Egynapos konferenciára hívta a Step Kft. azokat, akiknek a munkájában jelentősége lehet a globális jelölőnyelv használatának. Ez az 1986-ban szabványosított eljárás a számítógépben tárolt szövegek sok szempontú előfeldolgozására alkalmas. A világhálón használt HTML sem más, mint egy, az SGML szabványt nem tökéletesen követő jelölésrendszer. Mint az az SGML/XML-fórum előadásaiban elhangzott, az internet egyre nagyobb szerepe a gazdasági élet szereplői közötti adatcserében, kommunikációban felértékelte a közös jelölőnyelv szerepét. Ezért is alakították ki a szabványosítással foglalkozó szervezetek az XML-t, amely egyesíti az SGML és a HTML előnyeit, azok hátrányai nélkül. Ellentétben az SGML-lel, az XML formázási információk átvitelére is alkalmas, amiből következik, hogy jól használható standard szövegek, űrlapok készítésére. Sokan várják, hogy az alakuló internetes kereskedelem, a virtuális gyártási láncok kommunikációs nyelve éppen az XML lesz. Elképzelhető például egy olyan nemzetközi digitális szótár, amelyben ugyanazokat, a gazdasági életben fontos fogalmakat minden nyelven megtalálják a számítógépek, és ugyanazt a szöveget - megrendelést, termékleírást - mindenkinek a saját anyanyelvén, az ott szokásos ábécével tudják leírni. Igaz, ez egy primitív, leegyszerűsített, de bizonyos kapcsolatokban jól használható nyelv lesz.
Tscheke Tibor, a németországi Step GmbH ügyvezetője a cég nevéhez illő példát választott az XML növekvő jelentőségének illusztrálására. Azt mutatta be idézeteken keresztül, hogyan jutott el Bill Gates és a Microsoft lépésről lépésre az önálló adatszerkezetekre épülő MS-világhálózat gondolatától az XML támogatásáig. 1995-ben előbb azt ajánlották mindenkinek, hogy felejtse el az internetet, aztán decemberben már ők is ahhoz csatlakoztak, a következő évben már elfogadták a HTML-t, 1997-ben azt mondták, hogy az XML-re is szükség van, és tavaly az SGML/XML-világkonferencián Párizsban már azt mondták a Microsoft-küldöttek, hogy az XML az online világ építőköve. Tscheke Tibor arra hívta fel a figyelmet, hogy a HTML világszintű tapasztalatát adta annak, hogy a jól strukturált, belső kapcsolatokkal ellátott számítógépen tárolt információ könnyen elérhető, felhasználható. Ma azonban a gazdasági és egyéb információ kilencven százaléka strukturálatlan folyószövegekben, képekben található. Ahhoz, hogy ezek a szövegek, például a különféle vállalati jelentések, termékleírások, gyártási eljárások és egyebek számítógéppel automatikusan kezelhetők legyenek részleteikben is, strukturálni kell azokat. Erre már alkalmas az XML. Amint létrejönnek a teljesen strukturált digitális információtárak, amelyek között lehetséges az automatikus kommunikáció, kialakulhat a virtuális, online piac. (Itt kapcsolódik az XML és a Java nyílt szabványa mint a tartalom legjobb átvitelének eszköze az IBM MQSeries-hez, amelyről a Telecomputer 1999. február 9-i számában volt szó.)
Egyelőre azonban inkább az SGML az, amivel a Step Kft.-nél dolgoznak. Az általuk szállított számítógépes hálózati szótárszerkesztő rendszerrel készülnek az Akadémiai Kiadónál az új nagyszótárak, amelyekből már megjelent a német és az angol. A számítógépen, SGML formában tárolt szótári címszavak előnye, hogy könnyű lesz belőlük a kiadónál tematikus válogatásokat, illetve szűkített szókészletű kézi- és kisszótárat készíteni. Jól kialakított címszószerkezet-leírás esetén például a kisszótárhoz első lépésben - ha jelölve vannak az adatállományban - kiválogathatók az alapszókincshez tartozónak tekintett szavak, majd elhagyhatók a szócikkekből a kifejezések, mintamondatok. Az így létrejövő adatbázis aztán már könnyen beszorítható vagy kézzel, vagy újabb gépi szűkítésekkel a kisszótári terjedelembe.
A fórum közönsége érdekes előadást hallgathatott meg a Cardinal Kft. SGML-eszközökkel megvalósított banki, postai bizonylatfeldolgozó és archiváló rendszeréről is. A jelölőnyelv használata a különféle bizonylatok, űrlapok tárolására, elemzésére, az irattári keresésre szemléletes előpéldája volt annak, amit az internetes online piac technikájától várhatunk.
Vargha Márton