Lotus fejlesztői konferencia

Lapunkban időről időre leírjuk, mi is az az együttműködést segítő csoportmunkaszoftver, aminek egyik legismertebb, piaci részesedésben biztosan az első három között lévő képviselője az IBM Lotus által fejlesztett Lotus Domino és a hozzá tartozó felhasználói program, a Lotus Notes. (Mostanában több mint 35 millióra becsülik a használóinak a számát.) Az együttműködést segítő szoftver arra vállalkozik, hogy egy cég, egy vállalat irodai dolgozói számára megteremtse az együttműködés számítógépes hátterét, benne például a közös dokumentumkezelést, az időbeosztás egyeztetését, az elektronikus postahivatalt és még számos szolgáltatást. A Lotus Domino erőssége ebben a körben mindig az volt, hogy eleinte megkövetelte, manapság pedig a standard szolgáltatások mellett nagyon erősen segíti az egyedi megoldások kialakítását. Magyarországon is sok száz egyedi Notes alkalmazást használnak vállalatoknál, a közigazgatásban, pénzintézetekben.

Idén március végén, április elején adta ki a Lotus a rendszer legújabb kiadását, az ötödiket. A gyakorlati tapasztalatok mellett ennek a lehetőségei, újdonságai álltak a San Franciscóban (Kalifornia) több mint 1500 résztvevővel megrendezett Lotus fejlesztői konferencia középpontjában.

Májusban egy egész napos budapesti konferencián találkoztam először a Lotus új reklámkampányával, a "Szuperhumán"-nal, de az az igazság, nem figyeltem rá igazán. Az amerikai cégek felkapnak szlogeneket, aztán elejtik, jönnek valami mással, miközben lehet tudni, hogy ugyanazt csinálják, ugyanazt akarják eladni, csak egy kicsit mindig másképp öltöztetik. Most, háromnapos tömény fejtágítás után viszont az az érzésem, hogy a Domino március 31-én elkészült és nyilvánosságra hozott ötödik kiadásával, egy komplex adatbank-üzenetkezelő-tudásbázis-munkafolyamat-vezérlő rendszerrel, valamint az egyre összetettebb feladatok gyors megoldására alkalmas fejlesztői környezettel a Lotus túllép az együttműködés támogatásának paradigmáján. Sok irányban kiterjesztették a lehetőségeket, a Notes 5 - s mögötte a Domino 5 - már egy mindent magába integrálni képes munkakörnyezetként, alkalmazás-kiszolgálóként működik. Ez persze eddig is valahogy így volt, hiszen a Domino fölött eddig is különféle alkalmazások futottak. A hangsúly az általánosságon van, az adatkapcsolat lehetőségén a Domino és az integrált vállalatirányítási rendszerek, például az SAP R/3 között, valamint az egyre szorosabb integráción a világhálóval.

Megoldható SAP R/3 jelentések, összegzések elérése a Lotus Notesből. Készültek olyan eszközök, amelyekkel egy-egy könyvelési feladatot, például egy rendelésleadást lehet a Dominón keresztül intézni. Az, hogy a Lotus Domino 5 alkalmazás-kiszolgálóként szolgál, azt is jelenti, hogy különféle külső eljárások adhatók hozzá, amelyek használhatnak külső erőforrásokat, adatokat és a Domino által tároltakat, közvetítetteket is.

A Lotus Domino Connectorral oldható meg többek között a Domino kiszolgáló bekapcsolása egy heterogén rendszer IBM MQSeries programközi üzenetkezelő hálózatába. Ez a lehetőség azt jelenti, hogy a Lotus Domino aktív szereplője lehet a következő években tömegessé váló internetes termelési láncoknak. Ezek a láncok fogják automatikusan vagy félautomatikusan megszervezni egy termék gyártását, egy megrendelés optimális teljesítését úgy, hogy üzenetekkel egyeztetik a terveket, programozzák a gyártást, összeszerelést, szállítást, optimalizálva a határidőt, az árakat, a szállítási költségeket.

Az internetre építő számítástechnikai cégek egyik kedvence manapság az XML, amely várhatóan a dokumentumok általánosan elfogadott formátumává válik. Az MQSeries által kezelt üzenetekben is használható szabvány egységes, könnyen megfejthető és értelmezhető struktúrát ad a szövegeknek, ami megkönnyíti az egyik programban megírt dokumentum - például számla - megértését egy másik számára. A Lotus tehát nagy súlyt fektetett arra, hogy a Domino alkalmazás-kiszolgáló része által futtatott programok kihasználhassák az XML előnyeit. Előre gyártott eljárások segítik a fejlesztőt, ha például egy Notesben kitöltött űrlapból XML-üzenetet készítő és azt továbbító alkalmazást akar készíteni.

