Ahogy a kereskedelem kiterjed az egész világra, a többnyelvû terméktámogatás, honosítás napjaink egyik fõ problémája lett, gondoljunk csak a programok kezelõfelületére, a készülékek használati utasításaira vagy a szervizkönyvekre. Lehet vitatkozni arról, hogy érdemes-e lefordítani például a szoftvereket, ha igen, melyeket és milyen mélységben, ám tény, hogy napjainkra a honosítás több milliárd dolláros iparággá nõtte ki magát, a piacszerzés egyik eszköze lett. Alapvetõen megváltozott néhány év alatt a szemlélet is. Régen akkor honosítottak, ha arra éppen szükség volt, ma már a szoftver fejlesztése során is tekintettel vannak arra, hogy a szakfordítás, a lokalizálás könnyebben elvégezhetõ legyen - mondta Gyõrfi Zoltán, a szoftverek honosításával foglalkozó Ablaksoft Kft. munkatársa.

Egyre nagyobb a honosítandó termékek tömege, a határidõk igen rövidek, ráadásul gyakran a még félkész, állandóan változó termékekkel is foglalkozni kell, ezért a szakemberek a minél nagyobb fokú automatizálásra törekszenek. A munka során a fordítás mellett tekintettel kell lenni a célország kulturális szokásaira is. Az különbözõ kulturális környezetbõl adódó problémákra mindennapi példa az eltérõ dátum- és idõformátumok, vagy az, hogy a magyar szövegek harminc-negyven százalékkal hosszabbak az angol megfelelõjüknél, ezért a kötött méretû címkehelyeken nem férnek el.

Nem könnyû jó szakembert találni erre a feladatra, olyat, aki magas fokon tud angolul és magyarul, beleértve a stílust és a nyelvhelyességet, elengedhetetlen a munkához fordítási készség, a különbözõ szakterületekhez pedig szükség van speciális ismeretekre, terminológiára is.

A LISA (Localisation Industry Standards Association) nevû, a honosítás elõsegítésével foglalkozó nemzetközi szervezetet1990-ben hozták létre, amely a problémák megvitatása, javaslatok kidolgozása mellett koordinációs feladatokat lát el. A LISA ma százharminc tagot számlál (Adobe, Baan, Berlitz, Canon, Corel, Compaq, Dell, IBM, Lotus, Motorola, Nokia, Novell, Oracle, Sony, Unisys és még hosszan sorolhatnánk, illetve egyetlen magyarként az Ablaksoft Kft.), amelyek között vannak szakfordítói tevékenységet végzõ mamutvállalatok, honosításhoz szükséges eszközöket fejlesztõ cégek és olyanok is, akik a honosítandó anyagokat gyártják. Különösen a multinacionális cégeknél gyakorlat, hogy a lokalizálást jórészt saját erõbõl oldják meg, erre külön szervezetet állítottak fel. Ilyen például a Microsoft, ahol helyi és központi segítségre már a mennyiség miatt is szükség van, ugyanis a cég szoftverei a világ harminc nyelvén jelennek meg, az eladott licencek nyolcvan százaléka honosított termék.

Évente négy fórumot rendez a világ különbözõ pontjain a honosítási és internacionalizálási üzletág vezetõ szervezete, a LISA, ezeken az adott földrajzi és kulturális környezet aktuális problémái kerülnek elõtérbe. Idén Boston, Sanghaj és Monterey után december 7. és 9. között Budapest ad otthont a tanácskozásnak.

Az iparág szaktekintélyei olyan témaköröket érintenek majd, mint az európai sikertörténetek és a közép-európai honosítás tanulságai, a FÁK-országok, a Közel-Kelet és a balti államok kibontakozó honosítási ipara és piaca, a honosítási iparágba történõ befektetés kérdései, valamint a többnyelvû szerzõiség a szoftverfejlesztés, a tervezés és az eBusiness világában.

Fókuszba kerülnek a termelési költségek csökkentésének és a minõség növelésének feltételei, valamint az, hogy a honosítási technológiák milyen mértékben tudják kiszolgálni az iparág követelményeit. Vezetõ szakemberek kerekasztal-beszélgetése az új piacok online honosítási stratégiáira koncentrál, a munkacsoportok pedig megvitatják, hogy mit tehetnek a nemzetközi piacon szereplõ vállalatok annak érdekében, hogy szoftvertermékeiket, dokumentációikat könnyen, gazdaságosan lehessen honosítani. Szóba kerülnek a szükséges technológiák is, és a tanácskozás ideje alatt megtekinthetõ egy, a honosítás során használható eszközöket és szolgáltatásokat bemutató kiállítás.