Párhuzamos konferencia

Eluralkodott a világban az a megoldás, hogy konferencia mellé kiállítást, kiállítás mellé konferenciát is szerveznek. Jó alkalom ez arra, hogy a legnagyobb, legismertebb világcégek vezetõi külön is felhívják a közönség figyelmét arra, amit õk csinálnak. Genfben monstre konferenciát szerveztek, nem hinném, hogy valaki is kimaradt volna a szakma pozícióban lévõ hírességei közül. Szerencséjükre akadtak szép számmal olyanok is, akik meg tudták fizetni (fizettetni) a borsos beugrót, és ott voltak valamelyik szekcióban. A konferenciasorozat egy izgalmasnak ígérkezõ délutáni kerekasztal-beszélgetéssel indult, a konnektivitás társadalmi hatásáról. Ez volt az ígéret. A valóság azonban egy sötét cirkuszi terem - az Aréna - volt, ahol elsõként ifjabb Louis Gerstner (IBM) ecsetelte hosszan és unalmasan no nem azt, hogy õ mit gondol az összekapcsolt és összevissza kapcsolgató emberek alkotta társadalomról, hanem arról, hogy: "az IBM itt, az IBM ott, az IBM mindenütt". A kerekasztal következõ nagy elõadását Jicsuan Wu kínai informatikai miniszter tartotta, aki csak úgy öntötte magából a számokat, percenként kettõt-hármat is. Lehet, hogy este már vitatkoztak is, ezt én már nem vártam meg.

A következõ napokban aztán évi forgalmukat dollármilliárdokban mérõ cégek elnökei és vezérigazgatói fejtették ki álláspontjukat fejlesztésrõl, interaktivitásról, infrastruktúráról. Magyarországról az Ericsson Magyarország vezérigazgatója, Fodor István a fejlesztési szekció elsõ napján tartott korreferátumot, Boda Miklós pedig, aki ugyanott a kutatólaboratórium igazgatója, egy fél napot végigeln&ou

Miközben William Gates, a Microsoft elnöke meghirdette a vezeték nélküli Microsoftot, én a Nokia színházi elõadásán voltam, amire mint az információs társadalom mindennapjait bemutató dráma elõadására hívtak, és amit marketing-elõadásként tartottak meg. Érdekes része volt a produkciónak a lábtörése miatt otthon unatkozó családfõ, aki azzal szórakozott, hogy rokonait és barátait zaklatta az éteren keresztül, sorra a felhívásukra utasítva a televíziószerû telefonkészüléket. A jelenet csak megerõsítette bennem azt a munka közben már többször felmerült gondolatot, hogy be kellene vezetni a telefonhívás egy nappal korábbi bejelentését, mert ha bárhol, bárki bármikor, bármiért fel tudja hívni az embert, akkor az életünk egyre inkább másból sem áll majd, mint telefonálgatásból. Márpedig az ügyek elintézése ennél egy kicsinyt többet kív&aute;n.

Fodor István korreferátumát a fejlõdõ országok új lehetõségeit taglaló ülésen tartotta meg. Ebben azt hangsúlyozta, hogy a globalizálódásban a versenyben maradáshoz nem elegendõ a költségek csökkentése. Változnak a prioritások és az értékek, egyre fontosabb maga a tudás, annak a bõvítése. Az emberi képzettségnek, tudásnak, tapasztalatnak kulcsszerep jut a globalizálódásban, és erre jó példa az, ami az utolsó tíz évben Magyarországon a távközlésben, a távközlési iparban és különösen az iparág meghatározó szereplõjévé vált Ericsson Magyarországnál történt. Elõadásának alátámasztására szolgálhatnak az izraeli exportintézet sajtótájékoztatóján egy elõadásban elhangzottak arról, hogy náluk néhány év alatt megtöbbszörözõdött az informatikában, távközlésben hasznosítható egyetemi diplomát szerzett fiatalok száma.