Az IDC és az EITO közösen végzett felmérésében, amely hét közép- és kelet-európai országra terjedt ki, Magyarországról is részletes képet rajzolt. Cikkünkben ebből közlünk részleteket.
Az IDC és az EITO közösen végzett felmérésében, amely hét közép- és kelet-európai országra terjedt ki, Magyarországról is részletes képet rajzolt. Cikkünkben ebből közlünk részleteket.
A vizsgálódók először az egyes országok gazdasági helyzetét vizsgálták meg és elemezték. Eszerint hazánk gazdasági felépülését hátráltatja az orosz válsághelyzet, és az Európai Unióhoz való csatlakozás is lassíthatja azt. Az 1997-1998-as periódusban erőteljes fejlődés következett be a termelés növekedésének és az infláció csökkenésének hatására.
Az 1995-ös Bokros-csomag takarékossági intézkedései adták az alapot az 1997-es és 1998-as évek gazdasági növekedéséhez. Bár már 1996-ban látszottak az eredményei, de akkor még csak 1,3 százalékos volt a növekedés. A következő évben az export növekedése és a bővülő belső kereslet hatására erőteljes fejlődés indult. 1997-ben a GDP 4,4 százalékkal emelkedett. Az 1998-as 4 százalékos GDP-növekedés a befektetések bővüléséből és az export további emelkedéséből adódott. A gazdasági fejlődés kissé lelassul, az 1999. és a 2000. évben 3 százalék körüli GDP-növekedésre számít az IDC és az EITO. Ugyan az export növekszik, de az országot továbbra is sújtja az import nagy volumene miatt kialakult negatív kereskedelmi mérleg - 1997-ben 1,6 milliárd ECU volt a deficit. 1998-ban kismértékű emelkedésre számítanak, 1,73 milliárd ECU-s hiány várható.
A közvetlen külföldi befektetések továbbra sem kerülik el hazánkat. A Privatizációs Kutatóintézet szerint 1996-ban a külföldi befektetések mértéke elérte az 1,5 milliárd ECU-t, igaz, hogy ez az előző év 3,54 milliárd ECU-jéhez képest erőteljes csökkenést mutatott. 1997-ig bezárólag 13,4 milliárd ECU-s tőkebefektetés jutott Magyarországra. Az infláció az 1995-ös 28,2 százalékról négy év alatt 13 százalékra mérséklődött. A munkanélküliek aránya 1997 végén 10,8 százalék volt, 1998 szeptemberére 8,9 százalékra csökkent.
Magyarországon az információ- és kommunikációtechnológia fejlesztésének egyik legfontosabb támogatója a kormányzat, bíznak a gazdaság bővülésében. A kormányzat egyrészt az Európai Unió követelményeinek igyekszik megfelelni, másrészt a népesség informatikai gyakorlatát szándékozik javítani, harmadrészt támogatja a kutatást és fejlesztést, például a szoftverek és a távközlés területén. Bár nincs külön az informatikai fejlesztésekért felelős minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatalban van egy tárcaközi bizottság. Magyarországon eltörölték az importált termékekre korábban kirótt nyolcszázalékos vámtarifát, így az Európai Unióból érkező hardverkomponenseken már nincs illeték, azonban a távol-keleti termékekre még mindig érvényben van a nyolcszázalékos vámtarifa. 1998-tól a magyar kormányzat támogatja a távmunkát, és a teleházprogram is elindult - az év közepére már 28 ilyen működött hazánkban, és 60 kialakítása volt folyamatban. 1995-ben a kormányzat kidolgozta a közbeszerzési pályázatokra vonatkozó szabályzatokat. 1998 júniusában a Miniszterelnöki Hivatal Közbeszerzési Igazgatósága közzétette azon cégek listáját, amelyek 1998 júliusa és 1999 decembere között számítógépeket és IT-szolgáltatásokat nyújthatnak a kormányzat közel 900 szervezetének. Az Oktatási Minisztérium Sulinet programjának egyik célja az volt, hogy 1998 augusztusára az ország minden középiskolájában legyen internetkapcsolat, ennek keretében több mint 1200 iskolában alakították ki az adatátvitelhez szükséges hálózatot, oktatást szerveztek a tanároknak, segédanyagokat készítettek. A projekt első három évére 43 millió ECU-t különített el a minisztérium.
