Ugyan a berlini fal leomlása óta eltelt tíz év során gazdasági és politikai gondokban bővelkedtek a régió országai, de legtöbbjükben megkezdődött a parlamentáris demokráciára és a piacgazdaságra való áttérés. Különösképp igaz ez Közép-Európára: itt a politikai stabilitásnak köszönhetően már gazdasági növekedés is tapasztalható, az állam kezében lévő iparágak privatizációja folyamatosan zajlik, az Európai Unióhoz és a NATO-hoz csatlakozás erőteljesen átalakítja az üzleti környezetet.
Ezek a megállapítások az IDC és az EITO közös felmérésében is olvashatók. A piackutató intézetek vizsgálata elsősorban azokra az országokra terjedt ki, amelyek várhatóan 2000-ig az Európai Unió tagjai lesznek, azaz Csehországra, Észtországra, Lengyelországra, Magyarországra és Szlovéniára. Szlovákia azért szerepel a felmérésbe bevont országok között, hogy teljes legyen a közép-európai áttekintés, Oroszország pedig az ország méretei, valamint az információtechnológiai és távközlési piacra gyakorolt hatása miatt.
A régió országaiban a stabilitás és a gazdasági növekedés eléréséhez szükség volt az informatikai és telekommunikációs infrastruktúra kialakítására. Sok ország lépéseket tett szabályozó és törvényhozó környezetének reformjára, hogy a legfontosabb szektorokba - közigazgatás, banki és pénzügyi szolgáltatások, távközlés - befektetőket vonzzon. Olyan iparágak születtek Közép- és Kelet-Európában, mint az informatikai termékek tervezése, fejlesztése, készítése és értékesítése. Helyi szoftvercégek immáron világszerte értékesítik megoldásaikat. A régió szoftveresei az Európai Unió és az Egyesült Államok szoftverházaiban végeznek fejlesztőmunkát. Számos külföldi informatikai vállalat épített hardvergyárat a régió országaiban vagy hozott létre szoftverfejlesztő cégeket. Jó néhány közép- és kelet-európai hardver- és szoftvertermék kapott világszabadalmat.
A gazdasági és politikai átalakulások jótékonyan hatottak a régió információtechnológiai és távközlési piacaira is. Korábban csak az alapvető hardvereszközök beszerzésére költöttek a vállalatok, ma már egyre többet fordítanak a polcról levehető szoftverekre, az informatikai szolgáltatásokra és a kommunikációs technológiákra is. A gazdasági nehézségek ellenére Közép- és Kelet-Európa a világ egyik legdinamikusabban fejlődő informatikai és telekommunikációs (ICT)-piaca, s ez várhatóan a következő évezred elejére sem változik meg. 1998-ban 1,3 százalékkal 22,4 milliárd ECU-re csökkent a régió összes ICT-beruházása, ami főképp az orosz válság számlájára írható. Mindemellett az ICT-piac bővülése megkérdőjelezhetetlen. Ennek legfontosabb mozgató rugói a következők: - Nagy projektek: a kormányzat, a banki-pénzügyi szolgáltatók, a biztosítók, a távközlés és a gyártás területén. A magánszektor bővülése: egyre több kis- és középvállalat működik ebben a régióban, amelyek a PC-k, a perifériák, a hálózatok és a polcról levehető szoftverek gyártóinak jelentenek bevételi forrásokat.
Vállalatátalakítási és költségcsökkentési törekvések: az 1990-es évek eleje óta óriási súly nehezedik a vállalatokra, hogy hatékonyságuk növelése érdekében átalakítsák cégüket, és csökkentsék költségeiket; ehhez informatikai termékekre és szolgáltatásokra van szükségük.
A technológia változása: a fejlődés annyira gyors, hogy az informatikai részlegek egyre nehezebben tudják követni azokat, ezért külső cégek segítségével végzik el az új rendszerek és technológiák (ügyfél-kiszolgálós alkalmazáscsomagok, internet/intranet megoldások stb.) bevezetését, telepítését.
