Minél közelebb kerül az internet, a világháló a Borges megírta végtelen könyvtárhoz, annál idegesítőbb, ha várni kell, míg megérkezik és megjelenik egy-egy lap a számítógépünkön. Különösen igaz ez azóta, hogy a hirdetések eljuttatása érdekében sok világhálóadatbázis-fenntartó mindent megtesz azért, hogy a képeket ne tudjuk letiltani.

Az átviteli sebesség gyorsításának két módszere van, az egyik a küldőnél, a másik az Interneten kószálónál vethető be. A "proxy" a helyi hálózatból kimenő kéréseket vizsgálja, és ha már korábban lehúzták azt a lapot, akkor a saját adatbázisából bocsátja a felhasználó rendelkezésére. A "cach" gyorsító adatbázisban a világháló-adatbázis mellett gyűlnek a gyakorta keresett lapok, mint a könyvtárban a szabadpolcon a kézikönyvek. Így kevesebb rekordból kell kiválasztani a kért HTML állományt, mint ha a teljes adatbázisban keresne a rendszer, az érdeklődő gyorsabban hozzájut az információhoz.

Mindkét megoldáshoz szükség van azonban a változásfigyelésre, arra, hogy a proxy kiszolgálón, illetve a gyorsító adatbázisban a világhálólap tartalma mindig aktuális legyen. Ez a követés teszi értékessé a piacon kapható proxy és gyorsító adatbázis-kezelőket. Szállítóik közül az Internet Research Group 1999 Internet Caching Report felmérése a Novellt mondja a legkedveltebbnek. A jelentés adatai szerint a Novell bevétele az internetgyorsítók forgalmának 85 százaléka, és a működő proxy kiszolgálók 49 százaléka a Novell BorderManager.

A megkérdezettek számára a két legfontosabb szempont az ár és a szállító ismertsége. Sikeres tehát a Novell stratégiája, hogy BorderManager proxy kiszolgálót közvetlenül, a Novell Internet Caching Systemet közvetve, a Compaqkal, a Dellel és másokkal kötött OEM szerződések révén juttatja el a piacra. VaMá