbiakat.
Kapjon kiemelt, központi kormányzati szerepet az informatika és az információs társadalom kérdésköre!
A kormánynak és Országgyûlésnek foglalkoznia kell az ország technológiai modernizációjának kérdéseivel és az információs társadalom kihívásával. Történjen jelentôs elôrelépés az informatika felhasználásában! Az informatikával kapcsolatos tevékenységek koordinációja kerüljön egy felelôs, legfelsô szintû vezetô kezébe! Meg kell születniük azon jogszabályoknak, amelyek elôsegítik Magyarország csatlakozását a fejlett technológiákat széles körben használó országok szintjéhez, s biztosítják a fejlett technológiák jogi, erkölcsi, gazdasági és társadalmi szempontból biztonságos és kiterjedt használatát. Készítsék elô hosszú távon egy önálló, a jövô stratégiai kérdéseivel foglalkozó minisztérium felállítását, amely a kutatás-fejlesztés, az informatika, az információkezelés kérdéseiben illetékes. Szülessenek törvények – a digitális aláírásról szóló törvény nyomán – az elektronikus kereskedelemrôl, az állami információk online hozzáférhetôségérôl, a kommunikáció és az információ jogáról. A KHVM példája nyomán és a jogalkotásról szóló törvény alapján az informatikát érintô jogszabályalkotásba más minisztériumok is vonják be a szakmai szervezeteket. Az Európai Unió gyakorlatának megfelelôen ne születhessenek törvények, rendeletek a gyakorlati alkalmazhatóságot vizsgáló hatástanulmányok és annak feltárása nélkül, hogy a jogszabályok megfelelnek-e a modern kor és az információs társadalom követelményeinek. Készüljenek rendszeresen kimutatások arról, hogy az ország és a kormányzat mennyit költött informatikára.
Az állampolgárok
szolgálatában
A közigazgatás használja fel az információs technológiák legújabb eredményeit az állampolgárok kiszolgálása érdekében, hogy Magyarországon is kialakuljon a szolgáltató állam modellje!
Szükséges, hogy mielôbb kialakuljon egy új, európai színvonalú közigazgatási modell. A kormányzat mutasson példát az információs társadalom kiépítésének kezdeményezôjeként! Meg kell teremteni az elektronikus tájékoztatás és kommunikáció törvényi és technikai alapjait. Ki kell építeni az online közigazgatást és adatbázisrendszert. A kormányzati információkat közzé kell tenni online módon, így biztosítva az intézmények mûködésének átláthatóságát. Teremtôdjék meg az állampolgárok tájékoztatásának feltételrendszere és a lehetôség arra, hogy a polgárok ezen a módon is kifejthessék véleményüket! Biztosítani kell a nem titkos, közpénzekbôl elôálló, közérdekû adatok, információk és adatbázisok nyilvánosságát és elérését. A kormányintézmények, a parlament, az önkormányzatok külsô és belsô kommunikációjában legyen egyenrangú az elektronikus dokumentumváltozat is. Legyen olyan egységes kormányzati internethely, amelyre azonnal felkerülnek a hírek, események, döntések, határozatok. Legyen egy állandó elektronikus tájékoztató kormányzati csatorna. Tegyék szolgáltató jellegûvé a tb, az APEH, a kórházak, a mûvelôdési és közösségi intézmények információs rendszereit. A közigazgatás és az állampolgárok kapcsolatában fejlesszék az elektronikus ügyintézés lehetôségét. Az önkormányzatok által publikált, a helyi közösségek életét meghatározó információk kerüljenek ki az internetre. Teremtsék meg a helyi önkormányzati rendszerek egymással való összekapcsolhatóságát.
Teremtôdjön olyan gazdasági környezet, amely serkenti a fejlett technológiák, különösen az információs technológiák elterjedését és felhasználását a magyar gazdaság globális versenyképességének érdekében!
