E-business - Európa felzárkózik

Európában nemcsak elkezdődött az elektronikus kereskedelem bevezetése, hanem fejlődése is erőteljes. Ennek ellenére nem különösebben gyorsan követik egymást az egyes lépések, pedig az egy olyan fejlett gazdaságtól, mint amilyen Európa, sokak szerint elvárható lenne. Számos akadály gátolta-gátolja a gyorsabb fejlődést, például a technológia, az infrastruktúra, a költségek, a vállalati vezetőségek hozzáállása stb. Szakértők szerint az Egyesült Államokkal összevetve Európa mintegy 12-24 hónapos hátrányban van az elektronikus kereskedelem bevezetésében.

Az elektronikus kereskedelmi megoldásokat egyaránt alkalmazzák a vállalatok, a fogyasztók és a kormányzat. Ezek a „közösségek" nemcsak egymáshoz képesek kapcsolódni, hanem saját közösségükön belül is kapcsolatokat alakítanak ki (például az egyik vállalat a másikkal), s természetesen saját szervezetükön belül is léteznek kapcsolatok - egy vállalkozáson belül például két osztály kereskedelmi kapcsolatban állhat egymással. Leggyakrabban cégek között, illetve egy vállalkozás és felhasználói között létesül elektronikus kereskedelmi összeköttetés, kapcsolat. A médiák ez utóbbira helyezik a hangsúlyt, hiszen így érhetnek el mindannyiunkat. Hajlamosak vagyunk arra, hogy az e-kereskedelem eszközének csupán az internetet tekintsük. Természetesen az e-kereskedelem fejlődésében hatalmas szerepe van az internetnek, de ne felejtkezzünk el arról, hogy már az internet megjelenése előtt is létezett elektronikus kereskedelem. Vegyük például a francia Minitel rendszert, amelyen már több mint húsz éve folyik ilyen tevékenység.

Az Európai Unió országaiban és Norvégiában nyolc ipari szektor 570 vállalatára kiterjedő felmérést végzett az EITO (European Information Technology Observatory) az elektronikus kereskedelemről. Azt vizsgálták: mennyire elterjedt a használata, miért döntöttek a vállalatok a bevezetése mellett, mi befolyásolja az alkalmazást, mik a gátló tényezők.

A felmérés eredménye szerint Európában robbanásszerűen terjed az elektronikus kereskedelem, nemsokára eléri a kritikus tömeget. (Kritikus tömegről akkor beszélünk, ha a vállalatok ötven százaléka vagy még nagyobb része használja az adott alkalmazást.) Ekkor a vállalatok maradék része is kénytelen lesz használni, ha versenyképes akar maradni akár nemzeti, akár regionális, akár globális szinten. Minden öt vállalat közül négy az elmúlt 24 hónapban csatlakozott az internetre. Ugyanezen idő alatt hat százalékról 29-re emelkedett azon cégek száma, amelyek egy vagy több elektronikus kereskedelmi alkalmazást használnak. 1999 végére 47 százalékos elterjedtség várható, a kritikus tömeget az előrejelzések szerint 2001-re érik el az alkalmazások. Minden országban és ipari területen megtalálhatók ezek az alkalmazások, de országonként változó az elterjedtségük. Az internetes kereskedelem élén Skandinávia, az Egyesült Királyság és Németország áll, míg Franciaország, Olaszország, Portugália és Spanyolország zárják a sort. Azt is megállapította a felmérés, hogy az e-kereskedelem bevezetésének mozgató rugója a verseny, és egyelőre kiegészítésként, és nem a szokásos kereskedelem helyett alkalmazzák azt a vállalatok.

Az elektronikus kereskedelem legegyszerűbb alkalmazása az e-mail, 1998-ban a megkérdezett vállalatok 80 százaléka használta, 68 százalékuknál pedig mind az elektronikus levelezést, mind a webet alkalmazták. Az e-mail-csatlakozást öt vállalat közül négyben az elmúlt két év során alakították ki. Természetesen ezen a területen is eltérések mutatkoznak az egyes országok és iparágak között. Az internetes elektronikus kereskedelmet használó cégek 78 százaléka két éven belül, 44 százaléka tavaly döntött e tevékenység bevezetése mellett.

