Nagy átvitelikapacitás-igénye miatt sokan kételkednek az internetes mozgóképátvitel jövőjében. Csakhogy a technika megoldást találhat erre a problémára is.
Legalább három éve vitatkoznak az optimista és pesszimista szakértők az internetes képtovábbítás jövőjéről. Miközben az audioanyagok terjesztése a hálón meglehetősen jól fejlődik, videoanyagok továbbítására szinte kizárólag a szexipar képviselői használják azt. Ezen a területen elég erős a vevői motiváció ahhoz, hogy a megrendelt anyag megérkezésével kapcsolatos technikai hátrányok, lassúság stb. ne jelentsen akadályt a vásárlás létrejöttében.
E helyzet megváltozását ígéri az IPv6, az internetprotokoll hatodik változatának megjelenése. Ez tartalmazza az úgynevezett multicasting technológiát, ami a következőre képes. Ha ma, unicasting megoldással például egy, az Egyesült Államokban zajló konferenciát száz európai hallgatóhoz is el akarnak juttatni internetes videokapcsolat útján, akkor száz adatfolyamot kell továbbítani az Atlanti-óceánon keresztül. Multicastinggal elegendő egyszer elküldeni az anyagot egy európai központba, ahol aztán szét lehet osztani az egyes felhasználóknak.
A kérdés az, mikor terjedhet el az IPv6. A labda a routergyártóknál és az internetszolgáltatóknál van, akik nem lépnek addig e fejlesztés útjára, amíg nem látják azt kifizetődőnek. Ha az igények elég jelentősnek bizonyulnak, és az érintettek úgy látják, hogy mindegyikük mozdul (azaz nem marad egyedül a költségekkel az új protokollt telepítő cég), akkor megtörténhet ez a váltás. Az idei CeBIT-et sokan a piackutatás helyszínének tartották ebből a szempontból.