Web Shopping East 99

Akik részt vettek a Budapest Kongresszusi Központban ilyen címmel megrendezett kiállításon, azok bizonyára tudták, mit jelent ez az angol kifejezés (Vásárlás a világhálón keleten 1999-ben). Mint ahogyan az újságírók és azok is, akiket a kiállítók megleptek egy ingyenbelépõvel.

Az, hogy sokan mások is megtudták-e a kiállítás három napja alatt, mi is az a világhálós kereskedelem, már kétséges. A belépti díj ugyanis áfával együtt 6250 (!) forint volt, alig kevesebb, mint a genfi Telecom kiállításé. (Ez még akkor is sok, ha beszámítjuk a nyomtatott és CD-katalógust, valamint az ingyen megszerezhetõ Byte és tavaszi Chip lappéldányokat, az utóbbit a közkincs szoftvereket tartalmazó CD-melléklettel együtt.) Ráadásul ingyenújság - a legfrissebb számok! - Genfben is akadt bõven, és ott több ezer kiállító mutatta be, hogyan látja a jövõt, saját helyét az átalakuló távközlésben, a Kongresszusi Központban viszont a CD-n kiadott tervben 51 standot, a kis katalógusfüzetben 32 cégnevet találtam. Igaz, a cégek között voltak olyanok, amelyek csak az ötvenperces elõadás lehetõségére tartottak igényt, standra már nem. Jó hír azoknak, akiket érdekelnek az elõadások, hogy azokról mozgóképfelvétel készült, és azt a világhálón bárki megtekintheti, akinek van a böngészõhöz valós idejû vetítõje (például RealPlayer G2). A cím, amelyrõl kiindulva eljuthatunk a moziba: www .tvnet.hu.

A Web Shopping 99 kiállítást a rendezõk nyilván azoknak a vállalkozó kedvû honfitársainknak szánták, akik maguk is azon gondolkoznak, hogy mivel kereskedhetnének, mit árulhatnának az interneten, vagy akik már belevágtak valamibe, és ötleteket keresnek, merre mehetnének tovább. Az utóbbiak közé tartozik Szundy László, az @-adat.com Kft. ügyvezetõje, aki a tavalyi megkezdett tervezgetés után ez év elején állította fel internetes könyv- és CD-rendelõ szolgálatát - emigránsoknak. A konzervatív módon mind neki, mind a megrendelõnek maximális biztonságot nyújtó - de a bankkártyás-hitelkártyás fizetés lehetõségét biztosító - szolgáltatás mûködik, rendszeresen érkeznek a megrendelések a tengerentúlról is. Igaz, mint azt Szundy László elmondta, a www.datcom .hu világháló-állomás keresettségét idõrõl idõre növelni kell emigránslapokban megjelent hirdetésekkel.

Mi mindennel találkozhatott Szundy László és a többi érdeklõdõ a Kongresszusi Központban? A kiállítók nagyjából három csoportba sorolhatók. Az elsõ a tanácsadóké, abban is elsõsorban a fõ támogató KPMG-é, amely - Mark Bownas, a cégnek a magyar gazdaságot jól ismerõ munkatársa szerint - eltökélten igyekszik segíteni a magyar vállalkozásokat a világhálón való megjelenésben, a világhálós üzlet gondos pénzügyi, gazdasági megtervezésében. Véleménye szerint annak, aki kifejezetten üzleti ismeretek, lehetõségek megismerése érdekében keresi fel a kiállítást, nem is sok a belépõdíj. A látogatók négy elõadást is meghallgathattak a KPMG-standon a tõke elõteremtésérõl, az üzleti terv készítésérõl, a világhálós biztonság alapjairól és az elektronikus kereskedelem költségeirõl.

A második csoportba azokat sorolhatjuk, akik - mint a TVNET vagy a Telnet - gyakorlott internetszolgáltatóként vagy - mint a PrimOnline - világhálós hír- és kereskedelmi központként a virtuális térben való megjelenés lehetõségétõl a teljes kiépítésig és bonyolításig mindenben segítségére tudnak lenni annak, aki már tudja, mit árulna az interneten. Végül a harmadik csoport az infrastruktúraszállítóké, akik a hardvernek és szoftvernek egy vagy több részét, részletét kínálják, amivel az elektronikus üzlet beindítható és biztonságban folytatható.

