A digitális adatátvitel lehetõsége a mobilhálózatban megnyitotta az utat szolgáltatók rugalmas kapcsolata elõtt a különféle gépekkel. Ennek csak alappéldája a már Budapesten is bemutatott italautomata, amely nemcsak pénzért, de telefonhívásra is kiadja az árut, aminek az ára persze megjelenik a telefonszámlán. De lehet az a hívás ellenõrzés is, amire az automatának jelentenie kell a forgalmat, a készleteket. Fordítva is elképzelhetõ, amikor az automata érzékeli, hogy fogytán a kakaópor, és telefonon beszól - küld egy SMS-t - a karbantartóknak.

Beépíthetõ a mobiltelefon a gépkocsiba, s ha azt ellopják, a tulajdonos hívására megállapítható, merre járnak vele a tolvajok. (Igaz, ehhez jól felkészült rendõrségre is szükség van, hiszen nem elég tudni a tettes tartózkodási helyét, idõben oda is kell érni.) Ugyanez a pozíciómeghatározó rendszer segítheti elõ a WAP, a mobilinternetezés egy érdekes alkalmazásának elterjedését. Zürich egyik legnépszerûbb éttermében a felszolgálók kéziszámítógéppel közlekednek, mégpedig olyannal, amibõl egy infravörös csatlakozón át kerül be a rendelés egy központi számítógépbe. Ez persze annak, aki tudja, mire képes napjainkban egy helyi hálózat, nem különleges. De az étteremben több infravörös csatoló is van a falakon, és a rendszer azt is nyilvántartja, melyik szektorból érkezett a rendelés: oda irányítja az ételt-italt. Nos, ennek lehet továbbfejlesztett változata az, amikor WAP-tallózós okosfonon adjuk le a rendelést. A rendszer érzékeli, hogy éppen hol ülünk, melyik étterem melyik asztalánál, és pontosan azzal küldi hozzánk a felszolgálót, amit rendeltünk.