Nemrégiben Európa legnagyobb autógyárát, a Volkswagent 109 millió dolláros büntetéssel sújtották, mert megsértve az ide vonatkozó szabályozást, árkartellbe kényszerítette dealereit. Most nemcsak a VW, hanem a Peugeot, a Renault, a Daimler Chrysler és az Opel ellen is vizsgálat folyik árrögzítés gyanújával. A Business Week cikke szerint ha az európai versenyhatóságok komoly eredményeket akarnak elérni az autógyárakkal szemben, akkor a legjobb, amit tehetnek, hogy ráhagyják a piacszabályozást az elektronikus kereskedelemre.

Nem véletlen, hogy számos gyár keményen dolgozik az internetes vásárlás elterjedésének késleltetésén: az elektronikus kereskedelem vélhetõen komoly áresést hozna az európai autópiacon. Szemben a bútor- vagy a lakásfelszerelési eszközök kereskedelmével az gépkocsieladásban megengedett, hogy a gyárak az egyes nemzeti piacokon exkluzív viszonteladói szerzõdéseket kössenek, mintegy felosszák a piacot üzleti partnereik között. Ennek következtében a harminc százalékot is elérõ árkülönbségek alakultak ki az egyes országok piacain, például uniós adatok szerint egy átlagos VW Golf több mint kétezer dollárral kerül többe Németországban, mint Dániában. Ezzel nem is lenne semmi gond, ha a vásárlóknak lehetõségük lenne ott megvenni kiszemelt autójukat, ahol akarják. Csakhogy a gyárak megtiltották dealereiknek, hogy saját országukon kívül is kereskedjenek.

Kellemetlen fejlemény volt ebbõl a szempontból az autócégek számára az euró idei év eleji bevezetése, ezzel ugyanis könnyen összehasonlíthatóvá váltak az árak. A vevõ csak rákattint a viszonteladók honlapjaira, és Helsinkitõl Nápolyig láthatja, hol mennyiért vehetne kocsit magának. Nem meglepõ, hogy a gyárak egyelõre védekezõ pozíciót vettek fel az internettel szemben: a VW például figyelmeztette brit viszonteladóit, hogy ne mûködjenek együtt az internetes kereskedõcégekkel. Részben e magatartás van a hátterében annak, hogy az internetes autóeladások Európában csak egy töredékét teszik ki az Egyesült Államokénak. Például a brit autobytel.co.uk, az észak-amerikai autobytel.com franchise-vállalata áprilisi megalakulása óta csak ezer új autót tudott eladni, a német Fair Car pedig, amelyben a Bertelsmann-nak is van részesedése, használt autók forgalmazására korlátozza tevékenységét.

A változás ugyanakkor elkerülhetetlennek látszik. Az internetes kiskereskedelem bevezetésével csökkenõ árakat ellensúlyozhatja a forgalmazás nagyobb hatékonysága, gyorsasága: csökkenthetõk mind az autók, mind az alkatrészek raktárkészletei, a termelés rugalmasabban alkalmazkodhat a hálón át közvetlenül érzékelt fogyasztói igényekhez. A Ford és a Microsoft CarPoint közös vállalkozásában például, ahogy a vásárlók rákattintanak a kereskedõ webhelyére, hogy "összeállítsák" az igényeiknek megfelelõ kocsit, a szállító nyomon követi a folyamatot, és termelését az így szerzett információ alapján a kereslethez igazítja.