Kidolgozandó a magyar gazdaság tudásorientált stratégiája, különös tekintettel a lezajló technikai-gazdasági átalakulás információ-központú folyamataira. Pénzügyi megoldásokkal is segíteni kell a kis- és közepes vállalkozásokat a modern technológiák meghonosításában és kutatásfejlesztési tevékenységükben. Pénzügyi és jogi megoldásokkal támogatni kell a munkaadókat abban, hogy a munkavállalóik számára biztosítani tudják a korszerû technológiák megismerését és használatát. Fel kell gyorsítani a külföldi tôke beruházási tevékenységét különösen a magas szellemi értéket kívánó iparágakban. Le kell építeni minden olyan akadályt, amely a legújabb technológiák beáramlását és elterjedését akadályozza. Pénzügyi és jogi megoldásokkal támogatni kell az elektronikus tranzakciók, az elektronikus kereskedelem, az elektronikus kommunikáció gazdasági és társadalmi elterjedését. Támogatandó az otthonról történô munkavégzés. Kidolgozandók olyan kedvezményezô rendszerek, amelyek a magyar tudásalapú vállalkozásokat külhoni piacok meghódításában segíthetik. Elérendô cél, hogy Magyarország a régió tudás- és informatikai iparának központja legyen.
Szülessen modern gazdasági stratégiai terv, amely kiemelt módon számol az információs és kommunikációs technológiákkal és a hozzáadott szellemi értékteremtéssel. Kapjanak fokozott adókedvezményt azok a vállalatok, intézmények, amelyek támogatják munkavállalóik továbbképzését a modern technológiák területén, illetve a munkaadók biztosíthassanak a dolgozóik számára kedvezô informatikaieszköz-beszerzéseket. Fokozottan támogassák az innovációs tevékenységet folytató magyar vállalkozásokat. Az informatikai eszközök amortizációs idejét rövidítsék le. Magyarország csatlakozzon a szingapúri egyezményhez. Kapjanak különleges elbánást a Magyarországon beruházó, legmodernebb technológiákat és kutatásfejlesztést meghonosító nemzetközi vállalatok, intézmények.
Fókuszban az oktatás
Teremtôdjön olyan oktatási struktúra, amely nemzetközileg is versenyképes tudással, informatikai és az idegen nyelvi jártassággal bocsátja ki az intézmények hallgatóit, és megteremti feltételeit a folyamatos ön- és továbbképzésnek!
Biztosítani kell az oktatás és képzés számára a legmodernebb eszközöket, az oktatás-tanulás folyamatához szükséges tartalmi elemeket, tananyagokat, tankönyveket, illetve ezek elektronikus formáit is, hogy azok az ország bármely pontján egyformán, minden diák és tanár számára rendelkezésre álljanak. Elérendô cél, hogy a középfokú oktatás végén minden fiatal készségszintû jártasságot szerezzen az információs eszközök kezelésében és azok felhasználási módjában. A felsôfokú diploma megszerzésének legyen alapkövetelménye az információs eszközök kezelésében való jártasság! Meg kell állítani a nemzetközileg is versenyképes informatikai felsôoktatás személyi feltételeinek ellehetetlenülését. A felnôttképzésnek, át- és továbbképzésnek tartalmaznia kell az információs eszközök használatának módját és az EU-szabványok szerinti képesítések megszerzését. Támogatni kell a távoktatás online rendszereinek kiépítését. A tudásipar kialakításához szorgalmazni kell speciális tudás-, információs és kutatási bázisok kialakítását, innovációs, információs és hírközpontokat, vállalkozásokat, oktatási és nonprofit intézményeket, amelyek a jövô technológiáinak és tudásainak kutatásával és megvalósításával foglalkoznak.
Minden diáknak, oktatási intézménynek legyen internetkapcsolata és e-mailcíme. Erôsítsék a Sulinet-Írisz programot. Fejlesszék tovább az NIIF-hálózatot. Az érettségivel párhuzamosan a középfokú oktatás minden résztvevôje szerezzen ECDL-képesítést, a felsôfokú képzésben részt vevôknek az informatikai készség váljon alapkövetelménnyé. Erôsítsék meg az igényeknek megfelelôen az informatikai szakoktatást. Növekedjék a felsôfokú informatikusképzésre beiskolázható hallgatók száma, és javuljanak az oktatás személyi feltételei. Induljanak olyan programok, amelyek támogatják az állampolgárok felkészítését az információs társadalomra.
Kulturális követelmények
Teremtôdjön olyan kulturális környezet, amely serkenti az információs technológiák elterjedését és felhasználását az ismeretterjesztésben és a kultúrában!
