A Budapesti Műszaki Egyetem és Eötvös Loránd Tudományegyetem közös informatikai épületében adták át a magyar felsőoktatás egyik legsokoldalúbb ATM-hálózatát. A Compaq Computer Magyarország Kft. vezetésével megvalósult EFKR - a BME-ELTE lágymányosi campus területén működő épületek egységes felügyeleti és kommunikációs rendszere - révén a két egyetem világszínvonalú technológiával gazdagodott.

Az EFKR rendszerre vonatkozó pályázatot 1998 elején írta ki a 96 Kft. az ELTE-BME beruházási iroda megbízásából. A pályázat az új (ELTE északi épület, BME-ELTE informatikai épület, sportlétesítmények) és a már meglévő (ELTE kémiai tanszék csoport), valamint a még éppen épülő (ELTE déli épület, összekötő épület) épületek informatikai és felügyeleti rendszereinek összekapcsolására vonatkozott. Az épületek addig "szigetként" működő rendszereit össze kellett kapcsolni, és a felügyeleti rendszereket egységes rendszerbe foglalni. A rendszer megvalósítására a pályázat megnyerése után a Compaq Computer Magyarország Kft. kapott megbízást.

A szakmailag igen izgalmas projekt megvalósításához a Compaq irányításával 14 alvállalkozó (Synergon, Merlin Gerin, Suter, Quintrade, Interton, Ericsson, Lucent Technologies, Otis, Siemens-Cerberus, Totaltel, SCI-Network, Radiant, BCN, ScadaSys), valamint a szervező 96 Kft. összehangolt együttműködésére volt szükség. A beruházás értéke több százmillió forint, és a maga nemében egyedülálló, hiszen Közép-Európa legnagyobb Campus ATM hálózata. A BME-ELTE campus területen lévő épületeket egységes informatikai és kommunikációs rendszer kapcsolja össze az ATM-technológiával. Ennek keretében egységes távbeszélő-, televíziós és hangrendszer, valamint egységes adathálózat épült ki, ami több alrendszert foglal magában.

Az informatikai rendszerek közül a legfontosabb az optikai kábelhálózaton létesített 155 Mbps ATM- (Asynchronous Transfer Mode) hálózat, amely a teljes egyetemi campus területén biztosítja az emulált és a virtuális LAN-okat, azaz az informatikai alaphálózatot. Néhány esetben, ahol különlegesen nagy megbízhatóságra volt szükség (néhány felügyeleti rendszernél), egyedi optikai hang- és adat-összeköttetések épültek ki. Létesült egy vezeték nélküli személyhívó rendszer, amelynek a hatósugara lefedi az egész campus területét, és biztonságos hang- és adat-, valamint távvezérlési lehetőséget biztosít a karbantartó, hibaelhárító és az őrszemélyzet számára.

Ugyancsak az ő munkájukat támogatja a központi zárt láncú biztonsági videorendszer és a vészhangbemondó rendszer, amely egyben központi zenehálózat és hangstúdió is.

A felügyeleti rendszerek közül a két legfontosabb a 10 kV-os telemechanikai rendszer, amely a campus négy, különböző irányból jövő betáplálási pontjait tudja az adott helyzetnek megfelelő kombinációba kapcsolni külső áramkimaradás esetén. A rendszer több mint 3000 ponton figyeli a hálózatot, és ennek megfelelően ad utasításokat az "alatta" működő 0,4 kV-os épületautomatikának, amely a túlterhelt hálózatban megfelelő algoritmus szerint lekapcsol fogyasztókat, hogy csökkentse a terhelést. A két automatika együtt valósítja meg a teljes campus területére vonatkozó energiamenedzsmentet. Mindkét automatika a maga szintjén több ezer ponton figyeli a rendszert, és képes teljesen automatikusan, illetve a diszpécser parancsainak megfelelően beavatkozni a hálózatba, és ott a megfelelő átkonfigurálásokat, át- és lekapcsolásokat elvégezni.

A biztonságtechnikai rendszerek közül a legfontosabb a tűzjelző - amely a legkorszerűbb Cerberus-gyártmány -, autonóm, de képes információkat szolgáltatni egy magasabb rendű központi vezérlőnek, amit központi épületmenedzsernek hívnak. A behatolásjelző rendszer egy mágneskártyás számkódos "zárhálózat"-ot és infravörös érzékelőkkel működő behatolásjelző hálózatot kezel. A beléptető rendszer egy biztonsági adatbázis, amely a behatolásjelzővel együttműködve "engedélyezi" vagy megtiltja az adott személyek belépését az adott objektumokba. A REM felvonó-távfelügyeleti rendszert az OTIS először alkalmazza Közép-Kelet-Európában. A rendszer telefonvonalakkal kapcsolódik a liftek tényleges vezérlését végző központokhoz, így nem csak az egyetemi központból, hanem párhuzamosan a szervizközpontból is távfelügyelhető a liftek működése.