November 8-10. között rendezték meg a IX. nemzetközi CATV és Satellite konferenciát és szakkiállítást, a DAT-SAT ’99-et Budapesten, a Hotel Héliában. A konferenciát szervezõ Magyar Kábeltelevíziós Kommunikációs Szövetség a huszonnyolc, nagyobb lélegzetû elõadást két csoportba szervezte: az elsõ napon a kábeltelevíziózás gazdasági, jogi és szakmapolitikai kérdéseivel kapcsolatosan az MKKSZ és a Magyar Adatbázis-forgalmazók Szövetsége közös plenáris ülést tartott, míg a második és harmadik napon a kábeltelevíziózás és a mûholdas távközlés mûszaki-technikai problémáival kapcsolatos elõadások hangzottak el.

A konferenciát, amelyen a három napon összesen több mint kétszázan vettek részt, Katona Kálmán miniszter nyitotta meg. A KHVM vezetõje hangsúlyozta, a tárca célja, hogy tovább erõsítse a befektetési kedvet, és a hírközlési ágazatba évente befektetett 120-150 milliárd forintnyi magántõke továbbra se csökkenjen. Az új, egységes hírközlési törvény elsõsorban a fogyasztók védelmét, a piaci szereplõk esélyegyenlõségének biztosítását, valamint a domináns pozícióban lévõ szolgáltatók szabályozását tartja szem elõtt. A kábeltelevíziós törvényrõl szólva a miniszter elmondta, az rövidesen a kormány elé kerül, és abban meghatározottan kábeles mûsorelosztási szolgáltatást egyéni vállalkozó és jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság csak ötezernél kevesebb elõfizetõi létszám esetén végezhet. A fõleg Budapesten elterjedt és az Antenna Hungária által szolgáltatott AM-mikro tévémûsor-elosztási rendszert érintõen a tárca vezetõje kiemelte, hogy még nincs döntés a tekintetben, hogy kötelezõ legyen az AM-mikrón továbbított jelek kódolása. A kormány elé ebben a kérdésben több alternatív javaslat kerül, vagyis a kabinet fogja eldönteni, hogy a kódolási kötelezettség bevezetése teljes mértékben indokolt-e, vagy csak egy adott szolgáltatási körre írják elõ, esetleg továbbra is kódolatlan marad a szolgáltatás.

Mûsorelosztó hálózatok - új kihívások címû elõadásában Révész T. Mihály, az ORTT elnöke többek között hangsúlyozta, a vezetékes mûsorszolgáltatók helyzete 2000 közepére lesz rendezett, míg a körülbelül hétszáz, Magyarországon mûködõ vezetékes mûsorelosztó cég körüli rendezetlenség egy éven belül lecsillapodik. Mint mondta, a mûsorelosztók döntõ többsége még nem oldotta meg szolgáltatási területén az adatátviteli szolgáltatásokat, ennek a folyamatnak a kezdetén vagyunk.

Sallai Gyula, a Híf elnökhelyettese a hazai kábeltelevíziózás fejlõdését a hatóság szemével értékelte. Megemlítette, hogy a 693 hazai szolgáltató közül jelenleg 235 rendelkezik Híf-engedéllyel, többeknek csak bejelentési kötelezettségük van, illetve léteznek olyan cégek, amelyeknek az engedélyeztetése folyamatban van a hatóságnál. Az ország településeinek mintegy harminc százalékában van kábeltévés szolgáltatás, a megyénkénti ellátottság nagyon eltérõ, hat-hatvan százalék között változik, míg Budapesten ez az arány száz százalék. A Híf vezetõje a kábeltelevíziós mûsorjelelosztó rendszerek minõségére kiterjedõ egy évvel ezelõtti felmérés eredményeit idézte, ahol a megkérdezett elõfizetõk 82 százaléka jónak vagy kitûnõnek minõsítette a szolgáltatásokat. Ugyanebbõl a felmérésbõl kiderült, hogy a kisközösségi antennarendszerek negyven százaléka nem megfelelõ. Az elnökhelyettes hangsúlyozta, az infokommunikációs trendek a kábeltévérendszerek és szolgáltatások tekintetében is érvényesek, a jövõ a széles sávú multimédia kommunikációé. A kábeltévés piac progresszív szabályozásának fókuszában a piac kibontakoztatásának elõsegítése és a közérdek védelmének biztosítása áll.