A Telnet nemcsak portálfenntartóként és internetszolgáltatóként, de mint a legnagyobb magyarországi internetes hirdetésszervezõ is bemutatkozott a kiállításon. Az internetes hirdetésnek - akárcsak a hagyományos médiákban folytatottnak - számos fajtája van. A legegyszerûbb a statikus, amikor valaki fizet azért, hogy a neve, emblémája, elérhetõsége megjelenjen egy világhálós honlapon. Ez az elérhetõség nem is kell feltétlenül hogy egy internetes cím legyen, lehet egy telefonszám is. A következõ változat, amikor már egy világhálócím van a hirdetés mögött, amire ha az interneten böngészõ rábök, máris a hirdetõ honlapján találja magát. A hirdetési felület azonban dinamikussá tehetõ mind a hirdetõk, mind az odalátogatók szempontjából, és a Telnet igyekszik ebbe az irányba fejleszteni, noszogatni a magyar világhálós társaságokat. A dinamikus hirdetés azt jelenti, hogy a világháló-állomás ugyanabban a téglalapban váltogatja a hirdetéseket. Az egyik kérésre az egyik hirdetõ anyagát küldi ki benne, a másik kérésre egy másikét. A Telnet mint hirdetési ügynökség lefoglal helyeket mindenfelé, az Origón, a Netlapon, a PrimOnline-on meg a többin, és fizet érte. Amikor valakinek ki lehet küldeni egy hirdetést, akkor a helyet bérbe adó fél világháló-kiszolgálója kér egy lapot a Telnet adatbázisából, és azt küldi tovább a felhasználónak. Ezeket a megjelenéseket egy program számolja, és ezresével kell érte fizetnie a megrendelõnek.

A világháló viszonylag új jelensége a portál, ami már televan ilyen ide-oda mutogató képekkel, anyagokkal. A felhasználó szempontjából úgy tehetõ személyessé a kapcsolat, hogy azonosítót kap egy világháló-állomáson, mondjuk, a Telnet által fenntartott STOP! portálon, és megmondja, egy táblázatban beikszeli, mi érdekli. Ettõl kezdve amikor bejelentkezik a portáljára - elmegy a honlapra, és beírja az azonosítóját - már a megjelölt témák szerint válogathat számára a hirdetési adatbázis a rendelkezésre álló hirdetések közül. A hirdetés célzottabb, mint az általános, tehát hatékonyabb lehet. Ma a világhálós kereskedelemben messze a legjobb üzlet a hirdetés. Nem véletlen, hogy egymás után jelennek meg ma már a magyar újságok világhálós változatai is. Ugyanazokat a híreket, amelyeket a lapban kinyomtatnak, változatlan formába rányomják az internetre, elkezdik számolni a bejelentkezéseket, és amikor már van belõlük számottevõ mennyiség, kezdõdhet a hirdetési felületek kialakítása és bérbeadása.

Az internetes vásárlás alapja a bizalom. Én bízom abban, hogy aki a világhálólapot fenntartja, teljesíti, amit ígér, õ pedig bízik abban, hogy én kifizetem neki az árut, amikor azt kiszállítja. Ez volt a kezdet. Ma már a bizalom alapja az elszámolás. Az internetes áruházak fenntartói banki hátteret építenek ki maguknak, és csak annak szállítanak, aki engedi, hogy az árat leemeljék a számlájáról. A háttérben, a világhálón vásárló kuncsaft számára láthatatlanul ott van tehát egy jól kiépített, mindenféle biztonsági megoldással megfejelt kapcsolat, amivel ellenõrzik, hogy a megadott kártyaszám valós-e. Ha igen, azonnal megtörténik a tranzakció, a pénz átkerül a szolgáltató számlájára. Vagy - ilyen is van - ha a megadott hitelkártya regisztrált tulajdonosa azonos a beírttal, és a címe is megegyezik azzal, ahonnan megrendelték a három adag Wellington bélszínt, akkor indulhat a futár, aki a pénzt már a helyszínen, az áru átadásakor veszi át.

Az internetes áruház eladóterében vannak az áruk, minél vonzóbban, kívánatosabban, annál jobb. Még jobb, ha ezzel a kereskedõnek nem is kell törõdnie. Õ csak bérel egy helyet - egy kirakatot - a világhálón, ahol alkalmas formában bemutatja a kínálatot, és ahonnan megkapja a megrendeléseket - meg a pénzt -, amiket aztán teljesít. A Web Shopping kiállítói közül több is a magyar ERBA96 Kft. által fejlesztett, német (például www .store-wizard.de /grindhouse), magyar (például www.swsbooks .hu) és amerikai (például www .worldofwatches .com) referenciákat felmutató világhálós áruházi keretrendszert kínál, a Store Wizardot. Van, aki csak magában, van, aki mögé téve a teljes internetes infrastruktúrát is. A legnagyobb reményekkel - azaz standdal - a székesfehérvári Laurel Számítástechnikai Kft. próbálta felhívni a látogatók figyelmét a programra, prospektusában háromféle lehetõséget ajánlva a kereskedõknek. Akinek legfeljebb ötvenféle terméke van, amit szeretne a világhálón eladni, náluk már havi tizennyolcezer forint + áfáért felépítheti és mûködtetheti a virtuális eladó- vagy mintateret és rendelésfelvételt.

ObjecNet néven mutatta be az érdeklõdõknek Java nyelven írott, moduláris programkiszolgálóját az Objection Kft. E fölött mint alap fölött alakították ki az OrderNet világháló-áruházi keretrendszert, amelyen nemcsak rendelni lehet, de az is nyomon követhetõ, hogy a rendelés teljesítése milyen fázisban van. Egy másik kész alkalmazásuk a ServiceNet, amely a hibabejelentéseket fogadja, az eladott termékek garanciális karbantartásának, javításának adminisztrációját intézi. Az Infoland Kft. viszont a Microsoft Site Server Commerce Edition nevû, elektronikus kereskedelmi mûveleteket megvalósító építõelemeket tartalmazó készletre építve vállalja rugalmas, a meglévõ vállalati adatbázisokhoz illesztett rendszer készítését.

