Szerencsésnek
mondhatják magukat azok, akik karácsony előtt felkeresték
a Maxus Credit Card Pipeline világháló címét.
Ott ugyanis - egy ismeretlen, magát orosznak mondó zsarolótól
megkaphatták valaki más hitelkártyájának
adatait, és aztán vásárolhattak is vele az
interneten. Az adatok egy CD Universe nevű cég adatbázisából
származtak. A zsaroló előbb megszerezte az adatokat,
aztán a megsemmisítésükért kért
százezer dollárt, amit nem kapott meg. Ezután jelent
meg az adatbázis tartalmának egy része - mintegy huszonötezer
azonosító névvel és címmel a fenti,
teljesen illegálisan, a hardver tulajdonosának a tudta nélkül
létrehozott világháló-állomáson.
A zsaroló ezután részleteket közölt a sajtó munkatársaival - stílszerűen elektronikus levelekben - arról, hogyan sajátította el az egyik hitelkártya-kezelő biztonsági program, a ICVerify használatát, amivel aztán eleinte csak apróbb csínyeket követett el - létrehozott magának egy fiktív hitelkártyát, majd innen-onnan átutalt magának rá pénzt, és végül valahogy elköltötte vagy felvette -, majd betört a CD Universe-be. A zenehonlap illetékesei nem nyilatkoztak arról, hogy valóban a - különben népszerű - ICVerify biztonsági programot használták-e a megrendelések kezelésére. Az ICVerify elterjedtségét az is mutatta az utóbbi napokban Amerikában, hogy sok helyen, ahol nem tettek fel egy javítást hozzá, a 2000-ben feladott megrendelésekért kétszer számlázott.
A világhálón az üggyel kapcsolatban megjelent anyagok egyike ugyanakkor Frank Prince-re, a neves Forrester Research szakértőjére hivatkozva arra hívja fel a figyelmet, hogy ez lenne az első, nyilvánosságra került feltörése az ICVerifynak, s ezért elképzelhető, hogy az adatok mégsem így származnak a CD Universe adatbázisából, hanem úgy, hogy valaki ki(el)adta azokat a zsarolónak.
A hírre mindenesetre Clinton elnök any-nyira megrendült, hogy bejelentette, azonnal felszabadít kétmilliárd dollárt az - úgymond - internetes bűnözés elleni harcra.
Számomra - és szerintem mindazok számára, akiknek a hitelkártya-azonosítója ezen az úton illetéktelen kezekbe került - nem is az az elsődleges kérdés, hogy vajon hogyan fogja az amerikai igazságszolgáltatás bíróság elé állítani egy idegen állam polgárát az amerikai törvények megsértése miatt, bár ez önmagában is érdekes jogi probléma, amire talán a WTO tudna, igaz, sajátos megoldást adni -, hanem az, hogy milyen jogon tárolta a CD Universe a nála vásárló háromszázötvenezer ember hitelkártyaadatait. Feltételezhető ugyanis, hogy ez nem egyedi eset volt. Szerte a világban számos hitelkártya-adatbázis lehet, jobb-rosszabb védelemmel ellátott helyen, ki tudja, hogy milyen biztonságban. Mindeddig abban a hitben voltam, hogy miután a honlap mögött a rendszer azonosította a beírt adataimat, és elküldte a banknak az inkasszót a vásárlásomról, már el is felejtette a hitelkártya számát, és csak annyit tud, hova küldje az árut. Tévedtem. Adataimat nemcsak út közben, de a címzettnél is veszély fenyegeti.
Megtört a jég, megtörtént az első feljelentés Amerikában a nagy példakép, a nagy úttörő, az Amazon.com ellen a személyes jogok megsértése miatt. Kiderült ugyanis, hogy az általa nemrég megvásárolt Alexa Internet nevű cég ügyes világhálós programja folyamatosan figyelte a szolgáltatásait igénybe vevő felhasználókat, merre járnak az interneten. A szolgáltatás a folyamatos kapcsolat fenntartása volt a megrendelő tallózója és kijelölt cégek honlapja között, miközben az illető egészen másfelé barangolt a világhálón. Joel D. Newby, aki az Alexa szolgáltatását 1998 óta használja, azt sérelmezi, hogy nem közölték vele előre, gyűjteni fogják, merre jár, mit néz, mit olvas az interneten. A vád alapja Richard M. Smith biztonsági szakértőnek a Szövetségi Kereskedelmi Bizottsághoz decemberben benyújtott panasza az Alexa szoftver ellen a személyes adatok védelméről szóló amerikai törvények megsértése miatt.
Amerikában a sajtójelentések szerint már egy ideje sürgetik jogászok és vásárlói szervezetek annak szabályozását, mit tehetnek és mit nem a társaságok a velük kapcsolatba került emberek személyes adataival. Egy Forrester-felmérésben megkérdezettek fele üdvözölné, ha a szövetségi kormány szabályozná az online adatkezelést. A probléma a Forrester szerint milliárdos nagyságrendű. Úgy becsülik, hogy a vásárlók adatainak laza kezelése miatt az elektronikus kereskedelemmel foglalkozó cégek tavaly mintegy 2,8 milliárd dollár bevételtől estek el. Ennyivel többet költöttek volna náluk a vásárlók, ha többen megbíznának bennük. VaMá