Távolsági
adatkommunikáció

Amikor két vagy több telephelyet egyetlen közös hálózatba fogunk össze, távolsági hálózat, WAN jön létre. Alapesetben, amikor nincs szükség állandó összeköttetésre, a rendszeres vagy esetenkénti adatátvitel a helyi hálózatok között megoldható kapcsolt vonalon, X.25-ön, ISDN-en keresztül.

A folyamatos kapcsolat fenntartására kiépíthető teljesen privát hálózat saját adatáviteli eszközökkel, illetve bérelhető az erre szakosodott társaságoktól műholdas, bérelt (telefon, digitális) vonalas, ATM, FDDI vagy Frame Relay összeköttetés, illetve ezek valamilyen kombinációja.

Az alábbiakban a nyilvános, bérelhető összeköttetéseket veszszük sorra, azokat, amelyeket a távközlési zsargonban üzleti kommunikációs szolgáltatásnak mondanak. Nem foglalkozunk viszont az értéknövelt, tehát az alkalmazásszintű szolgáltatásokkal, mint az EDI, avagy a Lotus Notes, Novell Groupwise és más levelező, együttműködést segítő rendszerekkel megvalósított információcsere.

Az adatátvitel adatcsomagok, valamilyen előírás szerint összeállított, fix vagy változó hosszúságú bitsorozatok mozgatásából áll a hálózat végpontjai, csomópontjai között. Két telephely között többféle adatcsomagszabvány, protokoll szerint is történhet az adatátvitel, ilyenkor a külső, a saját helyi hálózattól távolabb eső, közvetítő hálózat protokolljába mintegy becsomagolják a LAN felől érkező adatcsomagokat. Például amikor egy helyi hálózatban IP, Internet Protokollt használnak, de a távolsági hálózatban már ATM van, akkor az IP-s adatcsomagokat szétvagdossák, és a szükséges számú 53 bájtos adatcsomagokba ágyazzák bele, majd a célállomásnál ennek a fordítottja történik.

A bemutatott megoldások nem feltétlenül és nem teljesen függetlenek egymástól. A legnehezebb a bérelt vonal és az utána következő technikai megjelöléssel ellátott változatok megkülönböztetése, hiszen mondhatnánk, hogy mindig vonalat bérelünk. Pedig nem, ez nem így van. A bérelt vonal teljesen a mienk, úgy továbbítjuk rajta az adatainkat, ahogy akarjuk. A többi ismertetett szolgáltatásnál már csak kapacitást bérelünk, adott idő alatt adott bit- vagy adatcsomag-mennyiség továbbítását vállalja a szolgáltató. Hogy a vonalain általában mi történik akkor, amikor nem a mi adatcsomagjaink haladnak rajta, az az ő dolga, nekünk semmi közünk hozzá. A jelenlegi tendencia egyébként az, hogy előbb-utóbb minden beleolvad az IP-s, internetes szolgáltatásba, és egyetlen hatalmas kommunikációs tér alakul ki, amelyben minden számítógép minden másik számítógéphez olyan természetességgel juttatja el a közléseit, ahogy az emberek, állatok a levegő közvetítésével beszélnek egymáshoz.

Vargha Márton


Telecomputer
4. évfolyam, 06. szám, 1999. április 12.


Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.