Érdekes közleményt adott ki a napokban a Microsoft. Az áll benne, hogy bár a Compaq felhagy a Windows NT illesztésével az újabb és újabb Alpha processzoros kiszolgálókhoz, a felhasználók nem maradnak NT nélkül. A továbbiakban a Microsoft folytatja a rendszer alphásítását. Mi lehet az oka a Compaq döntésének? Enrico Pesatori, a Compaqnál a nagyvállalati rendszerekért és a szolgáltatásokért felelős alelnök a vásárlókhoz írott levelében a 32 bites NT platformhoz a piacvezető ProLiant sorozat modelljeit ajánlja. Közöttük ott van a nemrég megjelent nyolc Intel processzoros modell is, amelynek piacra dobásával ez a sorozat kiváló teljesítményt és méretezhetőséget jelent a 32 bites NT platformon. A levél további része a Compaqnak az Alpha processzorral kapcsolatos elképzeléseit foglalja össze. Azt hangsúlyozza, hogy ennek a processzornak és a köré készülő számítógépeknek biztos helyük van a Compaq NonStop-stratégiájában, folynak a fejlesztések, és ehhez megvannak a tervek, megvan az ütemezés. A fürtbe szervezhető 64 bites Alpha kiszolgálókat ezután a legnagyobb vállalati rendszerekhez kínálja a Compaq, mégpedig elsősorban a Tru64 UNIX alaprendszerrel. Ezt az összeállítást tartják a Compaq vezetői. Azt is megemlíti a levél, hogy igyekezni fognak az Alpha érdekében kihasználni a Linux terjedését. Azt, hogy a Compaq nem mond le az Alpháról, jelzi, hogy a piacon az egyik legmegbízhatóbb nyílt, UNIX platformként ismert Tandem Himalaya következő generációit ezzel a processzorral gyártják majd. Az Alphát továbbra is OpenVMS-sel használók nyugodtak lehetnek, ezt az alaprendszert tovább fejleszti a Compaq.

Mégis mit jelenthet ez a hír? Szó sincs arról, hogy a Compaq felhagyna az Alpha processzoros Laser, TurboLaser és egyéb nagy teljesítményű kiszolgálók gyártásával, hiszen más 64 bites processzoros gépet hasonló áron még sokáig nem tud helyette kínálni. Ráadásul az Alpha processzort gyártja és fejleszti a Samsung, a Digital-bázison működő hálózatok bővítési, felújítási igényeit tehát kielégíthetik mások is. Itt inkább az alaprendszerről, az NT-vel kapcsolatos attitűd változásáról lehet szó. Arról, amit ha rákérdezett az újságíró, a Compaq-Digital vezetők a legnagyobb Alpha-NT-kampányban is elismertek, hogy bizony a vásárlók inkább vágynak VMS-re, UNIX-ra, mint NT-re.

Mindaddig azonban, amíg úgy nézett ki, hogy a Microsoft lassan lassan kisöpri a PC-s hálózatokból a Novellt és a UNIX-ot (nem söpörte ki), érdemesnek látszhatott az egységesség kedvéért a PC-s kiszolgálónál nagyságrenddel komolyabb hardveren is erőltetni az NT-t. A Microsoft azonban folyamatosan késik a Windows NT újabb változatával, az Intel a 64 bites processzorával, a Merceddel, és emellett hatalmas erővel indult be a PC-s világban a nyílt rendszer reneszánsza, ami szintén nem az NT-nek kedvez. Az ezredforduló és a vele járó millenniumi problémák mellett ez az év arról lesz nevezetes a történelemben, hogy polgárjogot nyert a legnagyobb felhasználóknál is a Linux, a forrásnyelven is hozzáférhető, szabadon alakítható, de ugyanakkor szabványos UNIX. Ami történik, az a legtöbb szakember, rendszergazda, programozó számára nem okozhatott meglepetést. A Linux ugyanis gyakorlatilag már évekkel ezelőtt a vele kelő, vele fekvő programozók táborán kívül is mindenhová elkerült mint a világháló-állomást kezelő igénytelen, robusztus ingyenszoftver, az Apache hordozója. Ahol egy programozó, egy rendszergazda elkezdett az internettel foglalkozni, a világhálóval kísérletezni, ott az esetek döntő többségében az erre használt, egy eldugott sarokban álló kimustrált PC-re Linux került és Apache. Aztán amikor a kísérletező engedélyt kapott arra, hogy megjelenjen a világhálón a cég honlapjával, többnyire azt is Linux fölött, Apache-csal oldotta meg. Nyilvánvaló, hogy ahogy nőtt az érdeklődők, kérések száma, fejleszteni kellett a kapacitást, és sok helyen kinőtték az Apache-ot, de azért ma is a világháló-állomások közel 60 százalékát szolgálja ki. (Az interneten megtalálható statisztika szerint idén júliusban 56, augusztusban 50 százaléknál valamivel magasabban állt a linuxos Apache. Ettől a kis visszaeséstől eltekintve az utóbbi években a linuxos világháló-állomások gyarapodása gyorsabb volt, mint általában a világháló-állomásoké, vagyis a részesedésük folyamatosan nőtt.) Tehát világhálóhoz Apache, Apache-hoz Linux, és ma már egyre inkább Linuxhoz más is. Például az ingyen Corel WordPerfect 8 szövegszerkesztő vagy a magánhasználatra szintén ingyen használható StarOffice irodai alkalmazáskészlet. Valamint a legnagyobb számítógépgyártók, a Compaq, az IBM, a HP, a Dell egyértelmű támogatása.

