Aki az Info kiállításon megnézte a Westel 900 standját, találkozhatott egy érdekes újdonsággal, a programtároló SIM-kártyával. Ennek a megjelenése előbb a szabványban, aztán a piacon egy természetes fejlődési folyamat eredménye. Végül is a SIM-kártyát a szolgáltató bocsátja ki, tiszte és joga azt úgy formálni, ahogy tetszik - természetesen a szabvány, a törvényi szabályozás és a telefonok lehetőségeinek korlátai között. Ezt az előnyt kapták meg a szolgáltatók, amikor a SIM alkalmazáscsatolót (angolul SIM Application Toolkitet) az európai távközlési szabványosítási intézet, az ETSI beépítette a GSM Phase 2+ szabványba. Ez a lehetőség egyre fontosabb a szolgáltatók számára, mert - legalábbis tőlünk nyugatra - árban már nemigen tudnak versenyezni. Valami egyedire, valami újra van tehát szükségük, amit a versenytársak csak hosszabb idő alatt tudnak lemásolni. De hasznos ez a megoldás az előfizető számára is, mert egyrészt olcsóbbá, másrészt kényelmesebbé tehetők vele a különféle információszolgáltatások, a hírszolgálattól az időjárás-jelentésen át a bankszámla kezeléséig. Ma a szolgáltatások igénybevételéhez vagy fel kell hívnunk egy telefonszámot, s a gép által elmondott menüpontok közül választva érjük el, amire kíváncsiak vagyunk, vagy rövidített üzenetet, SMS-t kell hozzá fáradságosan bepötyögni a készülékbe, majd elküldeni. Az elsőben az a rossz, hogy azt az időt is fizetnünk kell, amíg - esetleg öt-hat lépéssel - eljutunk az információhoz, a másodikban pedig a hosszadalmas szövegbeírás. A SIM alkalmazáscsatolóval felszerelt telefonban viszont megjelenik egy új menüpont, ami alá aztán minden szolgáltatást be lehet sorolni. Az Ericsson készülékekben például jobbra lépve azonnal ehhez a menühöz jutunk.
A SIM Application Toolkit vagy SIM alkalmazáscsatoló a szolgáltató által fejlesztett, a SIM-kártya memóriájában elhelyezett programok beilleszkedését és használatát teszi lehetővé a telefonkészülék szoftverében. Az ETSI megfogalmazásában olyan mechanizmusok összessége, amelyek lehetővé teszik a SIM-kártyán lévő programok és bármilyen, erre felkészített mobilberendezés - telefon, kommunikátor, notesz számítógép - között az információcserét és az együttműködést. A Magyarországon eddig bevezetett úgynevezett értéknövelt szolgáltatások akkor, és csak akkor használhatók, ha egyrészt a szolgáltató a SIM-kártya tulajdonosának erre a központban engedélyt ad, másrészt a készülék programja fel van rájuk készítve. Hiába tudja a telefonom a rövid üzenetküldést, az SMS-t, ha a telefontársaság ezt nem működteti, és hiába küldenek rövid üzenetet annak, akinek a telefonja nem érti, nem tud vele mit kezdeni. A szolgáltató addig nem tudja bevezetni a szolgáltatást, amíg nem tudja előfizetőit ellátni az azt ismerő telefonokkal, és a készülékgyártó hiába kínálja egy országban különleges tudású készülékeit, ha a telefontársaságok ott még nem vezették be a megfelelős szolgáltatásokat.
Megszűnik ez a probléma a SIM alkalmazáscsatoló megjelenésével. Készíthetők viszonylag egyszerű, maguktól keveset tudó, de a SIM alkalmazáscsatolóval ellátott telefonok, amelyeket a SIM kártya programjai öltöztetnek fel, tesznek képessé az értéknövelt szolgáltatások igénybevételére.
Legfontosabb a programoknak a SIM kártyán való elhelyezéséhez és használatához szükséges alapmechanizmusok közül a profiltöltés, a proaktív SIM, az adattöltés a SIM kártyába, a menüválasztás és a védelem. Ha a telefon programja tudja ezeket az alapfeladatokat, akkor a készülék már alkalmas a programtároló SIM kártyával való kapcsolatra, s bármikor képessé tehető új szolgáltatásokra. A profiltöltés nem más, mint a telefonkészülék és a SIM kártya összehangolódása. Amikor behelyezik a SIM kártyát a telefonba, akkor annak és a telefonnak az alapprogramja közösen kitölti a SIM-en tárolt szerviztáblát, bejelölve rajta, hogy mire képesek együtt. Amikor később új program kerül a SIM kártyára - vagy egyet-egyet kitörlünk belőle - a szerviztábla átíródik.
