Tíz évvel ezelõtt, 1989-ben tizennégy vezetõ európai nagyvállalat (köztük a British Telecom, a KLM, a Volkswagen, a Nestlé, a Ciba Geigy) létrehozta a brüsszeli központú EFQM (European Foundation for Quality Management) alapítványt azzal a céllal, hogy megosszák tapasztalataikat, és összefogjanak Európa versenyképességének megõrzése érdekében. (Ma már több mint nyolcszáz vállalat a tagja.)

Az EFQM ezen sikeres vállalatok tapasztalatai és a legmodernebb vállalatvezetési ismeretek alapján kidolgozta az azóta "EFQM üzleti kiválóság modell" néven ismertté vált vezetési modellt. A sikeres vállalatok szemléletét és üzletvezetési gyakorlatát a modell segítségével így gyorsabban "el lehet tanulni". 1992 óta a legjobb európai vállalatok versengenek a modell alapján megalapított "Európai Minõségi Díj"-ért, melyet évente adnak át a legsikeresebb vállalatnak. Számos nagyvállalat fokozatosan átvette a modellt, és a legtöbb európai ország ösztönzi a vállalatokat annak felhasználására.

1996-ban Magyarország is létrehozta a "Nemzeti Minõségi Díj"-at, amelyet pályázati rendszerben, négy kategóriában lehet elnyerni. Az eddigi nyertesek között olyan vállalatok vannak, mint az Oracle Hungary, a Westel 900 és a Herendi Manufaktúra Rt.

Az Oracle támogatásával megkezdõdött azoknak az értékelõknek a továbbképzése is, akik részt vesznek a magyar Nemzeti Minõségi Díj pályázatainak értékelésében. A magyar díj az európai EFQM kiválóságmodellen alapul. Célja az üzleti és - nonprofit intézmények esetén - a szervezeti kultúra fejlesztése, ezért eredményes felhasználásának gazdaságösztönzõ szerepe van. A továbbképzést az tette indokolttá, hogy az EFQM-modell 2000-tõl számos új elemet tartalmaz, amelyek egy sikeres vállalat-intézmény számára meghatározóak lehetnek, például tudásanyag, érdekeltségi rendszerek, partnerkapcsolatok kezelése.