Interjú Kovács Péter üzletági igazgatóval
Tavaly õsszel nagy átalakítás kezdõdött az Ericssonnál, ami a magyarországi leányvállalatot sem hagyta változás nélkül. A vállalati alközpontokat értékesítõ részlegnek a konvergencia, az adat- és a telefonhálózatok összeolvadása jegyében kell tevékenykednie, ami gyors váltást és folyamatos tanulást követel a dolgozóktól. Errõl nyilatkozott Kovács Péter üzletágigazgató.
- Az elmúlt
hónapokban a legfontosabb cél annak tudatosítása
volt, hogy ez már nem a régi termékorientált
Ericsson. Nem egy-egy eszközt kínálunk, hanem megoldást.
Kommunikációs lehetõségekkel támogatunk
mindenkit a saját tervei megvalósításában,
s ez annál hatékonyabb, minél folyamatosabb a kapcsolatunk
a vevõkkel. Nehéz volt az átállás, tovább
tartott, mint vártam, de már eljutottunk a következõ
falhoz, amit le kell bontani. Mindenhol azt hallja, olvassa az ember, hogy
konvergencia, hogy összenõ az adathálózat és
a telefon, de a vásárlók többsége még
mindig a hagyományos módon szervezett. Külön van
a távközlés, külön az informatika. Ha korszerû
megoldást akarunk adni, két társaságot kell
elérnünk, együtt. Ott kell összpontosítanunk,
ahol a telefonálás és az adatátvitel összefolyik.
Sikeres vállalkozás volt ezért a Meteorológiai
Intézet integrált beszéd-adathálózatának
a kialakítása. Tenderen, szoros küzdelemben nyertük
el a megbízást, és egy összetett, egyedi beruházásban
fô
Az ügyfélkapcsolat automatizálásában, a call center felállításában már a szokásosnál mélyebbre kell leásni az ügyfél mûködésében, ezért megindítottuk az üzleti konzultációt is. Például egy országos szolgáltató céggel dolgozunk a folyamatok korszerûsítésén, aminek elektronikus kereskedelmi és hívásfogadás-automatizálási vonzata is van. Ebben a projektben kihasználtuk, hogy az Ericsson világcég, hasonló szolgáltatással szerzett tapasztalatokat Írországban, Hollandiában, Svédországban. A munkára nemzetközi teamet állítottunk fel.
- A hívacute;sfogadó rendszerek eladásában Magyarországon inkább a Lucent és az IBM jeleskedik, mint az Ericsson. Mintha elkéstek volna vele egy kicsit, nem?
-Magyarországon a hívásfogadó rendszer még csak a legnagyobb alkalmazóknál jelent meg, a kezdeteknél tart, közel sincs kialakult piaci helyzet. Minden szakértõ gyors piacbõvülést vár ezen a területen, s mi mindent megteszünk azért, hogy számottevõ piaci részesedést érjünk el. Komoly fejlõdést még az 50-200 állomásos alközponti, integrált beszéd- és adatátviteli rendszerek piacán várok. Ezért nagyon megerõsítettük az indirekt vonalainkat. Sok új viszonteladóval szerzõdtünk, minden nagyobb városban van partnerünk, aki képvisel minket.
- Ez az, amiben sok tapasztalatot szerzett az Intelnél és a Ciscónál.
-Így van, a korábbi életemben e téren szerzett tapasztalat révén gyorsan tudtunk lépni. A viszonteladói hálózatunkat Cseh Péter gondozza. Kristálytiszta közvetett értékesítési csatorna alapköveit raktuk le átlátható követelményekkel, ami képessé teszik arra, hogy bármennyi új partnert befogadjon. A múlt évvel összehasonlítva az elsõ félévben az indirekt forgalom több mint kétszeres volt.
-A hannoveri CeBIT-en már látszott, hogy az Ericsson nagy erõkkel dolgozik az elektronikus kereskedelem, általában az internetes alkalmazások és a telefon integrálásán. Mennyire tudják követni az újdonságokat?
-Az Ericssonban rengeteg szoftverfejlesztés folyik, e-commerce-re, e-business-re már vannak kész megoldások. Meglepõ a gyorsaság, kapkodjuk a fejünket, sok az új technika, rengeteg az új üzletfejlesztési elem is, jönnek a különféle IP-s megoldások. A telefóniában, a rendszerépítésben is akkorra várom a fellendülést, amikor nagy léptekkel beindul a migráció az IP-s megoldások felé. Egy-két év. Akkor lehet lecserélni, bõvíteni, új funkciókkal felruházni a nagyvállalati telefonrendszereket, akkor fogjuk megbolygatni a piacot.
-Nagy tülekedés várható, nem csak az Ericsson Magyarország lesz a piacon.
-Persze hogy nem, de amikor ilyen nagyon komoly technikai ugrás, paradigmaváltás van, sokat számít a gyorsaság. Én úgy látom, jól állunk a telefon-alközpontjaink IP-sítésében, van lehetõségünk arra, hogy jó ritmussal, jó idõzítéssel újraosszuk a piacot, növeljük a piaci részesedésünket. Ehhez nélkülözhetetlen a közvetett értékesítés, a sok partner. Ma 15, holnap húsz, holnapután még több viszonteladónk mindegyikénél két-három ember hirdeti a felhasználóknak az Ericssont. Az õ munkájuk eredménye hatni fog a nagy vásárlókra is, elõkészíti számunkra a talajt.
-Az még kérdés, hogy amikor a telefon- és adathálózat összenövése bekövetkezik, melyik oldal szállít, a telefongyárak vagy a számítástechnikai cégek.
-Szerintem most pozíciószerzés folyik. Elég vad ígéretek hangzanak el informatikai oldalról, de a telekommunikáció felõl is. De azért a telefonközpont-szállítók mindig egy kicsit hitelesebbek, visszafogottabbak voltak. Ezen a piacon nem szokás ígérgetni, ahogy azt az informatikában megszokhattuk, hogy: "Negyedév múlva kész a termék, mindent tudni fog!" Óvatosabban ígérünk, és amit mondunk, az be is jön. Az Ericsson közleményei nem arról szólnak, hogy lesz, hanem arról, hogy bemutattuk, hogy leszállítottuk a próbaberendezést, hogy folynak a közös kísérletek a telefontársaságokkal. A telefongyárak komoly piaci feltételek szorításában nõttek fel. Hagyományos nagyvásárlóink, az operátorok sok százezer független elõfizetõvel állnak kapcsolatban, belõlük élnek. Az informatikai cégek viszont belsõ hálózatot adnak el egy-egy vállalatnak. Ha fejreáll a vállalati hálózat, ha nem hozza az ígért teljesítményt, az lassabban terjed el a közvéleményben, mint ha egy telefonközpontban dugul be a forgalom minden másnap. Egy operátornál azonnal látszik, mennyi veszteséget okoz egy leállás, komolyabban is veszik a folyamatos üzemelést. Ahol minden mérhetõ, kifejezhetõ számokban, értékben, ott nincs mellébeszélés. Ezért meggyõzõdésem, hogy az integrált beszéd-, adatátviteli infrastruktúra piacáért folytatott küzdelemben az évszázados tapasztalat, a megbízhatóság iránti elkötelezettség a távközlési cégek felé billenti a mérleg nyelvét.
VaMá