Mintegy hat-hétszáz érdeklõdõvel huszonkét szekcióban tartották november közepén a DAT-konferenciát, immár kilencedik alkalommal, szervezõje hagyományosan a Magyar Adatbázis-forgalmazók Szövetsége (MAK) volt. A megjelentek hallhattak jogvédelemrõl, internetes marketingrõl, államigazgatási adatvagyonról, elektronikus kereskedelemrõl. Egyik szekció a könyvtárak jövõjével foglalkozott, máshol a turizmusban, a környezetvédelemben, az egészségbiztosításnál vagy a telekommunikációban felmerülõ kérdések, ötletek kerültek terítékre. Párhuzamosan, egyszerre négy helyszínen zajlottak a szûkebb szakterületek képviselõi érdeklõdésének kielégítését szolgáló szekcióülések. Idén három helyett öt napig tartott a rendezvény a nemzetközi CATV- és Satellite konferenciával és szakkiállítással a SAT-tal való közös megjelenés miatt, amit a jó kapcsolatok mellett az is indokolt, hogy a két téma konvergál egymással - mondta Mlinarics József, a MAK elnöke.

Akárcsak az elõzõ években, most is a plenáris elõadások vonzották a legtöbb érdeklõdõt. Úton az elektronikus társadalom felé - így hangzott a rendezvény szlogenje. A plenáris ülés az elektronikus társadalomba való átmenet problémáival foglalkozott, a magyar társadalom elõtt álló aktuális feladatokat járta körül. Kiemelt téma volt az elektronikus üzletvitel és a digitális aláírások elfogadása. Az elõadók ezeket mutatták be saját szakterületük szempontjából, esettanulmányokat és nemzetközi trendeket ismertettek, körvonalazták a hazai és a nemzetközi szabályozási környezetet.

Információk hangzottak el az információs társadalom kialakulását segítõ kormányzati stratégiákról, az elektronikus kereskedelem helyérõl és szerepérõl a gazdaságstratégiában, az ENSZ és az Európai Unió e-commerce-stratégiái, szabályozási kérdések is terítékre kerültek. Gondolatébresztõ elõadás hangzott el a tudás rutinalizálódásáról. Az információs társadalom olyan kérdéseket vet fel, amelyek az eddig kialakult jogrendszerekben nem kezelhetõk. A jogrendszer számos területén a jogszabályok módosítására, kiegészítésére van szükség. Ilyen területek például: az elektronikus kereskedelem, elektronikus okiratok szabályozása.

Az elõadásokat kerekasztal-beszélgetés követte a hazai feladatokról, az adatbiztonság konstruktív értelmezésérõl, az elektronikus társadalom veszélyeirõl. Például, mint az egyik elõadásban elhangzott, becslések szerint néhány év múlva az aktív dolgozók több mint fele informatikával kapcsolatos munkahelyen dolgozik majd, huszonöt százaléka az iparban, tizenöt százaléka a szolgáltató szférában, és mindössze három százalék a mezõgazdaságban. Az informatika térnyerése hozzájárul a munkanélküliség növekedéséhez, és az így keletkezõ felesleget az ipar, a mezõgazdaság és a szolgáltató szféra nem tudja felszívni.

Hazánkban a kormányzati stratégia mellett komoly szerepe van a társadalmi kezdeményezéseknek az információs társadalom kialakulásában. Egy-egy területen a civil és szakmai szervezetek átfogóbb ismeretekkel rendelkeznek, kiérleltebb programot kínálnak, mint a hivatalos szervek, ezért célszerû a folyamatos kommunikáció - erre alkalmat szolgáltatott a DAT plenáris ülése is, ahol négy minisztérium képviselõi jelentek meg. Fontos, hogy az érdekegyeztetõ fórumok már a jogszabályok elõkészítésében részt vegyenek.

A jövõ elektronikus társadalmában az interneten a biztonság és a hitelesség biztosítása lesz az egyik legfontosabb kérdés. Ennek megoldásához alapelem a PKI (Public Key Infrastructure) technológia, amelynek alkalmazásán belül kulcsszerep jut a hitelesítõ központoknak, amelyek az egyes személyek és a cégek szerverei számára hitelt érdemlõ tanúsítványt (certificate-t) adnak ki - az aktualitást jelzi, hogy két szekció is foglalkozott ezzel. Ez a tanúsítvány az adott egyén vagy cégszerver "digitális személyi igazolványa" az interneten. Ezek többcélú alkalmazásával az elektronikus tranzakciók digitálisan aláírhatókká, titkosíthatókká, idõbélyegzõvel elláthatókká válnak, ezért fontos szerepet töltenek be a jövõ kommunikációs rendszereinél. Sz. Zs.