A kábeltelevízió-hálózatok üzemeltetõinek uniós és a magyar jogi helyzetérõl, valamint a mûsorelosztási törvénytervezet egyes kérdéseirõl tartott elõadást dr. Ormós Zoltán. A piaci helyzettel kapcsolatban idézte, hogy az EU fejlett országaiban 1999-ben minden negyedik-ötödik új telefonvonalat kábeltévés szolgáltató köt be, az Egyesült Királyságban például a háztartások több mint tíz százalékának van már internet-, egyharmaduknak pedig kábeltévés vagy mûholdas elõfizetése, továbbá: a kábeltévéhálózat-üzemeltetõk tartalomszolgáltatókként is megjelennek. Hangsúlyozta, legkésõbb 2002 novemberétõl Magyarországon is nyújtható lesz kábeltévés hálózatokon távbeszélõ-szolgáltatás.

S. Tóth Ferenctõl, az MKKSZ elnökétõl a második-harmadik napi szakmai program pontjairól érdeklõdtünk. Véleményét röviden összefoglaljuk. Ami a konferencia mûszaki fejlesztési részét illeti: elsõdlegesen a konvergenciajelenségbõl fakadó feladatok álltak az elõadások középpontjában. A kábeltévés mûsorelosztó hálózatokon a távközlés és az informatika egyre nagyobb mértékben közelít egymáshoz, ami természetszerûleg a magyarországi ktv-hálózatok korszerûsítését követeli meg. Ezen az értendõ, hogy a soros házhálózatokat fel kell váltani csillagpontos struktúrájúakkal, illetve az egyirányú jelátvitelt az interaktív, oda-vissza irányú kommunikációval. A mai állapot szerint a hazai ktv-hálózatok mintegy negyven-ötven százaléka már csillagpontos, de az interaktivitással, a visszirányú kommunikációval gondok vannak. Ez nagyrészt tõkehiányból fakad. A konferencia szakmai programjában erõteljesen megjelent a széles sávú átviteli igény, a megabit/sec-os tartomány használata és kihasználása. A széles sávú átvitelt optikai hálózatok segítségével lehet leginkább megvalósítani. Az úgynevezett hibrid, fiber-koax hálózat ma világszerte sikeresen terjed, legfeljebb a ház beállásáig optikai, a házon belül koaxmegoldást nyújt. A nyereségesebb hazai cégek már e korszerû, optikai széles sávú hálózatokat is képesek megvalósítani. A széles sávú elérési hálózat jelentõsége az ügyfeleknél például az internetelérésben úgy jelentkezik, hogy akár több száz oldalt pillanatok alatt lehet letölteni. Ezeknek a hálózatoknak a felsõ határfrekvenciája nyolcszáz MHz is lehet.

Végül néhány cím a szakmai elõadásokból: Kábeltelevíziós ügyfélnyilvántartás a XXI. században, Korszerû kábeltelevíziós hálózatok és a rajtuk bevezethetõ értéknövelt szolgáltatások, Digitális kép - mûsorvevõk jelene és jövõje, Adatátvitel kábeltévés hálózatokon, Optikai kábeltévés hálózatok passzív elemei, méréstechnikája, Megbízhatóság és rendelkezésre állás, A kábeltelevíziós internetszolgáltatás lehetõségei.

Hírek szerint a tizedik konferenciát 2000-ben a mostaninál sokkal nagyobb méretekben kívánják megrendezni.