Laikus, a Notest csak használó, de nem programozó alkalmazó számára a leglátványosabb újdonság a SameTime. Aki szokott interneten csevegni vagy Compuserve fórumban eszmét cserélni, annak ismerős a szolgáltatás. Ketten vagy többen - akár egy nagyobb csoport minden tagja - látja ugyanazt az ablakot a képernyőn, és látja sorra a beírt üzeneteket. Konferencia, írásban. De a SameTime-ban átadhat egy felhasználó a másiknak világhálóoldalt, űrlapot is. Készíthető vele olyan, központi tanácsadást szervező program, amelyben a rendszerintéző látja, amint a felhasználó beírja a kérdést, és ha tudja rá a választ, azonnal közvetlen kapcsolatba tud lépni vele.

Hatalmasan kiterjesztette a rendszer használhatóságát a Lotus azzal, hogy megoldotta a Domino hordozhatóságát. A Domino Runtime Servicesnek nevezett eljárással például a Dominóban alkalmazásként működő megrendelés-nyilvántartó és számlázó rendszer az aktuális adatokkal áttölthető a szállítást végző gépkocsivezető noteszgépére, majd a nap végén elvégezhető az egyeztetés a noteszgépes és a központi rendszer között. A Domino Runtime Services a Lotus szerint megnöveli az elektronikus üzletelés és a már említett gyártási lánc hatósugarát.

Korunk fejlesztőeszközeivel gyorsan lehet programot készíteni, s ezt az előnyt senki sem adja fel szívesen. Ezért aztán egy-egy grafikus, egérhúzogatós fejlesztői környezet gyorsan népszerűvé válik. A Lotusnál azon dolgoznak, hogy kedvenc világhálós honlapszerkesztőjével bárki elő tudjon állítani Domino-űrlapot, -dokumentumot is. Ezért az alkalmazásfejlesztés központját, a Lotus Domino Designer 5-öt felkészítették többek között a Microsoft FrontPage, a Macromedia Dreamweaver 2.0 és a NetObjects Fusion 4.0 eszközzel előállított világhálós adatállományok integrálására. Az, aki megszokta a Microsoft FrontPage logikáját, szolgáltatásait, abban megtervezheti a Domino-alkalmazást, a hozzá tartozó honlapot. A többit már elvégzi a Domino Designer 5, lefordítja és beilleszti azt a többi Lotus Notes program közé.

A Lotus integrálta a Notesbe az elfogadott világháló-tallózó funkciókat, így tehát - akár a Domino-kiszolgáló nélkül - önálló tallózónak és levelezőrendszernek is használható. Ahol pedig van Domino, ott választhat a felhasználó, hogy az eredeti vagy a világhálós rendszer szerint nézi, használja az adatállományokat, alkalmazásokat. Ez az átnövés, a teljes internetesítés egyik fázisaként is felfogható, bár valószínű, hogy a kettősség még sokáig fennmarad.

Nemcsak együttműködés van egy szervezetben, az irodai munkában, hanem egymásutániság is. Vannak ügyek, amelyeknek sok ember kezén kell végigmenniük, amíg elintéződnek. Néhány éve léteznek olyan programok, amelyek segítenek az ilyen ügyek intézésének tervszerűvé és követhetővé tételében. Az úgynevezett workflow, vagyis munkafolyamat-szervező rendszerek egyike a Lotus Dominóhoz a német ONEstone által írt rendszer, a ProzessWare, amelyet a Lotus a közelmúltban a céggel együtt megvásárolt, és a terméket már mint Domino Workflow 2.0-t mutatta be San Franciscóban. A rendszer rövid ismerkedés után kellemesnek tűnik. A jól kialakított szervezeti és működési szabályzatot, ügyrendet nagyon könnyű áttenni a Lotus Domino Workflow 2.0-ba. Sokat tudó építőelemekből egérhúzogatással, a kapcsolatok kialakításával, néha egy kevés gépeléssel áll elő az ügyintézés számítógépes rendje.

Ha mindehhez még hozzávesszük az eSuitet, az általánosan használt szövegszerkesztő, számolótáblás, grafikonrajzoló funkciókat kis programocskákba, komponensekbe rendező rendszert, látszik, hogy gyakorlatilag minden irodai, ügyintézési feladat elvégezhető a Lotus Domino felügyelete alatt, akár még úgy is, hogy távol vagyunk, nincs közvetlen kapcsolatunk vele. Igaz, egy teljes Domino 5 készlet sok ezer dollárba kerül, de valószínűnek látszik, hogy jól átgondolt beruházással - például a minden asztalra Microsoft Office-t elv felülvizsgálatával - ennek egy része megtakarítható, és cserébe egy sok irányban fejleszthető, rugalmas és megbízható vállalati munkakörnyezethez jut a vásárló.

Vargha Márton




Telecomputer
4. évfolyam, 07. szám, 1999. április 19.


Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.