Az Andersen Consulting tanulmánya szerint az elektronikus kereskedelem legalább olyan gyorsan fogja átalakítani a magyar gazdaságot, mint ahogyan az Amerikában vagy más országokban történik. A roham azonban még várat magára, az óvatos vállalatokat új szabályozással kellene bátorítani.
Az elmúlt évben az európai vállalatok körében jelentősen megnőtt az elektronikus kereskedelem használata, és még többen tervezik annak jövőbeni bevezetését. Míg tavaly a vállalatok többsége csak ritkán, szinte kizárólag az értékesítési és marketingtevékenységéhez használta ezt a lehetőséget, mára már több mint egyharmaduk veszi igénybe az elektronikus kereskedelmet a beszerzés, a logisztika, a pénzügy és még a termékfejlesztés területén is. Öt éven belül értékesítésre és marketingra 90 százalékuk, beszerzésre pedig 83 százalékuk tervezi felhasználni az elektronikus kereskedelmet. 2003-ra a nyugat-európai online piac várhatóan 430 milliárd dollárra nő, és az előrejelzések szerint Európában - csakúgy, mint Amerikában - 170 millió internetfelhasználó lesz.
A felmérés szerint a magyar vállalatok többsége viszonylag passzívan fogadja az elektronikus kereskedelmet. Egy részük ugyan nekikezdett egy koncepcionális terv kidolgozásának, de ez nem kapcsolódik szorosan üzleti stratégiájukhoz. A többség mindemellett várakozó álláspontra helyezkedik, csak akkor kíván fejleszteni, ha az elkerülhetetlenné válik.
Már kezdik felismerni az internet fontosságát a pénzügyi szektorban működő vállalatok, lépésre azonban csak kevesek szánták el magukat. Összesen három online br&oacut ce;kerház és két online pénzügyi szolgáltatásokat kínáló bank működik, míg a bankok 55 százalékának, a brókercégek 75 százalékának, a biztosítótársaságok hetven százalékának még csak honlapjuk sincs.
Magyarországon az online vásárlás gyerekcipőben jár, jelenleg 50-60 online bolt létezik, és még számos más vállalkozás is munkálkodik saját online üzlete megnyitásán. Az internetes eladásokból származó bevétel nagyon alacsony: 1999-ben az elektronikus kereskedelem nem fogja meghaladni a százmillió forintot.
A magyar kormányzati szektor is az első lépéseknél tart. Különböző kormányzati hivatalokban - például az APEH-nél, a KSH-nál, a vámhivatalnál - már telepítettek EDI rendszert. A rendszer célja, hogy lehetővé tegye a vállalkozások számára az elektronikius úton való információserét ezekkel a hatóságokkal.
Az Andersen Consulting szerint egyre több vállalat nyit a közeljövőben ügyfélszolgálatot az interneten. Az új ügyfélszolgálati csatorna bevezetése jelentős költségmegtakarítással jár az ügyfélkör bővítése és kiszolgálása terén, a hagyományos irodai költségek századrészébe kerül, és tizedrésze a call center kiadásainak.
A nagyvállalatok először elsősorban beszerzésük hatékonyságának növelésére fogják használni az internetet. Ezzel jelentős megtakarítást érhetnek el a beszerzési folyamatok költsége és az eladókkal való kapcsolattartás terén, továbbá a naprakész információkkal kedvezőbb ártárgyalásokat bonyolíthatnak le.
Az elektronikus kereskedelem hazai terjedésének egyik fő akadálya az, hogy a virtuális vállalatok szinte kizárólag a hagyományos csatornákon keresztül is elérhető termékeket és szolgáltatásokat kínálnak, azaz nem nyújtanak olyan többletértéket, mellyel ügyfeleket lehetne elhódítani a hagyományos csatornáktól. A másik probléma kormányzati szintű: a jelenlegi szabályozásnak rövid időn belül a piac igényeit követve meg kell változnia, és csökkennie kell a távközlési díjaknak.