Proaktivitásnak azt nevezik, hogy míg eddig a SIM kártya csak válaszolhatott, engedelmeskedhetett a készülék programjának, addig a SIM kártya az alkalmazáscsatolóval felszerelt telefont már utasíthatja is. Kiírathat szövegeket a kijelzőre, egy benne tárolt szám hívását kezdeményezheti, a kijelzőt használva kapcsolatot kezdeményezhet az előfizetővel, helyi információt kérhet a készüléktől, rövid üzenetet küldhet, kiegészítő vagy strukturálatlan kiegészítő szolgáltatási adatot küldhet, fogadhat. A SIM kártyán lévő program képes rövid üzenetes, SMS kapcsolatra lépni a telefonközponttal. Erre nyilvánvalóan szükség van ahhoz, hogy a készülékről utasításokat adhassunk, illetve adatokat kereshessünk egy adatbázisban. Amikor a kiegészítő menüben kiválasztunk egy pontot, mondjuk a taxihívást, akkor a megfelelő szoftver SMS-t küld a központba, ahol egy program meghatározza a koordinátáinkat - hol állunk az utcán -, majd értesíti a taxivállalatot a rendelésről. Egyszerűbb változatban összekapcsol a diszpécserrel, akinek magunk megmondhatjuk, hova kérjük a kocsit. El sem nagyon lehet képzelni olyan értéknövelt szolgáltatást, amihez a programnak ne lenne szüksége erre a proaktivitásra.
Különösen kényelmes az értéknövelt szolgáltatást végző program telepítése. A telefontársaság meghirdeti az új lehetőséget, s aki használni akarja, az kérheti, hogy a telefonközpont telepítse azt a készülékére. Nem kell tehát sehova elmenni érte, a program a GSM hálózaton keresztül érkezik.
Kézenfekvő felhasználása a SIM alkalmazáscsatolónak a pénzügyi, banki szolgáltatás. Telefontársaságról telefontársaságra, bankról bankra alakíthatók ki az egyedi megoldások, egy közösnek azonban mindegyikükben ott kell lennie, és ez a bizalmas adatok védelme. Maga a szabvány nem tartalmaz előírásokat a megoldás módjára, de támogatja azokat. A megvalósítás a SIM kártyára kerülő program készítőjének a feladata és felelőssége.
Kézenfekvő lépés a telefonnak a SIM Application Toolkitre épített egyediesítése. Az előfizető megálmodik magának egy szolgáltatást, megrendeli, és az néhány napon belül megjelenik a készülékén. A lehetőségek korlátlanok, s ami az előfizető számára a legfontosabb - a telefongyáraknak már kevésbé- előny, az az, hogy a megoldás lassítani tudja a készülékek erkölcsi kopását.
Vargha Márton
MobilSmart:
banki átutalás mobiltelefonról
Svédországban néhány évvel ezelőtt vezették be az első SIM Application Toolkitre épített banki szolgáltatás-csomagot. A svéd Postgirot Bank Ab volt az első cég, amely használatba vette a SIM alkalmazáscsatolót. A MobilSmart néven bevezetett banki szolgáltatás kialakításában részt vett a svéd telefontársaság a Telia és a mikroprocesszoros kártyagyártó Gemplus. Az Ericsson hozzáárulása a projekthez az átalakított GH 688 telefon volt, SIM alkalmazáscsatolóval. A SIM kártyán elhelyezett MobilSmart program banki átutalásokat is kezdeményezhet, tehát jóval többet tud, mint a ma nálunk hozzáférhető passzív, lekérdezésre korlátozódó megoldások. A készülék menüjébe illesztett MobilSmart menüpontból kiindulva az előfizető a banki szolgáltatások sokaságából válogathat. A kommunikáció rövid üzenetek formájában zajlik a bank és a készülék között. A rejtjelezés, a digitális aláírást az üzenetbe illesztő eljárás természetesen része a SIM kártyán tárolt programcsomagnak.