Szórólap az Info kiállításról: Meghívó az első országos Linux-konferenciára 1999. május 31-re, a Petőfi Csarnokba.
Jó pár éve már, hogy hol nekilendülve, hol lankadó erővel hallatják szoftverházak, hardvergyártók, szakértők, hogy szabványokra és az azoknak eleget tévő nyílt rendszerekre - hardverre és szoftverre - van szükség a számítógépek közötti közlekedés, az adatok és a programok egyszerű ávitele végett egyikről a másikra. Ami a gépet vezérlő, a felhasználói programok végrehajtását szervező alaprendszert illeti, ott a nyíltság jelképe az egyszerre egy gépen sok felhasználó sok programját futtatni képes UNIX, amelynek szabványosított, bárki által megismerhető leírása van. A leírást egy bizottság fogadja el, és ha kell változtatja, gondoskodva a kompatibilitási, szabványossági tesztekről is.
A zárt, csak egy cég által gyártott, egyes részleteiben többnyire titkos alaprendszer tipikus esete a Microsoft Win9.x/WinNT és az Apple Macintosh OS. A nyílt rendszer melletti elkötelezettség ezért nemcsak a megbízhatóság igényét és szolgálatát, hanem a titkos felépítésű szoftvert gyártóknak való teljes kiszolgáltatottság elleni fellépést is jelenti. Ki tudja például, mit rejt még a Windows 98, amelyről kiderült, hogy szeret önállóan, a háttérben internetezve adatokat átadni a Microsoftnak?
Vannak helyek - pénzintézetek, telefontársaságok, elektromos és egyéb hálózatok, folyamatvezérlést igénylő üzemek -, ahol előnyben részesítik akár az egyedi, de nagyszámítógépes megoldást, akár a különféle UNIX-okat, és vannak helyek, ahol olcsósága miatt inkább windowsos PC-ket vesznek. Az mindenképpen érezhető volt mind a mai napig, hogy a nagy múltú hardvergyártók - HP, IBM, Bull, Compaq-Digital - kifelé erősen nyomják a Windows NT-t, ugyanakkor készségesen teljesítik a UNIX-os és Novell NetWare-es megrendeléseket. Arról beszélnek, amit nagyon fel akarnak futtatni, míg ami úgyis megy, azt kevésbé emlegetik. (Amiről itt szó van, az a kiszolgáló, mert ahol hálózati munkaállomásként PC-t telepítenek - nem pedig hálózati számítógépet, sovány klienst -, ott bizony a Windows 9x és egyre inkább a Windows NT Workstation vezeti a mezőnyt.)
A UNIX-nak megvan a maga közönsége. A HP, az IBM, a Digital, az SCO és a többi szoftverház által készített szabványos UNIX ugyanolyan védett szellemi termék, mint a Windows, ugyanúgy meg kell fizetni, sőt annál még valamivel többe is kerül. Néhány éve azonban egy finn ifjú, bizonyos Linus Torvald még egyetemistaként elhatározta, hogy ír egy UNIX-rendszert, és azt forrásnyelvi formában is ingyen közzéteszi. Sikerült, a Torvalds álmodta rendszer, a Linux dolgozni kezdett. Egyre többen álltak mellé, nem piaci, hanem szakmai alapon összeállt a támogatására, fejlesztésének összehangolására tekintélyes programozók nemzetközi bizottsága. Az ő feladatuk, hogy hogy az elkészült bővítéseket elfogadják és integrálják. Kialakult a Linux körül egy sok ezer emberből álló csapat, amelynek tagjai, ha egy probléma fölmerül, pillanatok alatt megkeresik rá a választ. A Linuxot elsősorban ez, a hozzá mélyen értők tömege különbözteti meg minden más alaprendszertől, ami nyilvánvalóan annak köszönhető, hogy a forráskódja teljesen szabad és nyílt, mindenki által elérhető. A Linux ezért egy teljes funkcionalitású, kiemelkedő értékű UNIX, amely alkalmas internetkiszolgáló és sok egyéb alkalmazás futtatására.
Ahogy az Apple Macintosh OS-e és a Microsoft Win9x-ei sikerüket a SmallTalk 80-nak és a személyi számítógépnek, úgy a Linux az internetnek köszönheti. Egyrészt azért, mert támogatói, használói az interneten közlekednek egymással, másrészt mert hamar elkészült hozzá, és hírét vitte a világban a szintén ingyen használható, a világháló-állomások több mint felét működtető ingyenes Apache világháló-kiszolgáló.
