Közösségek a világhálón

Itt az ideje azon gondolkodni, hogyan alakul át az irodai munka, az ügyintézés azáltal, hogy mindenki a globális hálózat egy végpontján ülve intézi ügyeit. Néhány év, és elegendô lesz arra kötelezni a munkatársakat, munkaidôben mindenhova vigyék magukkal – kikapcsolhatatlan – online kéziszámítógépüket. Vagyis mindenki mindenhol mindig elérhetôvé válik mások számára. Ebben az írásban egy amerikai kutatóvállalkozás, a Participate.com tanulmánya alapján tekintjük át az online – mindig a hálón – közösség természetrajzát.

Az online üzleti kapcsolatok nem az internettel kezdôdtek, hanem a BBS-sel, vagy még korábban a kermites és egyéb modemes kapcsolatokkal. A vállalatok és bankjuk között ma is inkább a közvetlen modemes kapcsolat dívik, mint az internetes. Ezek azonban egyedi megoldások. Valódi online közösségrôl csak ott és akkor beszélhetünk, ha a kommunikációs lehetôség nyitottá válik, nagyobb csoportokat érint. Amerikában 1995-re tehetô kialakulásának a kezdete, mégpedig három tényezô összjátékaként. Az elsô az internet általános elérhetôsége, a második a világhálós navigáció, és a harmadik, hogy az amerikai szövetségi kormány megnyitotta az internetet a kereskedelmi használat számára. Az azóta eltelt öt év alatt sok vállalat alakított ki online közösséget vásárlókból a termékei és szolgáltatásai körül. A legnagyobb példa erre az America Online, amely a vitára és a csevegésre összpontosítva szolgálta elôfizetôi táborát.

A Geocities alapítói az elsôk között ismerték föl sok internetezô vágyát a saját honlapra, s szolgáltatásukkal rövid idô alatt több mint egymillió tagot szedtek össze. Hasonlóan népszerû az EOL is, amelyen bárki alapíthat levelezôcsoportot. Ismert magyar példa Tétova Teve Klub, amelyet a játék, és az Internettó amelyet a Társalgó, a bármilyen témáról szabadon indítható és folytatható vita lehetôsége tett naggyá. Az utóbbinak gyorsan kialakult a törzsközönsége, tagjainak jelentôs része követte az alapítókat az Indexbe. Az újabb keletû online közösségek közül pedig a Prim Online szerkesztôi építkeznek igen tudatosan.

Vajon miért indít egy cég online közösséget teremtô szolgáltatásokat? Sokan a látogatások rendszeressé válását ösztönzik vele, mások így remélnek olcsón vonzó tartalomhoz juthatni. De a végcél a legtöbb helyen hirdetések, szolgáltatások, áruk eladása. Felmerülnek, és sikerre jutnak vagy eltûnnek ötletek, a vállalkozások kezdik fölismerni, hogy az online közösség nem önfenntartó. Folyamatosan újítani kell, vonzó tartalmat kínálni az odatévedôknek és a törzsvendégeknek egyaránt. Az elsô magyar levelezôcsoportok egyike, a környezetvédôk levelezôcsoportja, a zpok például mostanában megy át egy krízisen, mert a fenntartói nem tartottak lépést az internet, a világháló fejlôdésével.

A példák, amelyeket említettünk, speciálisan szervezett, zömmel szabadidôs közösségek. Piackutatók szerint azonban a következô években az interneten a legdinamikusabb fejlôdést az üzleti közösségek mutatják. Azok, amelyekben termelô és beszállító, kereskedô kínálata és kereslete találkozik, ahol kapacitások lelnek vevôre, s ahol konzorciumok alakulhatnak egy-egy feladat teljesítésére. Az üzleti online közösség erejét az adja, hogy akinek kérdése – igénye vagy eladnivalója – van, egyszerre mindenkit el tud érni, nem kell egyenként mindenkit végigkérdeznie. Ugyanúgy, ahogy a rádiós taxidiszpécser küldözgeti a rendeléseket az éterbe, és amikor valaki vállalja a fuvart, azzal közli a részleteket. Ez is tipikus üzleti kommunikáció.

Általános megfogalmazásban tehát az üzlet–üzlet kommunikációs térben termelôk, viszonteladók, disztributorok, termékfelhasználók vannak jelen, és mindenki mindenkivel interakcióra léphet. Vagyis az üzleti közösségben szétterjednek azok az információk, amelyek korábban egy kétszereplôs kapcsolatba, a megrendelési láncba voltak bezárva.

Ugyanakkor a jól szervezett üzlet–üzlet térben az alkalmazások célzottan dolgoznak, minden üzenetet azokhoz juttatnak el, akiket érint, akik érdekeltek benne. Összefüggés-érzékenyek, személyesek és – ha arra van szükség – védettek. Ha a közösség két tagja bizalmasan kíván eszmét cserélni, kapcsolatuk egyediségét kölcsönös azonosítás biztosítja, az információt rejtjelezés védi. Az online közösség kialakításának megvannak a maga eszközei, amelyeknek mindenekelôtt szoros integrációban kell mûködniök. Az egész szerkezet magját az üzenetkezelés adja, ami nem mûködik, ha az egy közösségbe tartozó cégeknél lévô ilyen megoldások nem képesek egymással kapcsolatot tartani, kommunikálni. Itt tehát szükséges a szabványos üzenetformátum, címzés és jelzésrendszer. A felhasználónak pedig tartalom- és összefüggés-érzékeny környezetet kell biztosítani, amelyben navigálás közben mindig az éppen értelmesen használható közösségi alkalmazásokhoz fér hozzá.