A 2000. év problémája: ez ebben a régióban nem kap akkora figyelmet, mint Nyugat-Európában, de hasonlóképp általában külső szakembereket kérnek fel ezen gondok megoldására.
Polcról levehető szoftverek: népszerűségük egyre nő, hiszen Közép és Kelet-Európában is egyre inkább jogtiszta operációs rendszerek és programcsomagok használatára törekednek a vállalatok.
Az internet/intranet növekedése: bár ebben a régióban még mindig nagyon alacsony az internet elterjedtsége, mind a szolgáltatók, mind a felhasználók száma gombamód szaporodik. A helyi szoftvercégek számára óriási üzletet jelent az internettel kapcsolatos szoftverek honosítása.
Hálózatok terjedése: nő az igény a hálózatok összekapcsolásához szükséges hardvereszközök, konzultáció, telepítés és karbantartás iránt.
Teljes körű szolgáltatások: az egyre bonyolultabb megoldások és az új technológiák miatt bővül az informatikai szolgáltatások piaca.
A távközlés modernizációja: 1991 óta a régióban rengeteget költöttek a távközlésre, de a telefonsűrűség még mindig csak fele a nyugat-európainak. Az adat- és információszolgáltatások iránti igény növekedése miatt a következő években még többet kell áldozni a távközlésre. A mobiltelefonok terjedése robbanásszerű.
Annak ellenére, hogy az utóbbi öt évben nagymértékben emelkedtek az informatikai beruházások, csupán Csehország és Észtország éri el a nyugat-európai átlagot. A legtöbb régióbeli ország éves szinten a GDP kevesebb mint két százalékát költi információtechnológiára.
Hasonlóképpen az egy főre jutó informatikai beruházási költségek is alacsonyabbak a nyugat-európai átlagnál. A legmagasabb Csehországban: 116 ECU; a legalacsonyabb Oroszországban: 20 ECU.
Természetesen jelentős eltérések vannak az egyes országok ICT-technológiai fejlettségét illetően. Bár Oroszország és Lengyelország piaci lehetőségei a legnagyobbak, az ICT-cégek tevékenysége egyelőre a PC-k, a nyomtatók, az irodai eszközök értékesítésére korlátozódik. Ugyanakkor a kisebb országok már bonyolultabb rendszerekre, fejlettebb távközlésre és átfogóbb szolgáltatásokra tartanak igényt.
Ebben a régióban továbbra is a számítástechnikai és távközlési alaphardverek iránt a legnagyobb a kereslet, ezek 1998-ban az ICT-kiadások 47 százalékát tették ki.
A közép- és kelet-európai országok még mindig rengeteget költenek az alapvető információtechnológiai hardvereszközökre, a PC-kre és a hozzájuk kapcsolódó eszközökre (nyomtatókra, kiegészítőkre). Ez a szegmens 1998-ban 4,4 milliárd ECU-s bevételt ért el, ezzel 19,7 százalékot szerzett a teljes ICT-piacból.
Bár egyre több PC-t értékesítenek Közép- és Kelet-Európában, 1998-ban a vizsgált hét országban ugyanannyi (2,8 millió) PC-t adtak el, mint Franciaországban 1997-ben. A darabszámokat tekintve természetesen a két legnagyobb ország Lengyelország és Oroszország vezet. Mivel a régió országai igen árérzékenyek, így a helyi összeszerelő cégek tartják piacrészesedésüket, 1997-ben a teljes PC-piac 67 százaléka jutott nekik. Az erőforrások megosztása, a munkahelyek összekapcsolása, az internet elérése iránti igények növekedése miatt több számítógépes rendszert és szervert értékesítenek az említett országokban. A szerverek az ICT-piac 3,4 százalékát teszik ki. Nagyrészt, 92 százalékban Intel-processzoros LAN-kiszolgálók üzemelnek, operációs rendszerük főképp a Windows NT.
(Az adatok forrása: EITO)