Online lehallgatás: nem

Az Internet Engineering Task Force (IETF) ezzel foglalkozó bizottsága, mint azt a Cnet hírszolgálat jelentette, úgy döntött, hogy nem támogatja az online lehallgatást. Nem építenek be a protokollokba, azonosítási és adat-beszéd-átviteli szabályokba olyan eszközöket, amelyek a lehallgatást segítenék. Így - ellentétben a mai telefonszolgáltatással - a jövőben nem lesz elérhető, hogy az állam kövesse közöttük az információcserét akkor is, amikor ők nem akarják.

Ahogy azt a bizottságot vezető harvardi Scott Bradner megfogalmazta: "Alapvető egyetértés alakult ki abban, hogy csak a lehallgatás kedvéért nem fogunk szolgáltatásokat beépíteni a protokollokba."

Az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottmány fokozott vizsgálatába kezdett olyan társaságoknak, amelyek követik az embereket a hálón, és egyéni profilokat építenek fel róluk. A RealNetworks internetes zeneszolgáltató azzal a rossz hírrel és bírósági keresetekkel küzd, amelyeket az általa közzétett művekbe beépített globális egyedi azonosító váltott ki.

Az IETF-vita középpontjában az a kérdés állt, hogy kell-e alkalmazni az internetre és azon belül különösen a telefonálásra azokat a törvényeket, amelyek a telefon infrastruktúrájában a lehallgatási lehetőségekről rendelkeznek. A vitában mindkét fél a kriminalitás lehetőségéről és a magántitkok veszélyeztetettségéről beszél. Az állam azt állítja, hogy a különféle hátsó ajtókkal - amelyek a beépítését szorgalmazza, és részben el is érte sok, Amerikából exportált programrendszerben - a bűnözők és az amerikai nép ellenségei elleni fellépést kívánja segíteni.

A civil szervezetek szerint viszont bármilyen hátsó ajtó éppen a bűnözőket, az emberekről illegálisan adatokat gyűjtő, és azt aztán ellenük felhasználókat segítené. Az IETF-hez írott nyílt levélben azt írták, hogy: "Úgy véljük, egy ilyen fejlődés sértené a hálózat biztonságát, növelné az illegális aktivitást, megszüntetné a felhasználó magánéletét, megfojtaná a kezdeményezést és növelné a költségeket." Szerintük ráadásul az állam nem is érné el az internetes felügyelő protokollokkal azt az eredményt a törvényes rend védelmében, amit szeretne. Az IETF velük ért egyet, a vita azonban ezzel nyilván nincs lezárva, hiszen az, hogy egy adat mikor mennyire lehet bizalmas, és az állam - vagy valaki más - fenntarthat-e magának mindent látó szemet, a demokratikus országokban állandó vita tárgya. VaMá