Jobb képminőség, nagyobb tárolókapacitás, hosszabb használat egy akkutöltéssel, jobb kapcsolódási lehetőség más eszközökhöz, kedvezőbb ár - ez jellemzi a tavalyi CeBIT-en bemutatkozott digitális fényképezőgépek idei utódait.
Mind a Canon - az egyetlen cég, amely a fotóiparban és a számítógépes perifériák terén is érdekelt -, mind a Kodak - amely fejest ugrott a mélyvízbe a digitális fényképező eszközök forgalmazásának megkezdésével - egyetért abban, hogy lassan beérik a technológia, piacképessé válik a digitális fotózás.
A fejlődés legfontosabb területe a képminőség. A vásárlók ezzel kapcsolatos elvárásaira tavaly az úgynevezett megapixel technológiával válaszoltak a gyártók, ami elvileg a fényképezőgép egymillió pixeles, gyakorlatilag 850 ezres felbontását jelenti. Ezzel nem szűntek meg a panaszok, így nem meglepő, hogy idén még ennél is nagyobb felbontású gépekkel jelentkeztek a gyártók. Hamarosan elérhető áron hozzáférhetők lesznek a hagyományos fényképek minőségét produkáló elektronikus fényképezőgépek, amit szakértők több mint elégnek tartanak, hiszen a fogyasztók elviselnek némi képminőségromlást a digitális technika könnyű kezelhetőségéért cserébe. Mindenesetre a VGA-szintű felbontás a múlté: míg két éve az alatti gépet lehetett kapni fix lencsékkel, ma ugyanannyiért annál jobb felbontású berendezést árulnak automata távolságbeállítóval és optikai zoommal.
A kiegészítő rendszerek fejlődése általában is igaz: az automatikus fókuszálás, a zoom, az exponálás idő- és blendebeállításának sok lehetősége másfél év alatt luxus kiegészítőből a gépek standard tulajdonságává vált. Egy éve legfeljebb egy szimpla kijelzőt szereltek a fotómasinákra, most viszont már sokféle beállítási lehetőséggel, szerkesztési képességekkel látják el azokat. Egyes berendezések, mint a Kodak DC 260-as gépe az extremitásig viszi ezt: lehetővé teszi HTML-kódban elmentett weboldal előállítását a fényképezőgépben, amit azután közvetlenül le lehet tölteni az internetre. A DC 260-as emellett megoldja a profi fotósok egyik nagy gondját, az alul-, illetve fölülexponálás problémáját. Amikor valaki nem biztos abban, milyen exponálási idővel és blendével dolgozzon, készít egy-két alul- és ugyanennyi fölülexponált képet, hogy később válassza ki közülük a megfelelőt. Ezt a Kodak digitális gépe egy gombnyomásra automatikusan elvégzi (gyors egymásutánban elkészíti a „körülexponált" képeket), még mielőtt a kép témája megváltozhatna, a szereplők vagy a fotográfus elmozdulhatna.
A jobb minőségű képek több helyet foglalnak el a memóriában. A digitális fényképezőgépek memóriakapacitása mindig gondot okozott, ám a fejlődés ennek ellenére szembetűnő. Két éve egy-két megabájt volt a normális érték, ami 1998 elejére felment négy megabájtra, majd nyolcra az elmúlt év végére. Idén a 16-32 megabájtos szint elérésére számítanak a szakértők.
A nagy felbontású képek letöltéséhez túlságosan lassúak a hagyományos átviteli portok, ráadásul a hozzá nem értő számára nehézkes a berendezések csatlakoztatása. (A számítógép hátoldalán a kábeldzsungelben a megfelelő „lyuk" megtalálása nem éppen a legfelhasználóbarátabb megoldás.)
Ideális lenne az infravörös hullámok segítségével megvalósuló csatlakozás. Sajnos bár a fényképezőgépek felét ellátták a gyártók ilyen kiegészítővel, ugyanez már nem mondható el a PC-kről. További megoldás lehet az Universal Serial Bus (USB), amely elég gyors kapcsolatot biztosítana, továbbá segítségével a számítógép működése közben létesíthető, illetve megszakítható az összeköttetés a fényképezőgéppel. Ennek elterjedését akadályozza, hogy csak a Kodak kínálja USB-csatlakozóval gépeit, a Canon nem lelkesedik az ötletért, bár a CeBIT-en terjedő pletykák szerint sok cég akar USB-s gépeket forgalomba hozni.
Egyedülálló megoldás a Sonyé, amelynek fotómasinái normál floppylemezeken, JPG formátumban őrzik a képeket, így azok könnyen, bármely PC számára kezelhető módon átvihetők egyik berendezésből a másikba. A vásárlók kedvelik ezt a számukra megszokott módszert.
Az egy akkutöltéssel elérhető használati idő növekedése és a fényképezőgépek beépített számítástechnikai tudásának bővülése mellett elsősorban a képek tömörítésében és az internetes alkalmazások bővülésében várható fejlődés a közeljövőben ezen a téren.
A JPG formátum megújításán dolgoznak a mérnökök: a sűrítés növelésén túl a funkciók bővítése is céljuk. A fényképezőgépeket internet-hozzáférésre is képes mobiltelefonnal összeépítve lehetővé válhat a képek azonnali továbbítása, például a tengerpartról az irigykedő rokonoknak vagy barátoknak. További internetes alkalmazás, amin erősen dolgoznak az érintett gyártók és szolgáltatók, a fotók elektronikus levélben való továbbítása, majd kinyomtatása a hagyományos fényképek színvonalának megfelelő minőségben.