Szép, szép a Linux, de azért nagy megbízhatóságú rendszert eddig kevesen mertek rá telepíteni. Egy informatikai igazgatót végeredményben nemcsak azért fizetnek, hogy minden rendben menjen, hanem azért is, hogy ha valami baj van, akkor találja meg vagy a segítséget, vagy a bűnbakot. Márpedig aki ingyenprogrammal szereli fel a rendszert, annak magának kell hozzá nagyon érteni, hiszen felelőst magán kívül nem tud megnevezni, és segítséget csak szívességi alapon kaphat. De azért egyre többen használták, egyre többen vágtak bele. Elért egy kritikus tömeget, amikor már nemcsak az interneten, de CD-n is érdemesnek látszott terjeszteni. Megalakultak a vállalkozások, amelyek piacra vitték a Linuxot úgy, hogy szépen megélnek a támogatásból és a terjesztésből, de szerzői jogdíjat nem szednek, mert nem is szedhetnek. Az egyszer eladott CD-t boldog-boldogtalan szabadon másolhatja, terjesztheti, mint kis hazánkban a Red Hat Linuxot informatikai lapok a CD-mellékletükön…
Tavaly az IDC szerint a leggyorsabban a linuxos kiszolgálók száma emelkedett. Idén már ott tartunk, hogy a Corel elkészült a Linuxon futtatható Wordperfect 8-cal, és idén az Új Alaplap márciusi számának olvasói is megkapták a CD-mellékleten a StarOffice 5 for Linux irodai alkalmazáskészlet egy felhasználós változatát. Áttörés ez azért, mert így már bárki lecserélheti munkaállomásán a Windowst Red Hat, Debian, Caldera vagy másféle Linuxra, és a legtöbb feladatot ugyanúgy elvégezheti rajta, kisebb memóriában, szakértők szerint gyorsabban és biztonságosabban. Linus Torvalds az áprilisi amerikai Comdexen tartot sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy 1991-ben rajta kívül senki sem használt Linuxot, ma pedig világszerte hétmillióan.
A legnagyobb hardvergyártók felismerték, hogy a Linux mellé állva megszabadulhatnak a Microsoft egyoldalú, megalázó OEM-szerződéseitől, valamint hogy ha az üzleti életben elterjesztik a Linuxot, akkor pénzt csinálhatnak a támogatásból, felügyeletből - ami nem holt munka, mint amiért jogdíjat szokás szedni, hanem folyamatos tevékenység. Az IBM bejelentette, hogy gépeit hajlandó előre telepített Red Hattel szállítani. A Compaq is segíti a Linux terjedését, honlapján például Linux-könyveket hirdet. A Computer Associates megállapodott a Red Hattel az Unicenter TNG rendszerfelügyelő és a Linux öszedolgozásáról, majd a HP ajánlotta fel a Linuxot használóknak, hogy május harmadikától a rendelkezésére bocsátja ez irányú szaktudását. A HP mindenkinek hajlandó támogatást adni, aki IBM, Compaq Computer, Dell Computer és persze HP PC-n a Red Hat, a SuSE, a Pacific HiTech, vagy a Caldera Systems által kibocsátott Linuxot használja. A piaci igény felismerését követő akciónak megvannak a maga veszélyei. A Linuxot támogató társaságok bevételének - aminek aztán jelentős része éppen a Linuxra fordítódik - fő forrása éppen a szakértés. Ha a náluk jóval nagyobb, szervezettebb HP átveszi ezt a szerepet, az könnyen e társaságok gyengüléséhez s ezáltal a Linux kereskedelmi terjesztésének visszaszorulásához vezethet. Nemcsak a HP, az IBM és a Computer Associates igyekszik éppen ezt a piacot meglovagolni. Észak-Amerikában az IBM már vállal Linux-támogatást, konzultációt, telepítést meglévő hardverre(!), és tervei szerint júniusban már mindenhol a világon képes lesz rá.
A HP azon is töri a fejét, hogyan tudnak megelőző, felkészítő támogatást adni annak érdekében, hogy a gondok ne az éles üzemben jelentkezzenek. Szállít a HP Linux alaprendszerrel hálózati kiszolgálót, és készül a Puffin Groupnál a HP saját PA-RISC processzorán futó változat.
Valami lehet a levegőben, hogy a világ egyik legnagyobb szoftverháza, vállalati informatikai rendszerfelügyelőben, adatbázis-kezelőben, a Clipperben és még számos szoftverben érdekelt Computer Associates viszont a Red Hattel kötött stratégiai szövetséget. A megállapodás elsősorban közös piaci fellépésre vonatkozik, de szó van benne közös fejlesztésekről is. Mindenesetre már megkezdődött azoknak a moduloknak a készítése, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a Linux bekerüljön az Unicenter TNG felügyelete alatt működő hatalmas, sokféle számítógépből álló, rengetegféle szoftvert, alkalmazást futtató hálózatokba. Együttműködik a CA és a Red Hat a Linux-erőforrások automatikus felismerésének, a linuxos programok integrált felügyeletének és a Linux-események integrált, összehangolt kezelésének megoldásában. A szíveket leginkább megdobogtató vállalás azonban az, hogy a két cég 500-500 ezer, összesen egymillió olyan CD-t oszt szét ingyen - legalábbis a jelentés szerint ingyen, a pontos feltételek még nem jelentek meg a világhálón -, amelyen a Red Hat Linux is rajta van, no meg az Unicenter TNG Framework is.
Az Unicenter TNG Framework egy keretrendszer, amely a dobozból kivéve azonnal használható a hardverplatformok támogatására. Keretmegoldások jellemzik, köztük az objektumtár, az erőforrások, objektumok automatikus felderítése, valamint a kétdimenziós és a térbeli, perspektivikus grafikus kezelői felület. Az Unicenter TNG Framework a hálózati munkaállomás-felügyeleti szabványok teljes készletét támogatja. E program a stabil alapja magának az Unicenter TNG-nek amely képes a hálózat felderítésére, topológiájának rögzítésére és bemutatására, a teljesítmény figyelésére, az események és a pillanatnyi helyzet bemutatására, biztonsági ellenőrzésre, szoftverszétosztásra, programindításra.
Vargha Márton