Szeptember elsején indult az IBM kampánya, melynek célja Serfőző József üzletágvezető megfogalmazásában, hogy "az e-business-t lehozza a földre". Annak érdekében, hogy felgyorsítsák az internet használatát az üzleti kapcsolatokban, így Magyarországon is, az IBM-nél kialakítottak két StarterPack szoftvercsomagot, és azokat különféle konstrukciókban kínálják, nálunk most december végéig kedvezményes áron. A változatokban közös a nagy sárga bőrönd, amelyben a szoftvercsomagot, és a hozzá kiválasztott kiszolgálótól függően változó ráadást elhelyezik.
A StarterPack 1 nem áll másból, mint a bőröndből és a tartalmából. Az e-business szoftverkészlet magja a Lotus Domino együttműködést támogató adatkezelő, levelezőrendszer 4.6 kiadása, és vele együtt a Lotus Notes kliens, tíz felhasználói licenccel. Mellettük pedig többek között egy DB2-t, Smart Suit Millennium irodai alkalmazáskészletet, Sekoya e-room virtuális irodát és egy 2210-es útválasztót tartalmaz a bőrönd. A StarterPack 1 alapára nem éri el a félmillió forintot.
Azok számára, akiknek hardverrre is szükségük van, a StarterPack 1-et különféle kiszolgáló számítógépekkel körítve is kínálja az IBM. Ezek a vásárlók az internetes együttműködést - mint az e-business alapváltozatát -, Netfinity PC-vel, RS/6000-rel vagy a legkisebb AS/400-zal mint központtal valósíthatják meg.
A StarterPack 2 feliratú Samsonite bőröndöt vásárló cégek a manapság legtöbbet emlegetett elektronikus kereskedelmet szolgáló NetCommerce V3 szoftvercsomaghoz jutnak hozzá. Ezzel a programmal megoldható az internetes megrendelés a vállalatok közötti kereskedelemben, de a világhálón elérhető áruházat is építhet benne a vásárló. Mégpedig a fizetés lebonyolításával együtt, ha igénybe veszi az Inter Európa Bank elektronikus pénzkezelési szolgáltatásait.
Számolva azzal, hogy a StarterPack-vásárlók többnyire nem az internetben, a csoportmunka-támogató programokban, ilyen alkalmazások készítésében járatosak közül kerülnek majd ki, a csomagokat az IBM csak partnereken keresztül forgalmazza. Nyolc vállalkozást választott ki az IBM Magyarország a jelentkezők közül, a Com-Networxt, a Formula/400-at, az Icont, az Inter Computert, a Haitec-et, a Pi-Office-t, a Polygont és a SZÜV-öt.
Ők valamennyien lehetőséget kaptak arra, hogy a csomagot saját alkalmazásukkal kiegészítsék, ahol kell, hálózatot építsenek, további hardvert szállítsanak, és feladatuk, hogy a vásárlót támogassák az első lépések megtételében. Támogatja az IBM StarterPack-akcióját a Matávnet is. A bőröndben található kupon ellenében teljes körű internetkapcsolatot ad két hónapig ingyen. Egy másik kupon fejében pedig három hónapos előfizetéshez jut a vásárló az Üzleti Negyed tartalomszolgáltatásra. A kuponrendszer - és nem a megvásárlás időpontjában megnyíló internet-hozzáférés - azért szükséges a vevő számára, mert a rendszerek szállítási határideje erősen függ attól, hogy a megrendelt hardver bent van-e az országban, vagy még be kell hozni. De egy Lotus alkalmazás beindítása - és betanítása - sem megy egyik napról a másikra. A NetCommerce-szel gyorsan beállítható ugyan egy alapalkalmazás - mondta el Geist Éva, az üzletág másik vezetője -, de a testre szabáshoz itt is időre van szükség.
Jó ütemben indította útjára az IBM az e-businesst mint szakkifejezést, és úgy tűnik, a StarterPack is jókor kerül piacra. Európa vezet az elektronikus kereskedelem bevezetésében, állítja a London School of Economics and Political Science a világ száz legnagyobb multijára kiterjedő felmérésről készült jelentésében. Az 1999 Worldwide Web 100 vizsgálatra a Novell megbízásából került sor, és megállapításai alátámasztják az IBM vélekedését: a StarterPack-szerű megoldásokra van, illetve a közeljövőben lesz igény Európában. Ha ugyanis a multiknál már látszik az előnye az internetes kapcsolattartásnak, üzletelésnek, a multiknál érzékenyebb, gyorsan döntő és mozgó közepes- és kisvállalkozások ezrei jelenhetnek meg vásárlóként az e-business számítástechnikai háttérpiacán. Márpedig a legvilághálósítottabb tíz cég közül hat európai, és az első három a Tesco (kiskereskedelem), a British Telecom (távközlés), valamint a Lufthansa (légiközlekedés). Igaz, az első 30 cég között már fordul az arány, 11 az európai és 17 az amerikai, de négy szektorban, a légiközlekedésben, a kiskereskedelemben, a bankiparban és a távközlésben az európai cégek rendre jobb helyezést értek el, mint az amerikaiak. VaMá