Teleházak Magyarországon

A kilencvenes évek elején Magyarországon a könyvtárosok figyeltek fel szakirodalmi forrásokban a svéd és dán teleházkezdeményezésekre. Úgy gondolták, hogy a könyvtári szolgáltatások modernizációja, kiterjesztése egyenesen vezet a teleszolgálati központokhoz. Elsõsorban a vidéki kis településekre gondoltak, ahol az egyébként nehéz anyagi körülmények között mûködõ kis könyvtárak az új funkció révén megújulhatnak, helyzetük megerõsödhet. Néhány cikk, egy késõbb igen hasznosnak bizonyult kiadvány és az elsõ - néhány hónapos mûködés után 1994-ben megszûnt - nagymágocsi teleház volt e kezdeményezés eredménye.

Egy kis hegyi faluban, Csákberényben 1993 végén, közösségfejlesztési program során vetõdött fel egy mindenki számára használható iroda szükségessége, ahol lehet információt szerezni, számítógépeken dolgozni, telefonálni, faxolni (akkor az internet még ismeretlen volt számukra), ügyeket intézni, programokat szervezni. A közösségi kezdeményezés nyomán, 1994 nyarán létrejött a teleház.

Tizenöt, a legkülönbözõbb szakmákat képviselõ - például könyvtáros, informatikus, szociológus, újságíró, közigazgatási szervezõ, falufejlesztõ - magánember 1994 végén, egyesületi formában megalakította a Magyar Teleház Szövetséget. Céljuk az volt, hogy mozgalommá szélesítsék a csákberényi kezdeményezést, minél több teleház jöjjön létre, mindez szervezõdjön országos programmá.

A fejlett teleházas országokban - Svédországban, Finnországban, Nagy-Britanniában - nem magányosan küzdenek a falvak, hanem országos programok keretében szervezték a teleházakat. Az USAID által támogatott "Hálózat a Demokráciáért" program vezetõje 1996-ban határozta el, hogy a lehetõ legrövidebb idõn belül teleházfejlesztési pályázati projektet indít. Ennek eredményeképpen 1997-98 között 31 teleház létesült Magyarországon, a több fázisban végrehajtott program költségvetése 1,5 millió dollárra tehetõ. Ezzel egy idõben a miniszterelnök hivatala is felfigyelt az "alulról jövõ" kezdeményezésre, és felajánlotta, hogy az ország modernizációs programja keretében kész támogatni a mozgalmat. Felkérte a szövetséget, hogy dolgozza ki az országos teleházprogram koncepcióját. 1997 tavaszára megjelent az "Építsünk teleházat!" címû könyv. Az év közepére a kormány informatikai és távközlési bizottsága elvi határozatot fogadott el a teleházak támogatásáról és közigazgatási felhasználásuk lehetõségérõl. Elkészült az országos teleházprogram koncepciója, ennek mellékleteként a közigazgatási, közszolgáltatási teleházalkalmazások és -lehetõségek (szolgáltatások) katalógusa. Ezt azóta folyamatosan karbantartják, és a teleházak honlapján nyilvánosan elérhetõ.

Több érdekelt minisztérium, fõhatóság (Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság, Népjóléti Minisztérium, Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium) hirdetett pályázatot, melyek lehetõséget biztosítottak a teleházak támogatására. 1997 decemberében volt a teleházak elsõ országos konferenciája, amikor is bejelentették a kormányzati támogatással beinduló országos teleházprogramot. Az elsõ jelentõs, kormányzati pályázati úton elnyert támogatások összege ekkor már egymillió dollárra rúgott, ennek körülbelül felével a szövetség gazdálkodhatott az elkövetkezõ évben, másik felét pedig a teleházfejlesztõk közvetlenül kapták az adományozóktól. 1998-ban gõrerõvel megindult a munka, amelynek eredményeképpen 1999 õszén már 110 teleház mûködik Magyarországon. Egy éven belül - kedvezõ feltételek esetén - számuk megkétszerezõdik. Optimális esetben öt év alatt körülbelül 500-800 teleház lenne az országban, melyekhez 1000-1500 aliroda - "telekunyhó" - kapcsolódna.

Minden teleház önálló. Általában civil szervezetek tulajdonában vannak az eszközök, s õk biztosítják a jogi, gazdasági kereteket. Jellemzõ, hogy a helyi önkormányzatok támogatják a teleházakat épülettel, személyzettel, anyagi forrásokkal, gyakran szerzõdnek velül közfeladatok ellátására. Gyakran a befogadó szervezet is helyi önkormányzati intézmény (könyvtár, iskola, kultúrház). Az üzemeltetõ nemritkán helyi magáncég, mely szerzõdést köt a tulajdonos civil szervezettel. A hibrid szervezeti keretek igen rugalmasak (ha kell, civil, üzleti vagy közigazgatási "színekben" is meg tudnak jelenni, s mindegyik típus elõnyös oldalát élvezik), nagyon sokfélék, a helyi viszonyokhoz igazodnak. Az egész kis településeken - ha a közelben teleház mûködik - egyre több helyen hoznak létre egyszerûbb hozzáférési pontokat, úgynevezett telekunyhókat. A néhány géppel és telefonvonallal rendelkezõ kis egységeken keresztül a térségi szolgáltatást nyújtó teleház szolgáltatásai vagy vonalon elérhetõk, vagy más módon "lehívhatók".

A teleházak hálózati mûködését, kapcsolatait az interneten a Fáma elnevezésû honlapon szervezik (www.telehaz.hu). Itt közlik a hálózati híreket, a módszeresen összeállított és karbantartott tájékoztató anyagokat, adatbázisokat, linkgyûjteményeket.

Ma a teleházak döntõ többsége rendes tagként és közel 200 magán- és jogi személy pártoló tagként alkotja a Magyar Teleház Szövetséget. A szövetség operatív szervezete a jelenleg százszázalékos tulajdonában lévõ nonprofit Teleház Közhasznú Társaság. A hálózat bõvítésével és a hálózati szolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos programok, a teleházak és a szövetség kiszolgálásával kapcsolatos minden tevékenységet ez a szervezet végez. A Teleház Programiroda, a szövetség és a kht. központja - az eddigi magyarországi szokásoktól eltérõen - egy kis faluban, az elsõ hazai teleház székhelyén mûködik.