A piacon ma már számos, az online közösségben egy-egy egyedi feladatot ellátó program kapható. Az online közösséget kialakító cégnek ezekbôl kell összeraknia egy olyan készletet, amelyben ügyfelei, vendégei képesek az együttmûködésre, és amelybe beilleszthetôk lesznek a késôbb szükséges, illetve késôbb piacra kerülô megoldások. A rugalmasság, bôvíthetôség alapvetô jelentôségét az internet világának gyors változékonysága adja. Az online üzletvezetés sajátja az állandó készenlét, a változásra, változtatásra való képesség. A közösséget kialakító, fenntartó vállalkozásnak folyamatosan figyelnie és reagálnia kell az igényekre, a konkurensek és a cég változásaira, az újdonságokra. Érdemes tehát olyan megoldásokat összegyûjteni, amelyekben lehetséges a különféle közösségi szolgáltatások gyors, lépésenkénti aktivizálása. Mindez moduláris építkezést és robusztus üzembe helyezési metódust igényel.

A személyessé tétel, a felhasználói profil – „Készítse el nálunk a saját portálját!" – kialakításának lehetôsége teszi rugalmassá és a partnerek számára barátságossá a rendszert. Minden ügyfél a neki legkellemesebb, leggyorsabban áttekinthetô formában kapcsolódhat be a közösségbe, és – ahogy elôre halad a szabványosítás – ezt a felületet egyre inkább át tudja majd vinni egyik közösségbôl a másikba. A felhasználói profil elôsegíti a biztonságot, a bizalmas információ tévútra jutásának megelôzését, megadja az egypontos, minden részalkalmazásra egyformán érvényes bejelentkezés kényelmét. A közösségen belül testreszabhatóvá tehetôk, csatornázhatók a partnereknek, viszonteladóknak szánt adatok, az online közösségben mozgó tartalom.

Az üzleti online közösség által létrehozott érték akkor lesz a legnagyobb, ha az információt azonnal üzletté lehet konvertálni. Erre szolgál többek között a rendszerbe integrált tranzakciós modul, kereskedelmi alrendszer, amelybe a partner könnyedén, kontextusérzékeny módon át tud lépni – és vissza.

Még a legjobb közösségi technika is értéktelen, ha az emberek nem tudják, mihez hogyan férhetnek hozzá. A közösség megfelelô felügyelete, a segítségnyújtás, facilitálás ma még ritka, bár jelentôségét nem lehet túlértékelni. Ez a munka már a rendszer üzembe helyezése elôtt megkezdôdik. Magában foglalja a célközönség tagjainak megismerését, mûködésük, attitûdjük megértését, annak tisztázását, hogy hol a helyük az értékláncban vagy rendelési láncban, az iparban, és mire tartanak igényt információban, kommunikációban, együttmûködésben. Definiálni kell elôre az online közösség elemeit, funkcióit (gyakorlófórumok, online szemináriumok, a tagok által létrehozott lapok, napi hírlevél stb. stb.). Létre kell hozni egy használati útmutatót, szabályzatot, ami segíti a pozitív interakciót és az esetleges konfliktusok kezelését. Meg kell határozni a közösség mûködését figyelô, követô rendszer feladatkörét, a gyûjtött adatokat, a rendszeres elemzéseket, a napi, heti, havi jelentések rendjét.

Miután kiválasztottuk és üzembe helyeztük a programokat, felmerül a kérdés: milyen feladatokat kell folyamatosan elvégezni ahhoz, hogy az online közösségnek kialakított teret benépesítsék. Közösségteremtô feladat a beszélgetések moderálása, vezetése, valós idejû és aszinkron online események szervezése, a szakma szakértôinek bevonása a közösség életébe. Hasznos lehet a legaktívabb, a legértékesebb információt behozó tagok példaképül állítása. A fenntartáshoz tartozik az aktív hallgatás is, amikor figyeljük az üzleti partnerek, vásárlók között kialakuló nyilvános beszélgetéseket, és azokból ötleteket merítünk új termékekre, szolgáltatásokra, a folyamatok javítására. Szükség van egy emberre, akinek csak az innováció, a rendszer mûködésének elôrevitele a feladata.

Az üzlet–üzlet online közösség a versenyelôny megszerzésének értékes új eszköze az üzleti élet résztvevôi számára. Gyorsan alakíthatnak ki specifikus üzleti folyamatokat egy információgazdag környezet létrehozásával, amelyben lehetôség nyílik az értéknövelt információ megosztására a partnerekkel és a végfelhasználókkal. Az elért célcsoportban a gondosan megválasztott, rendszeresen frissített alkalmazások, szolgáltatások a legjobb eszközei a márkahûség és -tudatosság erôsítésének.

Vargha Márton