Az üzletek közötti kereskedelem piaca kiterjedtebb, és fejlődési üteme is nagyobb, mint a vállalat-ügyfelek közösségé. E két közösség együttes bevételéből átlagosan az üzlet-üzlet kapcsolat 70 százalékkal, az üzlet-fogyasztók közti kapcsolat 30 százalékkal részesedik, de természetesen az arányok iparáganként változnak.

Miért használják az e-business alkalmazásokat? Azokat a vállalatokat kérdezték meg erről, amelyek már telepítettek elektronikus kereskedelmi alkalmazást, vagy tervezik az installálást. Nem feltétlenül a rövid távú pénzügyi nyereség motiválta őket. Leginkább a következők miatt döntöttek az elektronikus kereskedelemi rendszer mellett: fogyasztók támogatása, új vevők szerzése, versenyelőny. A versenyt megnevezők között (az összes vállalat 34 százaléka tartozott ide) meglepően nagy számban, 47 százalékban szerepeltek az utazással és szállítással foglalkozó cégek. Az egyéb kategóriába kerültek a fogyasztói nyomás, a hatékonyság, az információelérés sebessége, image (napra késznek lenni), kutatási és fejlesztési szempontok. Azaz meglehetősen széles skálán mozogtak a miértre adott válaszok.

A miért kérdést más módon is feltették a felmérést készítők, megtudakolták, milyen előnyöket várnak az e-kereskedelem bevezetésétől. Az első helyeken itt is az új vevők szerzése és a fogyasztóknak nyújtott szolgáltatás álltak. De a listán a költségcsökkentés és az értékesítésnövekedés okok is szerepeltek.

Minden országban és iparágban hasonló sorrendben zajlik az elektronikus kereskedelmi alkalmazások bevezetése. Először a marketingre és az információelérésre (beszállítók keresése) korlátozódik, majd kiterjed a fogyasztók támogatására; pénzügyi tranzakciókra (beszállítók kifizetése) azonban csak akkor alkalmazzák, ha a vállalat már elegendő tapasztalatot szerzett a programok használata során.

Annak ellenére, hogy általában a biztonságot és a titoktartást szokták a legfontosabb gátló tényezőknek mondani, a felmérésben ezeket csak 15, illetve 4 százalékban említették a megkérdezettek. A legtöbben - a válaszadók 24 százaléka - azért nem használják még az elektronikus kereskedelmet, mert várják, mi fog történni. A biztonság leginkább a pénzügyi, közmű-, utazási és szállítási vállalatokat aggasztja. Érdekes, hogy az elektronikus kereskedelem területén fejlettebb országok említették nagyobb számban a biztonság és titoktartás okokat. Talán egyszer azok a cégek is eljutnak ezekhez az indokokhoz, amelyek egyelőre még várakozó állásponton vannak.

Minden vállalatnak feltették az EITO szakértői azt a kérdést, hogy szerintük mikor válik iparágukban normává az elektronikus kereskedelem használata. Több mint felük vélte úgy, hogy ez 21 hónapon belül megtörténik. Egyértelmű, hogy az e-kereskedelem elfogadottsága gyorsan nő, hiszen a vállalatok a következő kettő-öt évben is a piacon akarnak maradni, s akkor nem tekinthetnek el a használatától. Az állami és a magáninfrastruktúra határvonalai egyre inkább elmosódnak, tulajdonképpen ez tette lehetővé az e-kereskedelem megjelenését. Az alkalmazások egyre jobban terjednek, és egyre többet tudnak. A kormányzatok szerepe igen nagy: nemcsak azért, mert rájuk hárul a szabványok kidolgozása, de a legnagyobb tapasztalatokkal is ők rendelkeznek saját információik, tranzakcióik és beszerzési folyamataik online-ná tétele által.