Hatalmas léptekkel haladunk ama világ felé, amelyben soha nem látott szélességben tárulnak fel a kiválasztottak előtt embertársaik titkai. Mennyivel jobban fel lehet készülni egy tárgyalásra, ha tudjuk, hogy aki velünk szemben ül, milyen fehérneműt visel, milyen szappannal mosdik, és milyen arcvizet használ borotválkozás után, melyik pornóképes világháló-állomásokat látogatja, és miket írt az ismerőseinek az interneten. Vagy éppen milyen könnyen leleplezhetők a szoftver szerzői jog megsértői úgy, hogy listát készítünk azokról az IP-címekről, ahonnan ugyanazzal a titkos gyártási számmal ellátott programmal internetezgetnek.

A bankkártyás vásárlás, az elektronikus levelezés és az internet teljes nyíltsága révén egyesek bárkit mindenféle módon számon tarthatnak. Védekezni pedig nehéz, szinte lehetetlen, hiszen a társadalomba ugyanúgy beépülnek ezek az eszközök, mint a villany vagy a telefon.

A veszélyek közül kizárható a levéltitok mindennapos megsértése az interneten. Aki gondot fordít arra, hogy leveleit csak a címzett tudja elolvasni - vagyis kódoltan küldi azokat -, az legalább a legféltettebb üzleti és magántitkait megőrizheti. Ezért fontos az a küzdelem, amit Amerikában folytatnak tudósok, jogászok, számítógépes szakértők a nem állami megrendelésre, szupertitkos kutatóintézetekben, hanem a polgári életben, egyetemeken kidolgozott, fejlesztett rejtjelező eljárások, programok teljes nyilvánosságáért. Ebben a küzdelemben nemrég fontos részgyőzelem született.

Daniel Bernstein illinoisi matematikatanár - egyelőre első fokon - pert nyert az USA igazságügyi minisztériuma ellen. A bíróság kimondta, hogy minden program forráskódja egy nyelv, ennélfogva annak exporttilalma sérti a szerző jogát a nyilvánosságra, azaz az amerikai alkotmány első kiegészítését a sajtó szabadságáról. A per azért indult, mert Bernstein professzor egy nemzetközi kurzus anyagaként ki akart tenni a világhálóra a rejtjelező programot, de ezt a Clinton-kormány intézkedései miatt nem tehette. Amikor 1995-ben bírósághoz fordult, azért tette, mert a rejtjelező programját muníciónak minősítették, és megtiltották neki, hogy azt közzétegye a világhálón. Ez a helyzet később sem változott, amikor a kereskedelmi minisztérium vette kézbe az ügyeket 1996 decemberében.

Az ítélet természetesen csak az ingyen közzétett szoftverre vonatkozik, a pénzért adottra nem, mégis fontos, hiszen jogi úton világszerte megtámadhatatlanná teszi a Pretty Good Privacyt használó internetezőket. VaMá