Jótékony nagytakarításnak is felfoghatják a vállalatok az Y2K miatti projektjeiket. Első ránézésre az Y2K egy tipikus kényszerkiadás: ettől nem válik fejlettebbé a vállalati IT-rendszer, ám ha nem költenek rá, akkor leállhat a technika, ami üzletileg is tönkreteheti a céget. A számítástechnika felülvizsgálatával járó költségek, felfordulás és az, hogy emiatt mástól kell elvonni a pénzt mind olyan érvek, amelyek miatt a cégvezetők joggal kívánhatják a pokolba az Y2K-t. Csakhogy a tapasztalatok szerint számos hasznos mellékhatása van a millenniumi projekteknek, amelyek hosszabb távon kifizetődővé teszik ezeket az erőfeszítéseket.

Mit is profitálnak a vállalatok IT-rendszereik millenniumi felkészítéséből?

Először is e projektek megkezdése előtt a cégek többségének fogalma sem volt arról, milyen hardver- és szoftverelemekből épül fel számítástechnikai rendszere. Az Y2K miatt a vállalatoknak alapos leltárt kell készíteniük, mérlegelniük kell az egyes elemek szerepét, jelentőségét üzletvitelük szempontjából, az egyes berendezések, programok esetén egyenként eldönthetik: szükségük van-e rá vagy sem. Egyszóval felfrissíthetik, korszerősíthetik, racionalizálhatják rendszerüket.

A rendszergazdáknak a millenniumprobléma megjelenése előtt nem kellett áttekinteniük a teljes vállalati rendszer minden egyes elemét egy időben. Most itt az alkalom az átfedések, a többszörösségek felfedezésére és megszüntetésére.

Volt olyan vállalat, amelynél felismerve feleslegességüket, hetven alrendszert dobtak ki.

Az ezredforduló okozta veszély ráirányította a vállalatvezetők figyelmét a számítástechnikára. Akik eddig mellékesnek tekintették az információtechnológiát, most azoknak is foglalkozni kell vele, a probléma ráébreszti őket annak jelentőségére. A kihívások javítottak az IT-cégek és ügyfeleik együttműködését, viszonyát is.

Az Y2K-felkészülés tökéletesíti a vállalatok stratégiai projektmenedzsmentjét. Egy felmérésben a megkérdezett cégek 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy bár a millenniumproblémával kapcsolatos tevékenységük meghatározott határidőhöz kötődik, ennek kapcsán újragondolták IT-stratégiájukat, azt, hogy mire is van szükségük üzletvitelükhöz, mit kell megtartaniuk abból, amilyük van, és milyen ráfordításokkal mit kell megváltoztatniuk számítástechnikai rendszereikben.

Végül, de nem utolsósorban az Y2K kapcsán sok rendszert lecseréltek, megújult a vállalatok hardver- és szoftverállománya. Ebben iparáganként eltérések mutatkoznak, hiszen a nagy adatbázisokkal rendelkező pénzintézetek, például a biztosítótársaságok, nehezebben válnak meg régi rendszereiktől, hiszen gondot okoz a régi adatok integrálása az új keretek közé. Ennek ellenére még ezek is előrehozták tervezett szoftverfrissítéseiket.

Végül is tehát elmondható, hogy az a vállalat, amely jótékony nagytakarításnak fogta fel az Y2K-felkészülést, hasznos tapasztalatokat, módszereket szerzett az euro- vagy az elektronikus kereskedelem bevezetésével kapcsolatos számítástechnikai feladatok megoldásához is. Amelyik viszont csak minél előbb túl akart lenni a problémán, az kezdhet minden elölről, amikor majd a piaci elvárások IT-rendszere gyökeres reformjára kényszerítik. Nem kérdéses, ki válaszolhat gyorsabban az új kihívásokra.