Külön világháló-állomást állított fel a Compaq, hogy az érdeklődőkkel megismertesse az Alpha processzorral és a Linuxszal kapcsolatos terveit és eredményeit. Itt olvastuk, hogy a viszonteladóknál 3500 dollár körüli, a megfelelő teljesítményű Intel processzoros rendszerekével összemérhető áron kapható a legkisebb Linuxhoz tervezett Compaq Alpha kiszolgáló, az egyprocesszoros AlphaServer DS10. Tulajdonságai közé tartozik a nagyon gyors memóriaelérés és sávszélesség, a négy PCI bővítőhely, a duál Ethernet csatlakozás, a távoli felügyeletet megoldó beépített Spec Java rendszer. A Compaq AlphaServer DS10-et a Red Hat, a SuSE, és a Debian Linux disztribútor is támogatja. Mindenkit segít a Compaq, aki Linux fölött futó programját Alpha környezetben szeretné kipróbálni. A nyílt rendszert - például GNOME-ot, kernelt, Apache-ot, KDE-t és RPMfindot - fejlesztők hozzáférési lehetőséget kaphatnak az interneten keresztül Alpha processzoros SMP kiszolgálókhoz. A Compaq Portable Math Libraries (CPML) eljárásai bináris formában elérhetők és ingyen használhatók Linuxon. Béta változatban már hozzáférhető a natív Tru64 UNIX Fortran Linux-változata, illetve készül a C++ fordítóé.

A forrásnyelvi programokat nyíltan közreadók és másokat is erre biztatók közösségének támogatására, a Hewlett-Packard saját nyílt stratégiájának kidolgozására külön részleget alakított még márciusban. Az Open Source Solutions Operation (OSSO) az internetes és alkalmazási rendszerek üzletágon belül működik. Ezt a lépést követte az a döntés, hogy júniustól a HP szolgáltatási üzletága Linux rendszerek karbantartására, felügyeletére is vállalkozik. Nigel Ball, az internetes részleg igazgatója ki is jelentette, hogy a Linuxnak kulcsszerepet szánnak a HP alaprendszer stratégiájában. Az elkötelezettséget mutatja, hogy a HP támogatja azokat, akik Linux környezetben működtetik az általuk szállított NetServer kiszolgálójukat. Az OSSO-n keresztül a HP eszközökkel, technikával, megoldásokkal segíti a Linux fölött készített programok termékké alakításában, eladásában Linux, Windows NT vagy HP-UX rendszerre. E program részeként bocsát ki a HP Linux-kompatíbilis alkalmazási programcsatolókat HP-UX-hoz, valamint közös GNU fejlesztő eszközöket HP-UX, Linux és Windows NT környezetre. Segítséget kaptak a nyílt programok hívei ahhoz, hogy elkészítsék a HP PA-RISC processzoros gépekre optimalizált Linuxot. Gyakorlatilag a jövőben piacra kerülő minden HP NetServer modell és a Firehunter rendszerfelügyelő rendszer Linuxszal is biztonságosan használható lesz

Egy augusztusi bejelentés szerint pedig rövidesen használható lesz a HP OpenMail unixos üzenetkezelő rendszere a Linuxos kiszolgálókon is. Ez a program nagy népszerűségre tett szert az augusztusi LinuxWorld-konferencián.

www.sourceXchange.com néven felállított a HP egy világháló-állomást a nyílt rendszerekkel foglalkozó szakértők munkájának, a költségeket vállaló támogatókkal való kapcsolatuknak, a projektek nyilvánossá tételének a segítésére. Ennek az információátadás-segítésnek régi hagyománya van a HP-nál, hiszen idén már hétéves a liverpooli HP-UX programarchívum, ahol több mint 1500 eszköz és alkalmazás között válogathatnak az odalátogatók.

Megjelentette az IBM az Oracle-lal a piacelsőségért küzdő DB2 adatbázis-kezelő Linux-változatának béta kiadását, amit az IBM statisztikája szerint rövid idő alatt több mint ötvenezer programozó vett át az interneten. Már elkészült a végleges, 6.1 kiadású linuxos DB2, amelynek DB2 Personal Developers Edition változatához CD-n is hozzá lehet jutni. A hatalmas érdeklődés mutatja, hogy az IBM döntése a Linux támogatására megalapozott volt. A Universal Database for Linux különleges internetlehetőségekkel bír az IBM szerint. A DB2 Control Center az adatbázis-karbantartás könnyen használható, minden javás tallózóval elérhető eszköze. A Javában fejlesztőknek ott van a DB2-ben Linux fölött a JDBC, az SQLJ, és a Net.Data, amikkel dinamikus adatvezérelt világhálós programot tudnak írni.

Belevágott az SAP és az IBM közösen az SAP R/3 optimalizálásába a PC-felépítésű Netfinity kiszolgálón, Linux környezetben. A munkára LinuxLab néven egy közös intézetet hoztak létre. Összecseng ez a döntés azzal a hírrel, hogy kilencvennapos kiszolgáló-beüzemelési szolgáltatást ad az IBM azoknak a vásárlóknak, akik Linuxszal használják a Netfinityt.

Még az év vége előttre ígéri a Lotus a Linux fölött működő Domino rendszert, aminek a korai változatát már több tízezren próbálgatják világszerte. Szakértői vélemény szerint a Lotus Notes előnye a Microsoft Exchange-dzsel szemben éppen az, hogy sokféle platformon létezik. Ezt a választékot erősíti majd a linuxos Domino. Vargha MártonNégy gigabájt