A gazdasági növekedésnek és a külföldi befektetéseknek köszönhetően az 1997-1998 időszakban erőteljes fejlődés indult meg az ICT-piacon. 1998-ban az előző évhez képest 9 százalékkal többet, 2,7 milliárd ECU-t költött az ország ICT-re. Legnagyobb bővülést a LAN-hardver, a közepes méretű kiszolgálók, az alkalmazási szoftverek, az implementációs szolgáltatások és a távközlés szegmensei értek el. A már említett két faktoron kívül a magasabb fizetések, és a kulcsfontosságú területek növekvő beruházásai is hozzájárultak az ICT-piac bővüléséhez. Melyek ezek a területek? A banki-pénzügyi szolgáltatások, az államigazgatás beruházásai, a Sulinet program és egyéb nagy projektek, az internet népszerűsége, a fokozódó igény a polcról levehető programcsomagok iránt, a hálózatok használatának terjedése, a magán és nyilvános kommunikációs beruházások, a mobiltelefonok térhódítása, az IT-szolgáltatások iránti növekvő igény.
Közép-Európa egyik legfejlettebb országaként hazánk kevesebbet fordított az alaphardverek beszerzésére: az ICT-piac 17,5 százalékát adták a számítógépes hardverek, az irodai és adatkommunikációs eszközök, valamint a LAN-technológia összesen. A szoftverek, a professzionális és támogatási szolgáltatások piacrészesedése 16 százalékra emelkedett. A legtöbbet, 66,5 százalékot a távközlésre fordítottunk, melyből 32 százalék jutott az eszközökre és 68 százalék a szolgáltatásokra.
A hardverek értékesítésének növekedéséhez a PC-k, a PC-s LAN-kiszolgálók, a LAN-hálózatok összekapcsolását lehetővé tevő eszközök járultak hozzá. A nagy teljesítményű mainframek, a UNIX-szerverek és az SMP-kiszolgálók értékesítése stagnált. A PC-forgalom növekedése lelassult, 1998 folyamán 170 ezer gép talált gazdára, az ebből származó bevétel nagysága 166 millió ECU volt. A szerverbevételek legnagyobb hányadát továbbra is a UNIX-os rendszerek teszik ki, de a többplatformos alkalmazásokhoz egyre inkább a Windows NT-t választják.
Az elmúlt három év során Magyarország információtechnológiai piacának meghatározó faktoraivá léptek elő a szoftverek és a szolgáltatások. Ez a két kategória fejlődik a legdinamikusabban, 1998-ban összesen 422 millió ECU-s árbevételre tettek szert. Óriási a mozgolódás a professzionális szolgáltatások és a rendszer-integráció területén, a legtöbb nemzetközi szolgáltató cég jelen van a hazai piacon. 1997-ben és 1998-ban számos nagy erőforrás-kihelyezési (outsourcing) program indult el. Ugyanakkor a helyi szoftvercégek exporttevékenységéről sem szabad elfelejtkezni.
Jó néhány éve erőteljes a távközlés fejlődése. 1998-ban ez a kategória 1,76 milliárd ECU-s bevételt realizált, ez az előző évhez mérten tízszázalékos növekedést mutat. 1993 végén 1,3 millió telefonvonal üzemelt hazánkban, 1998 elejére ez a szám elérte a 3,1 milliót. A telefonvonalra várakozók listáját pedig 785 ezerről 20 ezerre csökkentette a Matáv. 1993-ban 100 lakosra még csak 14 telefonvonal jutott, 1998 elején már 30,5, s 2000 végére eléri a 35-öt. Jelenleg már nem a telefonvonalak számának növelése a távközlésfejlesztés célja, hanem az üzleti kommunikációs szolgáltatások bővítése. 2000-ig a Matáv 393 millió ECU-t költ fejlesztésre, melyet elsősorban az új szolgáltatások kialakítására fordít, s csak 40 százalékot juttat a hálózat bővítésére. ISDN-vonalainak 1997-es számát szándékai szerint megháromszorozza, azaz 2000-ben 38500 fog működni. A mobiltelefon-piac bővülése az 1996-os megduplázódást követően 1997 második felére kicsit mérséklődött. 1998 januárjában 700 000 mobiltelefon-előfizetőt regisztráltak Magyarországon.
Az IDC és az EITO előrejelzése szerint a magyarországi ICT-piac bővülésének éves rátája 2000-ig 9 százalék lesz. A vendorok tevékenysége legfőképp a piac alsó szegmensére korlátozódik, már ami a PC-k, a PC-s szerverek, az asztali szoftverek, a perifériák és az irodai eszközök szállítóit illeti. A 2000-ig tartó piacbővüléshez leginkább négy terület járul hozzá: a növekvő számú kis- és közepes méretű magáncégek, a banki-pénzügyi szolgáltatások, a gyártóipar és a kormányzat. Ugyanakkor a csúcstechnológiás eszközök értékesítésének bővülésében az energiaipar és a távközlés szerepe keiemelkedő fontosságú.
Az egyes területek részesedése az informatikai bevételekből 1998-ban (százalék)