Fel kell készíteni az állampolgárokat az elektronikus információs eszközök és rendszerek használatára. A szellemi termékek online terjesztésének támogatásával biztosítani kell a nemzeti tudáskincs elektronikus elosztási rendszereinek és publikálási feltételeinek javítását. Teremtôdjön egyensúly a szerzôi jogok, a reprográfiai díjfizetés és az adatbázisjog területén a társadalom hosszú távú érdekei figyelembevételével! A magyar tudásipar technológiai támogatásával elô kell segíteni a nyilvános elérésû magyar nyelvû információk tárának bôvítését és az elért eredmények idegen nyelven történô elérhetôségét. A magyar kultúra kapjon méltó helyet a világ információs adattáraiban! A könyvtárak, levéltárak és egyéb közgyûjtemények állományát fokozatosan online módon is elérhetôvé és szolgáltathatóvá kell tenni. Állami forrásból is támogatandó az online módon elôállított tartalom kialakítása. Szülessenek meg olyan támogatási rendszerek, amelyek lehetôvé teszik, hogy az internet média felnôjön a többi társa mellé. Támogassák a magyar nyelvû, illetve Magyarországot bemutató idegen nyelvû internetoldalak megszületését.
Az informatika eszközeivel is segítsék az információk elérésének és a társadalmi kommunikáció jogának érvényesítését!
Biztosítani kell az információk széles körû elérésének technikai és tartalmi feltételeit. Biztosítani kell az állampolgárok információelérési jogait. Támogatandó a helyi, civil, társadalmi, önkormányzati vagy más közcélú és magán információs rendszerek kiépítése és ezek összekapcsolása. Biztosítani kell a közpénzbôl fenntartott intézmények információelosztó és -szolgáltató szerepének erôsítését. Meg kell teremteni a közcélú és nyilvános tartalomszolgáltatások pénzügyi alapjait, illetve társadalmi és állami ellenôrzô rendszerét. Elô kell mozdítani az elektronikus média eljutását minden háztartásba és közösségi intézménybe. Támogatandóak olyan programok, amelyek a családok és kisközösségek kommunikációs és informatikai beruházásait segítik.
Meg kell teremteni, hogy a telekommunikációs szolgáltatások igénybevétele költségalapú és megfizethetô legyen. Elôsegítendô olyan központok kialakítása, ahol a polgárok igénybe vehetik a társadalmi és gazdasági kommunikációjukhoz szükséges eszközöket. Segítsék elô, hogy minden család, intézmény megfizethetô internetkapcsolathoz jusson. Támogassák az önkormányzatok, közösségi szervezetek információközlô tevékenységét, adózási, támogatási és jogi eszközökkel erôsítsék meg a fogyasztóvédelem szerepét a média- és telekommunikációs szolgáltatások területén. Segítsék elô, hogy csökkenjenek az internetelérés költségei, hosszú távon pedig határozzák meg, milyen információk elérésének biztosítása kapcsolódik az állampolgári jogokhoz. Támogassák a teleházak és a távmunka terjedését.
Senki ne kerüljön
hátrányba
A hátrányos helyzetek kiegyenlítésére használják fel a kommunikációs és informatikai eszközök nyújtotta segítséget!
Állami és társadalmi programokkal és projektek támogatásával elôsegítendô a távmunka informatikai és módszertani feltételrendszereinek kialakítása, a munkavállalásban hátrányos helyzetû állampolgárok, illetve a munkaadók felkészítése a követhetô stratégiákra. Magyarország nem nélkülözheti azt a szellemi potenciált, amely a szervezett munkahelyeken kívül van (fizikailag sérült emberek, munkanélküliek, idôs állampolgárok, gyesen lévôk).
Dolgozzanak ki modern eszközök használatára épülô programokat a nem keresôk számára is. Erôsítsék meg a munkavállalók átképzésének programját. A hátrányos helyzetûek segítésével foglalkozó intézmények kapjanak prioritást az információseszköz-beruházásokban. Biztosítsanak központi alapot a sérült és hátrányos helyzetû emberek informatikai eszközökkel történô ellátására, munkavállalási esélyeik növelése érdekében. Támogassák a fizikailag sérült emberek (vakok, siketek stb.) számítógép-használatát, illetve oktatását segítô eszközök és programok kialakítását. Szülessenek olyan központi kezdeményezések, amelyek a hátrányos helyzetûek informálását, információk továbbítását segíthetik.