Saját fejlesztésû internetes kereskedelmi keretrendszert, az angol, német, szlovák és magyar változatban elkészült Comfort-Netshare On-line Shop szoftvert mutatta be a kiállításon a Comfort-NETshare Kft. Ennek fejlesztõi egy jól használható közvetítõprogramot terveztek, amely a kereskedõ meglévõ árunyilvántartása, cikkadatbázisa felhasználásával generálja az internetes boltba látogató vásárlónak küldött HTML állományokat. A keretrendszer univerzalitását a beépített TCL 8.1 parancsértelmezõ programmal oldották meg, ami lehetõvé teszi speciális eljáráskönyvtárak használatát.

Több elõadás is elhangzott a holland Scala Business Solutions ügyviteliprogram-készítõ és -terjesztõ társaság elektronikus kereskedelmi szoftvercsomagjáról, a Scala.Solutionsról, amelynek elsõ változata idén tavasszal egy New York-i e-kereskedelmi szoftverkupán fõdíjat kapott. A többnyelvû és a különféle nemzeti valutákat tökéletes egységben kezelõ programot értékesítésre fejlesztették, feladata, hogy a Scala ügyviteli rendszerrel dolgozó vállalatot segítse a belsõ információs rendszerrel integrált, azzal szorosan együttmûködõ világhálós bolt kiépítésében. A kiállítás szenzációja a mobiltelefonról való világháló-böngészõhöz kialakított világhálós alkalmazási protokollt használó Scala.Solutions volt.

Amíg látjuk egymást, addig biztosak lehetünk benne, hogy azzal beszélünk, akivel akartunk. Ha telefonon beszélünk, akkor hangról megismerjük egymást, vagy elhisszük egymásról, hogy azok vagyunk, akinek mondjuk magunkat. De ahol már pénzrõl van szó, ott ez kevés. Felállítok egy virtuális áruházat a Laurelnél, szépen kidekorálom, elhelyezem rajta az áruimat, és várom a vevõket. Ám csupán a barátom telefonál, hogy benézett hozzám, de csak - mondjuk - különféle csorba tányérokat talált benne, azokat is méregdrágán. Valaki megtréfált a sok tízmillió internetezõbõl, és átalakította a boltomat. Ilyen nincs. A virtuális boltot csak az rendezheti be, akinek erre a tulajdonosa engedélyt adott, és a fenntartó szoftvere mást nem is engedhet belekotorni. Kérdezni, rendelni szabad, turkálni már nem. Ennek a védelemnek a megoldására készítenek, árulnak a világban egyre többféle digitális - vagyis számítógépes, adathálózatos - azonosítási rendszert.

Az EGUS Infosystems a világhálós kereskedelemben is használható egyedi azonosítási megoldások teljes rendszerét vonultatta fel a Web Shopping kiállításon, és persze az azonosítókat tároló adatbázist, a szolgáltató bizalmas adatait az ellopástól, megsemmisítéstõl védõ rendszereket is. A komplex megoldás neve PrivateWire, és az izraeli Algorithmic Research terméke. Az interneten bekapcsolódó távoli ügyfelek, munkatársak üzeneteit egy PrivateWire Gateway - átjáró - fogadja, és csak azokat engedi át, amelyeket elõkezelt a küldõ gépre telepített PrivateWire kliens. Ez a kliens a távoli gép elõtt ülõt azonosíthatja jelszóval, de kérhet tõle azonosítókártyát is. A jogosult felhasználóhoz tartozó digitális aláírást küldi be a központba, ahol az átjáró csak akkor engedi tovább az üzenetet, ha mindent rendben talált. Annak, aki biztonságosan mûködõ internetes szolgáltatást akar indítani, alkalmas eszköz lehet a CryptoKit, amely a digitális aláírást, rejtjelezést, összetett kulcsrendszert, a kulcsok kezelését és egyebeket tartalmazó biztonsági keretrendszer, amelynek a szolgáltatásait egy program, egy alkalmazás standard eljárások, programcsatolók meghívásával veheti igénybe.

Szinte napra egyezõen az Ericsson Magyarország bemutatkozásával a Web Shoppingon jelentették be Stockholmban, hogy az Ericsson és a VISA együtt népszerûsíti a mobil elektronikus kereskedelmet. Közösen fejlesztik tovább az Ericsson ötletét, a Bluetooth kis hatótávolságú rádiós átviteli rendszerrel felszerelt elektronikus pénztárcát. Az elképzelések szerint az elektronikus pénztárca smartkártya-olvasót tartalmaz, és a belerakott intelligens kártya adatait a közelben lévõ mobilterminálnak továbbítja. Az együttmûködés kiterjed a szabványosításra és a SET biztonságos elektronikus pénzátutalási protokoll alkalmazására mobiltelefonos környezetben.