Már korábban felmerült, hogy az orosz fegyveres erőknél használt számítógépek esetleges ezredfordulós meghibásodása rendkívüli kockázatot hordoz magában. Az Egyesült Államok segítséget ajánlott a rendszerek felülvizsgálatára, és az orosz fél - bár kijelentette, hogy nukleáris eszközei 2000-biztosak vagy időben azok lesznek - késznek mutatkozott arra, hogy a kritikus napokban együttműködjön a biztonság garantálásában. A NATO boszniai beavatkozásának idején ebben a tekintetben is elhidegült a viszony a felek között: az oroszok kijelentették, hogy mégsem vesznek részt közös ellenőrző projektben. A háború befejeződése után egy szeptemberi megállapodás értelmében az USA-ban, Colorado Springsben orosz és amerikai szakértők részvételével stratégiai biztonsági központot hoznak létre az ezredfordulós informatikai veszélyhelyzetek megelőzésére vagy rosszabb esetben kezelésére.

Korábban mindkét fél kijelentette, hogy nem tartanak véletlenszerű rakétaindítástól - ahhoz túlságosan sokszorosan túlbiztosítottak a rendszerek -, ellenben a riasztóberendezések esetleges Y2K-hibája téves riadót okozhat, s ezzel veszélyhelyzetet idézhet elő. Ezért az utolsó pillanatban létrehozott bázison azokat az ellenőrzőrendszereket figyelik majd, amelyek a tévedésből történő rakétaindításokat hivatottak megakadályozni.

Ugyanakkor a polgári életben használt számítógépek 2000-biztossága már korántsem látszik ilyen megnyugtatónak Oroszországban. Az energiatermelő erőművekben, a távközlési vállalatok központjaiban és a repülőterek berendezéseiben külső megfigyelők feltételezése szerint jó esély-lyel előfordulhatnak millenniumi hibák. Ráadásul a kormányzati rendszerekkel is baj lehet, hiszen a negyvenmilliárd dolláros költségvetési hiánnyal küszködő orosz kormánynak nincs elegendő pénze a Y2K-felkészülésre.

Az ősz elejére az orosz nukleáris erőművek felében fejezték be a rendszerek tesztelését, ennek nyomán körülbelül a hardverek és szoftverek öt százalékát frissítették fel. A hatszáz orosz repülőtérből négyszázban várható valamilyen fennakadás az ezredforduló napjaiban, a légiforgalmi cégeknek csak egyharmada készített vészforgatókönyvet. A kétezer helyi telefonszolgáltató a legváltozatosabb skálát felölelő, importált és helyben fejlesztett szoftvereket használ, ezek áttekintése szinte lehetetlen, ezért igen valószínű, hogy problémákat okoznak majd a kritikus napokban.

Csökkenti az említett körülményekből fakadó bajt, hogy sok országos vállalat, mint például a monopol gázszolgáltató OAO Gazprom, a nukleárisenergia-ellátó Rosenergoatom stb. tartalék műholdas, illetve saját üvegszálas hálózattal rendelkeznek a nyilvános távközlés esetleges megszakadásának áthidalására. Végül szerencsés körülmény, hogy az orosz pénzügyi rendszer szervezetei jórészt 1997 után telepített informatikai rendszereket használnak, amelyek eleve Y2K-biztosnak tekinthetők.