Újfajta kockázatkezelés

A banki kockázatok kezelését támogató informatikai megoldások egységesednek az elkövetkező években, és minden bizonnyal hozzáférhetőek lesznek az interneten keresztül, külső vállalkozások szolgáltatásaként is. Az 1997-es ázsiai, majd az 1998-as orosz válság, amelyek az ország gazdasági stabilitását is megingatták, rámutattak a bankok front és middle office szintű kockázatkezelő rendszereinek hiányosságaira. Egy tipikus londoni pénzintézet 15-30 különböző megoldást használ, amelyek a vállalkozások egészét átfogó kockázatmenedzselés nélkül csak igen nagy nehézségek árán adhatnak megbízható képet az egyes részpiacok, illetve hitelügyletek kockázatosságáról. A globalizáció (különös tekintettel az euróövezet egységesülésére), a világ pénzpiacainak gyakorlatilag napi 24 órán át tartó, folyamatos működése, valamint a pénzügyi folyamatok egyre magasabb követelményeket szabó szabályozása szintén szervezeti szintű, egységes kockázatkezelésért kiált - derül ki a Financial Times összeállításából.

Kevés banknak van pénze vagy hajlandósága arra, hogy önálló informatikai támogatást építsen ki kockázatmenedzseléséhez, így marad a külső szállítók által kínált alkalmazások, IT-szolgáltatások igénybevétele. Ezeknek két fajtája létezik: az egyes tranzakciókat és kockázati döntéseket egyetlen közös adatbázissal kiszolgáló, centralizált és a konkrét döntésekkel kapcsolatos mérlegelés jó részét a front office munkatársaira hagyó, decentralizált megoldások.

Az előbbiek minden tranzakció azonos módon való előkészítését ígérik, segítségükkel a kockázatmenedzsment a világ bármely részén tevékenykedő szervezeti egységben azonos alapon, valós idejű információk felhasználásával történik. Nehézséget jelent velük kapcsolatban, hogy aligha lehet a kereskedéssel kapcsolatos összes követelményt egyetlen rendszerben érvényesíteni. További gond, hogy egy ilyen megoldás telepítése és fenntartása igen nehézkes: 12 szakértő 18 havi munkájával lehet csak felépíteni egy húsz különálló információforrást és tíz hozzáférési lehetőséget tartalmazó rendszert. A centralizált eljárások nagy mennyiségű adat, például a kereskedés eredményére vonatkozó információ központi nyilvántartását és feldolgozását igénylik, ami lassítja az üzletmenetet. Éppen ezért sok ilyen projekt csalódást okozott, több pénzintézet menet közben fel is adta, hogy egy kézbe vegye a teljes kockázatmenedzsmentet.

A decentralizált megoldások hátránya, hogy nem százszázalékosan valós idejű információkon alapulnak, így a kockázatokkal kapcsolatos kalkuláció eleve nem lehet mindenre kiterjedően körültekintő. Ezek alkalmazása során standard árlistákat és szcenáriókat alakítanak ki, amelyeket a front office-ok rendelkezésére bocsátanak. E bázison a döntéshozatal helyben folyik, majd a vállalkozás egészére vonatkozó elemzések elvégzéséhez, az előbb említett standardok folyamatos frissítéséhez összegyűjtik a tapasztalatokat.

A pénzügyi szféra nyelvjárását FpML-nek (Financial Products Markup Language) nevezik. Ez lehet a kockázatkezelő megoldásokat szállító hálózatok gépi szakzsargonja is. Szakértők arra számítanak, hogy az internetre alapozva speciális vállalkozások alakulhatnak, amelyek - csökkentve a rendszerek bekerülési és korszerűsítési költségeit - külső szolgáltatásként nyújthatnak kockázatmenedzselést a pénzintézeteknek.