Chipkártyák és biometrikus azonosítórendszerek veszik át a PIN-kódos, jelszavas megoldások helyét, ahogy egyre nagyobb jelentőségűvé válik a számítástechnikai rendszerek, hálózatok biztonsága.
Óriásit fejlődött a chipkártyák piaca 1974 óta, amikor is Roland Moreno feltalálta a chipkártyát. A Dataquest piackutató cég adatai szerint 1997-ben 1,4 milliárd dollárnyit forgalmaztak belőle, ami 2002-re 6,8 milliárdra nő. Tavalyelőtt 962 millió kártyát adtak el a világon, 13-szor többet, mint ahány mobiltelefont és 12-szer többet, mint ahány audio-CD-lejátszót gyártottak abban az évben.
A Java programnyelv és a chipkártyák kombinációja a gyártók reményei szerint új lehetőséget nyit meg a mobiltelefon-használók előtt. A Java lehetővé teszi, hogy a távolból, rádiójelek vagy ATM-ek útján alkalmazásokat telepítsenek a zsebtelefonok chipkártyáira. Például pénzt vehet fel a felhasználó a bankjából vagy utazása során letöltheti az idegen város szállodáinak és éttermeinek címlistáját stb.
A kártyák memóriáinak növekedése olyan titkosító megoldások beépítését is lehetővé teszi, amelyek segítségével egy távoli terminálról biztonságosan beléphet a felhasználó vállalata informatikai rendszerébe. A CeBIT-en az egyesült államokbeli KeyTronic cég olyan kártyát, illetve kártyaolvasót mutatott be, amely tárolja, illetve leolvassa tulajdonosa ujjlenyomatát, gyakorlatilag megoldva ezzel a kártyalopások és -hamisítások problémáját.
Mint annyi mindent, a biometrikus biztonsági rendszereket is a hadseregek igénye hozta létre. Az ujjlenyomat, szem, hang alapján azonosító rendszerek annál bonyolultabbak, annál nagyobb számítógép-kapacitást igényelnek, minél több jellemzőt kell egyszerre figyelembe venniük. A Compaq, az IBM, az Identicator Technology, a Microsoft, a Miros és a Novell ennek ellenére létrehozta tavaly a BioAPI szövetséget, amelynek célja a tömegfogyasztásra alkalmas biológiai azonosítók kifejlesztése és forgalmazása. Az API-termékeket operációs rendszerekhez és alkalmazásokhoz egyaránt lehet majd kapcsolni.
Eközben a Compaq tavaly már piacra is dobta saját, hardver- és szoftverelemeket tartalmazó ujjlenyomat-azonosító rendszerét. Ebben egy apró kamera „veszi szemügyre" az azonosításra felkínált ujjat, majd bonyolult algoritmussal hasonlítja azt össze a memóriába betáplált mintákkal. A rendszer legfőbb előnye, hogy feleslegessé teszi a passwordök használatát, kiküszöböli az elfelejtésükből fakadó gondokat.