Bár Európa jelentősen elmaradt az Egyesült Államok mögött a VSAT-technológia használatában, a licencelésével kapcsolatos jogi szabályozás útvesztőiből kikeveredve a VSAT a jövőben gyorsabban terjedhet az öreg kontinensen, mint az Újvilágban.
Jelenleg 500 ezer Very Small Aperture Terminal (VSAT) működik 120 országban. Európa meglehetősen „elmaradott" ebből a szempontból, minthogy az itteni kormányok akadályokat gördítettek a szolgáltatás terjedése elé. Ennek hátterében állami tulajdonú, nemzeti távközlési szolgáltatóik álltak, amelyek piacukat féltették az igen megbízható, jó minőségű pont-pont, pont-több pont összeköttetést nyújtó VSAT terjedésétől. A monopol piacokon mesterségesen magasan tartott szolgáltatási díjak mellett a vállalati felhasználóknak túl kézenfekvő alternatívát kínált volna a telephelyeik közt kiépített VSAT-megoldás, ha a jogi szabályozás nem gátolta volna annak terjedését.
E műholdas megoldás ennek ellenére sok vevőt szerzett magának: beszéd-, video- és adatátvitelt bonyolítanak le segítségével internetszolgáltatók, személyhívócégek, tőzsdék, olaj- és gázszolgáltatók (illetve Magyarországon pél-dául a Szerencsejáték Rt. kötötte össze ily módon fogadóhelyeit és központját).
A távközlési liberalizáció fájdalmas folyamata némi lendületet adott a fejlődésnek, bár szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy az egységes európai piacon minden állam egyéni joga a VSAT-szolgáltatási engedélyek kiadása. (Ezzel szemben az USA-ban egyetlen licenc birtokában az egész kontinenst átfogó hálózat építhető. Ennek is köszönhető, hogy a VSAT-világpiac 65 százaléka az Egyesült Államoké, miközben Európa csak 15 százalékot mondhat magáénak.)
A változás jele, hogy egyes államok már megállapodtak az „egyablakos ügyfélszolgálatban" a VSAT-engedélyezési eljárás során, és a Világkereskedelmi Szer-vezet (WTO) negyven tagállama tervezi eltörölni a VSAT-terminálok vámtételeit. Ötven or-szág kötelezte el magát valamilyen mértékben amellett, hogy megnyitja piacait a VSAT-ra alapuló távközlési szolgáltatások előtt.
A műholdas szolgáltatók szabványos engedélyezési eljárás kidolgozásával igyekeznek gyorsítani a bürokratikus ügymenetet. Emellett építhetnek a technoló-gia költségeinek visszaeséséből, az eszközök méretcsökkenéséből, a piac bővüléséből és persze a cégek közötti versenyből fakadó árcsökkenésre is.