Négymillió Toshiba-notebook >> A Toshiba 1985 óta - a hordozható gépek bevezetésétől számítva - négymillió notebookot adott el Európában. Ennek több mint a felét 1996 óta értékesítette. A Dataquest szerint 1998-ban az eladott mobil gépek több mint a negyede Toshiba-termék volt. Az Európában eladott gépek háromnegyedét itt is gyártották. Regensburgban (Németország) 1990-ben kezdte meg működését a Toshiba gyár 400 alkalmazottal. Jelenleg megközelítőleg 80 ezer mobil számítógép és tízezer alaplap készül itt havonta.
Siemens-kamerák >> A legújabb intelligens kamerák nemcsak lényegesen többet látnak, mint az emberi szem, hanem háromszor-ötször pontosabban is dolgoznak, mint a hagyományos biztonsági kamerák. A lényegi különbség a két típus között abban áll, hogy a hagyományos megfigyelőrendszerek csak dokumentálnak, rögzítenek, az új rendszerek pedig képesek a helyzeteket felmérni, és akár dönteni is. Több ismérvet egyszerre tudnak ellenőrizni, és még mozgásban lévő objektumokat is felismernek. Különös jelentőségük lehet az ilyen kameráknak az ipari termelés során, hiszen például alkotóelemeket - amelyek néha már csak ezred milliméternyi méretűek - a másodperc tört része alatt kell felismerniük és ellenőrizniük. De egészen más területeken is hamarosan bevethetőek lesznek, például a személyautók visszapillantó tükreit helyettesítve kiküszöbölhetik a "holt teret", vagy jelezhetik a vezetőnek, ha az előtte haladó jármű hirtelen veszít sebességéből. A Siemens több ágazata, így a princetoni székhelyű Siemens Corporate Research (SRC) folyamatosan dolgozik az ilyen kamerák tökéletesítésén, például "Flashfind" algoritmussal végeznek méréseket, és sikerült 0,02 másodperces felismerési időt elérniük olyan tárgyak esetében is, amelyek mozgásban vannak, környezetük fényereje változó, illetve méretük változik.
Európai szoftverkalózok >> Európában minden harmadik, üzleti célokra alkalmazott szoftver kalózpéldány, és ez tavaly mintegy 2,7 milliárd dollár kárt okozott a szoftvergyártóknak - állítja a BSA. A legnagyobb kárt a Németország, Nagy-Britannia és Franciaország vállalatainál alkalmazott illegális szoftverpéldányok okozzák (479, 454 és 425 millió dollárral), bár az illegális használat nem ott a legnagyobb arányú. Európában Török-, Görög- és Spanyolországban a legrosszabb a helyzet, ahol 87, 74 és 57 százalék a lopott szoftverek aránya. A Price Waterhouse egyik elemzése szerint, ha Európában is az amerikai szintre (27 százalék) szorítanák vissza a szoftverkalózkodást, több mint negyedmillió új munkahely keletkezne, és 2001-ig 13,9 milliárd dollárral több adó folyna be, valamint 37,4 milliárd dollárral emelkednének a szoftvereladások.
Az Intel módszerei >> Az elmúlt években a nagy informatikai cégek a kockázati tőke felvevőiből bizonyos fokig maguk is kockázati tőketársaságokká váltak. Az Intel lett az egyik legnagyobb kockázati tőketársaság az iparágban: 2,5 milliárd dollárt tart stratégiai befektetésekre portfoliójában, az elmúlt évben több mint kétszáz cégben volt részesedése, és 830 millió dollárt költött ezekre az invesztíciókra 1998-ban. A chipgyártó két szempontot vizsgál kockázati tőkebefektetései során: az egyik az adott cég, az adott termék stratégiai szerepe - ideális esetben a támogatott berendezések a későbbiekben piacot jelentenek majd az Intel mikroprocesszorai számára -, a másik a felkarolt vállalat életképessége.
Folytatódik a Microsoft-per >> A Microsoft elleni antitrösztper a vád tanúinak kihallgatásával kezdődött újra május végén. Elsőként az IBM PC-részlegének munkatársa mondta el, amit tud. Eszerint az IBM OS/2 és a Microsoft Windows alapszoftverei közti konkurencia miatt a két cég között olyan feszültté vált a viszony, hogy a Windows 95 megjelenésének napján 15 perccel a boltok kinyitása előtt tudtak csak megegyezni a szoftver IBM-licencéről. Évekkel ezelőtt az IBM nagy esélyt adott az ifjú Microsoftnak azzal, hogy azt választotta PC-i szoftverszállítójául. Később együtt fejlesztették az OS/2-t, amíg a redmondiak fel nem adták ezt, minden erejüket Windowsukra koncentrálva. Az IBM, amely korábban a közös fejlesztés okán ingyen jutott az operációs rendszerekhez, és a Windows 3.1-esért még az összes hardvercéget figyelembe véve a legkevesebbet fizette, később már csak ennek többszöröséért licencelhette a PC-s alapszoftvereket. A Microsoft védőügyvédje arra hívta fel a figyelmet, hogy védence 1994-95-ben auditáltatta az IBM-mel kötött szerződéseit, amiből kiderült, hogy a hardvergyártó 50 millió dollárral kevesebbet fizetett neki, mint amit kellett volna. Az utóbbi végül 30 milliót át is utalt az elmaradások pótlására.
DVD-ROM-boom >> Felpörgeti a DVD-ROM-ok gyártását a Toshiba és a Hitachi. A jövő márciusban végződő pénzügyi évben mind a hazai, mind az ázsiai térségbe kihelyezett termelés mennyiségét növelik, hatmillióra emelve az összes legyártott termék számát. A gyártás felfuttatásának oka a különösen az Egyesült Államokban megnövekedett kereslet, amit a DVD-ROM-ok nagy tárolási kapacitása indokol.